1925. január 31-én, szombaton reggel 8 óra 5 perckor olyan erejű földrengés rázta meg Egert és környékét, amelynek emléke még évtizedekkel később is elevenen élt a városban. Kémények omlottak le, tűzfalak dőltek ki, templomok és középületek repedtek meg, családok menekültek az utcára. A korabeli sajtó drámai mondattal összegezte a történteket: „Eger kétezer háza közül egy sem maradt sértetlen.” A most előkerült újságfotók pedig megmutatják, mit jelentett mindez a valóságban.
Az 1925-ös egri földrengés nem pusztán egy látványos történet a régi újságok lapjairól. A földmozgást már abban az évben részletesen megvizsgálta Schréter Zoltán geológus, akinek tanulmánya a Földtani Közlönyben jelent meg Az 1925 januárius 31-i egri földrengés címmel. A szakmunka szerint a rengés Egerben és a környező településeken jelentős károkat okozott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a térség már korábban is ismert szeizmikus terület volt.
Már előző este figyelmeztetett a föld
A nagy rengés nem teljesen előzmények nélkül érkezett. Korábban, 1922-ben és 1923-ban is észleltek kisebb földmozgásokat a térségben, 1925. január 30-án este pedig újabb előrengést éreztek.
Másnap reggel 8 óra 5 perckor következett a főrengés.
A korabeli beszámoló szerint mély, föld alatti moraj előzte meg, majd néhány másodpercen át úgy érezték az emberek, mintha „elindult volna” alattuk a föld. A főrengést további lökések követték. A legerősebb utórengések miatt az emberek bizalma sem tért vissza: szombatról vasárnapra virradó éjszaka tömegek maradtak a szabadban.
A korszak sajtója szerint a vásártér valóságos menekülttáborrá változott.
Nem egyformán pusztított Eger minden részén
Az egyik legérdekesebb részletet Schréter Zoltán helyszíni vizsgálata őrizte meg. A földrengés ugyanis feltűnően eltérő károkat okozott Eger különböző városrészeiben.
A geológus szerint viszonylag kisebb károk keletkeztek többek között a Deák Ferenc utca, a Sánc és a Tetemvár környékén, miközben a város délkeleti részén, a maklári külvárosban jóval súlyosabb volt a helyzet. Különösen az Újsor utca, a Maklári út és a Kertész utca egyes szakaszai szenvedtek. Jelentős pusztítást jegyeztek fel a Csiky Sándor és Kisfaludy utcák környezetében is.
Ez teszi különösen értékessé a most bemutatott korabeli fényképeket.
A Preszler-féle szeszgyár
Az egyik újságfotón a Preszler-féle szeszgyár megrongálódott kazánháza látható. A képaláírás szerint annak csőfala teljesen bedőlt, a háttérben álló kémény pedig több helyen megrepedt.
A Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma szerint a gyár a Maklári út 91. szám alatt működött. A 26 méteres kémény megsérült, a kazánház viszont összeomlott, és porfelhő borította be az üzemet. Még különlegesebb, hogy filmfelvétel is fennmaradt az egri földrengés következményeiről és a helyreállításról.
A Preszler-üzem ráadásul Eger ipartörténetének is érdekes darabja: a szeszgyár 1884 és 1944 között működött a városban.
Megrepedt a Ciszterci templom főoltára
A földrengés Eger műemlékeit sem kímélte.
A most bemutatott egyik korabeli fényképen a Ciszterci templom hatalmas főoltára látható. A korabeli képaláírás szerint a terrakotta kereszt lezuhant, a főoltár súlyosan megrongálódott, és a templom híres częstochowai Mária-képe is megsérült.
Az Egri Lokálpatrióta Egylet történeti összefoglalója további részleteket is megőrzött: a templom orompárkányzata fölötti nagy kereszt korpusza a magasból a főoltár elé zuhant, és a boltozaton ismét nagy repedések keletkeztek. A sérült freskókat később Korényi József egri festő, a szobrokat Morkup Béla szobrász javította.
A Ciszterci templom történetéről korábban a Minden, ami Eger is részletesen írt:
Eger barokk kincse – A Ciszterci templom, amely évszázadok óta őrzi a belváros történelmét
A Líceum falai is megrepedtek
A földrengés az Egri Líceumot is megrongálta.
A történeti források szerint különösen az épület keleti és déli oldalán keletkeztek repedések, még a rendkívül vastag falakon is. A károk helyreállítása nem egyetlen gyors javítást jelentett: az épület renoválása a következő években több ütemben folytatódott.
Szmrecsányi Lajos egri érsek később jelentős szerepet vállalt a földrengés utáni helyreállításban is.
Ostoroson még súlyosabb volt a pusztítás
Eger mellett Ostoros különösen nagy károkat szenvedett.
Schréter Zoltán felmérése szerint a település akkori 406 épületéből mindössze nyolc maradt sértetlen, 135 ház és barlanglakás pedig veszélyesen megsérült. Mintegy hetven életveszélyessé vált otthonból kellett kiköltöztetni a lakókat. A károkat közel hétmilliárd koronára becsülték.
A Minden, ami Eger oldalán Ostoros történetével foglalkozó korábbi írásban szintén szerepel az 1925-ös katasztrófa és az azt követő újjáépítés:
Ostorosi hegyközség – Minden, ami Eger
Még az egri források vizét is figyelték
A földrengés után különös jelenségről számolt be a korabeli sajtó: azt állították, hogy az egri melegvízforrások hőmérséklete több fokkal megemelkedett, és egyes magánkutaknál is változást tapasztaltak.
Ez nem maradt egyszerű városi történet. A korszak geológusai valóban foglalkoztak az egri hévizek és a földrengések kapcsolatával; a Magyar Állami Földtani Intézet szakirodalmában külön fejezet foglalkozott „A földrengések hatása az egri hévizekre” kérdésével.
Egy gyermek szemével is fennmaradt a földrengés
Talán a személyes visszaemlékezések érzékeltetik legjobban, milyen lehetett az a reggel.
Koltai Istvánné gyermekként élte át az eseményt. Évtizedekkel később felidézte, hogy családjuk háza ingott, édesapja pedig a műhelyből kiabált fel, hogy azonnal menjenek ki, mert földrengés van. A gyerekek még napokig féltek, és egy szobában aludtak a szülőkkel.
A visszaemlékezés egy másik érdekes részletet is megőrzött: külföldön annyira eltúlozták a katasztrófáról érkező híreket, hogy egyes rokonok azt olvasták, Eger teljesen elpusztult.
Tízmilliárd vagy még több?
A Pesti Hírlap 1925. február 3-i tudósítása – amelyből a most közölt részletek származnak – tízmilliárd koronára becsülte az egri károkat. Ez azonban még a katasztrófa utáni első napok becslése volt.
Más későbbi összesítések ennél magasabb összegeket is említenek. Ezért a tízmilliárdos adatot érdemes úgy kezelni, ahogyan maga a korabeli tudósítás is tette: a pusztítás első, hozzávetőleges felméréseként, nem végleges kárösszegként.
Miközben az anyagi pusztítás óriási volt, a legszerencsésebb körülmény az maradt, hogy a katasztrófa nagyságához képest rendkívül kevés személyi sérülés történt. A későbbi helytörténeti összefoglalók szerint Egerben több mint kétszáz lakóház szenvedett súlyos károkat.
Több mint száz év után is mesélnek a fényképek
A négy régi újságfotó ma már önmagában is történelmi dokumentum.
Láthatjuk rajtuk a Preszler-féle szeszgyár összedőlt kazánházát, egy megrepedt Kovács János utcai házat, a Ciszterci templom megsérült főoltárát, valamint a Maklári út 97. számú épület betört tetőszerkezetét.
Nem látványos katasztrófafotók a mai értelemben. Éppen ezért megrázóak. Olyan hétköznapi helyeket mutatnak, ahol egyik pillanatról a másikra megrepedtek a falak, lezuhantak a kémények és beszakadtak a tetők.
1925 januárjának utolsó reggelén néhány másodperc elegendő volt ahhoz, hogy Eger megszokott élete felboruljon.
A város azonban talpra állt. A házakat kijavították, a templomokat helyreállították, az utcák megteltek élettel – a földrengés nyomai pedig lassan eltűntek Eger falairól. A történetét azonban megőrizték a korabeli újságok, a tudományos feljegyzések és ezek a ritka fényképek.
Források
Földtani Közlöny – Schréter Zoltán: Az 1925 januárius 31-i egri földrengés · Nemzeti Filmintézet – Ma 100 éve: 1925. január, korabeli filmfelvételekkel · EgerHírek – korabeli sajtóbeszámoló az egri földrengésről · Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, a Ciszterci templom története · Egri Főegyházmegye – Szmrecsányi Lajos és az 1925-ös földrengés · Centropa – Koltai Istvánné visszaemlékezése · Hungaricana – Prágai Magyar Hírlap, 1925. február
A cikk alapjául szolgáló korabeli tudósítás: Pesti Hírlap, 1925. február 3.