Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: HOLNAP:
FRISS HÍREK ➜

Egy közel fél évszázados képeslap őrzi Noszvaj-Síkfőkút egykori arcát. A 1978-ban készült felvételen a tó, a turistaház és az erdővel körülölelt völgy látható. A hely sokat változott azóta, de a régi kép egyik legfontosabb üzenete ma is ismerős: Síkfőkút már évtizedekkel ezelőtt is Eger környékének egyik kedvelt kiránduló- és pihenőhelye volt.

A képeslap nemcsak nosztalgikus emlék. Segítségével jól összehasonlítható, hogyan alakult át a Bükk déli kapujában fekvő üdülőterület az elmúlt csaknem ötven évben.

Síkfőkút története jóval 1978 előtt kezdődött

Az eredeti Síkfőkút nem csupán a tavat jelentette. A Noszvajtól északra húzódó Kánya-patak völgye, a természetes, majd részben mesterségesen kialakított tavak, a Szent Imre-forrás és a mellette létesült turistaház együtt alkotta azt a kirándulóhelyet, amelyet Síkfőkútként ismertek.

A terület történetének ennél is régebbi rétegei vannak. A noszvaji helytörténeti összefoglaló szerint a völgyben kialakult tavacskát már a 17–18. században a juhtartáshoz kapcsolódó fürdetőtóként használták. A Kánya-patak vizére telepített vízimalomról pedig az 1700-as évektől vannak írásos adatok.

A ma ismert kirándulóhely alapjai azonban az 1930-as években születtek meg.

Ebben nagy szerepe volt az egri turistamozgalomnak. Az egri turistaegyesület tagjai rendezték a környék forrásait, pihenőhelyeket alakítottak ki, és nevet adtak több forrásnak is. Az Attila-forrás környezetében például kis tavacskát és erdei pihenőhelyet létesítettek.

1934-ben épült a turistaház

A Síkfőkút Hotel saját történeti ismertetése egy egészen pontos évszámot is megad: a mai szálloda elődje 1934-ben turistaházként épült.

Ez fontos részlet a most előkerült képeslap értelmezéséhez.

Amikor tehát 1978-ban elkészült a felvétel, Síkfőkút turistaháza már több mint négy évtizede szolgálta a kirándulókat.

Az 1930-as évektől a terület Eger egyik kedvelt hétvégi kirándulóhelyévé vált. Ugyanebben az időszakban alakították ki a felső tó maihoz közelítő formáját is.

Ilyen volt Síkfőkút 1978-ban

A mostani képeslap különösen hangulatos pillanatot őrzött meg.

Az előtérben a tó nyugodt víztükre látható, mögötte pedig az akkori turistaház. A környezet jóval kevésbé beépített, mint napjainkban: az épületet szinte teljesen körbezárja az erdő, a tópart egyszerű, természetközeli kirándulóhely benyomását kelti.

A Galéria Savaria adatlapján a lap „Síkfőkút, turistaház, csónakázótó látkép” megnevezéssel szerepel, 1978-as datálással.

A kép azért is érdekes, mert jól megmutatja azt az időszakot, amikor Síkfőkút már régóta népszerű kirándulóhely volt, de a későbbi üdülőterületi fejlődés még nem alakította át annyira a tájat.

A hétvégi házak korszaka megváltoztatta Síkfőkutat

A következő évtizedekben egyre több hétvégi ház, vállalati üdülő és szálláshely jelent meg a környéken.

Noszvaj és Síkfőkút idővel gyakorlatilag összeépült. A helytörténeti leírás arra is felhívja a figyelmet, hogy a több száz víkendház, vállalati üdülő és a hozzájuk kapcsolódó közművesítés következtében a terület veszített korábbi érintetlen jellegéből.

Ez a változás különösen látványos, ha az 1978-as képeslapot a mai Síkfőkúttal vetjük össze.

A régi fotón szinte a tó–turistaház–erdő hármasa határozza meg a tájat. Ma Síkfőkút már kiterjedt üdülőövezet, számos vendégházzal, hétvégi házzal és turisztikai szolgáltatással.

A turistaházból szálloda lett

Az egykori turistaház története sem ért véget.

A Síkfőkút Hotel közlése szerint az 1934-ben épült turistaház elődjéből kialakított létesítmény 1986 óta működik szállodaként. Vagyis az 1978-as képeslap éppen a turistaházi korszak utolsó évtizedének egyik pillanatát őrizte meg.

A mai Hotel Síkfőkút közvetlenül a tó partján áll, a Bükki Nemzeti Park déli kapujánál. A hotel parkjában fakad a Szent Imre-forrás, a környékről pedig több turistaút indul a Bükk felé.

Vagyis a funkció sok tekintetben ugyanaz maradt: az épület ma is az ide érkező vendégeket és természetjárókat szolgálja, csak már egészen más körülmények között.

Régen és ma – más Síkfőkút, mégis ugyanaz a hangulat

Érdekes, hogy miközben az épített környezet jelentősen megváltozott, Síkfőkút legfontosabb vonzereje szinte ugyanaz maradt.

Ma is ott vannak a tavak, az öreg fák, a források és a Kánya-patak völgye. A hivatalos noszvaji turisztikai oldal Síkfőkutat ma is „zöld paradicsomként” mutatja be, ahol a Tórét, a játszótér, a vendéglátóhelyek és a környék turistaútjai várják az érkezőket.

A hotel tájékoztatása szerint a két kis tavon jelenleg is van lehetőség csónakázásra és horgászatra.

Ez ad különös értéket az 1978-as képeslapnak. Nem egy eltűnt helyet látunk rajta, hanem egy ma is létező kirándulóhely korábbi arcát.

A Minden, ami Eger oldalán is visszatértünk már Síkfőkútra

Síkfőkút természetesen korábban sem maradt ki oldalunk vidékjáró barangolásaiból.

2025 nyarán külön cikkben mutattuk be „Noszvaj-Síkfőkút – földi paradicsom a Kánya-patak völgyében” címmel. Abban már a mai kirándulóhelyet, a tavakat, a forrásokat és a környékről induló túrákat jártuk körbe.

Nemrég pedig, 2026 szeptemberében a TV2 Poggyász noszvaji látogatásához kapcsolódva ismét szóba került Síkfőkút. Akkor azt írtuk róla, hogy a faluközponttól északra fekvő terület tavakkal, erdővel, forrásokkal és turistaútvonalakkal ma is Noszvaj egyik legkedveltebb pihenőhelye.

A régi képeslap most hiányzó láncszemet tesz melléjük: megmutatja, milyen volt ugyanez a hely 1978-ban.

Közel ötven év egyetlen képen

A régi fotókon sokszor nem a nagy történelmi események a legérdekesebbek.

Hanem az apróságok.

Egy tópart, egy turistaház, néhány pad, fiatal fák és az erdő szélén sétáló emberek. Olyan hétköznapi részletek, amelyek 1978-ban senkinek sem tűnhettek különlegesnek.

Közel ötven év elteltével viszont már történetet mesélnek.

Síkfőkút közben üdülőterületté fejlődött, a turistaházból hotel lett, új szálláshelyek és házak épültek. A tópart és az erdő azonban továbbra is őrzi azt, amiért az egri természetjárók már az 1930-as években megszerették ezt a völgyet.

Talán éppen ezért jó időnként elővenni egy ilyen régi képeslapot: ugyanazt a Síkfőkutat látjuk rajta, ahová ma is kirándulni indulunk – csak egy másik korszakból.

Kapcsolódó cikkek

Noszvaj-Síkfőkút – földi paradicsom a Kánya-patak völgyében

Noszvaj, ahol harapni való a levegő – a Poggyász is felfedezte a Bükk déli kapuját

Noszvaj Top 9 látnivaló – A bakancslistás helyek

Noszvaj fekvése és története

Források

Noszvaj hivatalos turisztikai oldala – Síkfőkút

Noszvaj község története – Síkfőkút története

Síkfőkút Hotel – a turistaház és a szálloda története

Galéria Savaria – Síkfőkút, turistaház és csónakázótó, 1978

Borítókép: Noszvaj-Síkfőkút, turistaház és csónakázótó, 1978. Régi képeslap / Galéria Savaria. 

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top