Eger történelmi belvárosában vannak épületek, amelyek mellett szinte lehetetlen úgy elsétálni, hogy ne érezzük: falaik jóval többet őriznek annál, mint amit kívülről látunk. Ilyen az Egri Érseki Palota is.
A Széchenyi István utca elején álló hatalmas épületegyüttes évszázadokon keresztül volt püspökök és érsekek otthona, ugyanakkor vendégül látott uralkodókat, diplomatákat és egyházi méltóságokat is. Volt idő, amikor betegeknek adott menedéket, falai között értékes műgyűjtemény kapott helyet, egyik termében pedig évszázadokon keresztül elfeledett madárábrázolások rejtőztek több tucat festékréteg alatt.
Ma az épület egy része látogatóközpontként tárja fel ezt a különleges világot.
A várból költözött le a püspöki központ
Eger középkori püspöki központja még a vár területén helyezkedett el. A török uralom utáni időszak azonban új korszakot hozott a város életében, és a püspöki rezidencia is fokozatosan a mai belvárosba került.
A jelenlegi palota története több építési periódusból áll. A 2005-ben megkezdett műemléki kutatások arra is rámutattak, hogy a ma egységesnek tűnő palota valójában korábbi épületek összeépítésével alakult ki.
Az első nagyszabású barokk építkezés Erdődy Gábor püspök idején, 1712 után kezdődött. A munkákhoz Giovanni Battista Carlone építész neve kapcsolódik. A kutatások szerint 1730-ra már négy korábbi épület összekapcsolásával kialakult a reprezentatív barokk püspöki palota.
A későbbi évszázadokban azonban újabb és újabb főpapok alakították saját elképzeléseik szerint.
Eszterházy Károly is formálta a palotát
Eger 18. századi fejlődésének egyik legfontosabb alakja Eszterházy Károly püspök volt.
1762-től a palotában rezideált, majd az épület továbbfejlesztésén is dolgozott. Az építkezést 1763-tól Joseph Ignaz Gerl bécsi építész irányította, akit Eszterházy 1764-ben Fellner Jakabbal váltott fel.
Ugyanez az időszak Eger egész városképének kialakulásában meghatározó volt. Eszterházy nevéhez kötődik a Líceum nagyszabású megvalósítása is, így az Érseki Palota, a Líceum és a későbbi Bazilika környéke évszázadokon keresztül Eger egyházi, oktatási és kulturális központjává vált.
Pyrker és a palota újabb nagy korszaka
1827-ben Pyrker János László érkezett Egerbe érsekként.
Már a következő évben megkezdte a palota déli szárnyának átalakítását Zwenger József tervei alapján. Pyrker azonban nem egyszerűen új lakótereket szeretett volna.
A művészetek iránt rendkívül fogékony érsek jelentős képtárat hozott magával Velencéből, és ennek elhelyezésére külön palotaszárnyat alakíttatott ki.
Ez azért is különleges, mert a kutatások szerint annak emeleti része Magyarország első, kifejezetten képtár céljára kialakított épületrészei közé tartozott.
Pyrker később gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A kollekció története később a Szépművészeti Múzeumhoz vezetett, ahol az Esterházy-képtár mellett a múzeum egyik jelentős történeti gyűjteményének alapját képezte.
Amikor a királyi udvar Egerbe menekült
A palota történetének egyik kevésbé ismert fejezete 1809-ben, a napóleoni háborúk idején játszódott.
Napóleon Bécs elleni támadása miatt az udvar egy része elhagyta a császárvárost. Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint a királyné és kísérete több hónapot töltött Egerben, és az Érseki Palotában kapott szállást.
Ebben az időben még a magyar Szent Koronát is Egerben őrizték – igaz, nem a palotában, hanem az akkori székesegyház sekrestyéjében.
Néhány hónapra tehát Eger a Habsburg udvar történetének is különleges helyszínévé vált.
Kórház is működött a palotában
Még ennél is meglepőbb történetet őriznek a 18. század első évtizedei.
Erdődy Gábor püspök hívta Egerbe az Istenes Szent János betegápoló rendjének tagjait, az irgalmasokat. Az alapítólevél 1726. október 8-án kelt.
A rendház és a kórház alapkövét 1727. április 20-án tették le.
Amíg azonban saját épületeik elkészültek, az irgalmas szerzetesek – és velük együtt a betegek – a püspöki palotában kaptak helyet.
Vagyis Eger egyik legelegánsabb történelmi épülete egy rövid időszakban gyakorlatilag kórházi feladatot is ellátott.
A Madaras terem több mint harminc festékréteg alatt rejtőzött
A palota egyik legkülönlegesebb helyisége ma a Madaras terem.
Erről nemrég külön cikkben is írtunk a Minden, ami Eger oldalán.
Bél Mátyás 1730-ban járt Egerben, és Erdődy Gábor püspök rezidenciáját is meglátogatta. Beszámolójában megemlékezett a pompás kertről és az ott tartott madarakról is.
A palotához kapcsolódó sala terrena falait és boltozatát madarakat, növényeket és természeti motívumokat ábrázoló festmények díszítették.
Csakhogy ezek idővel eltűntek a szem elől.
A 2013-as kutatások során derült ki, hogy a különleges 18. századi falképek több mint harminc egymásra került festékréteg alatt továbbra is ott vannak.
Restaurálásuk után ismét láthatóvá vált az a világ, amelyet csaknem három évszázaddal korábban Bél Mátyás is megcsodált.
Saját érseki kápolna rejtőzik az épületben
A palota másik különleges része az érseki magánkápolna.
A főépület délnyugati szárnyában található kétszintes kápolna nemcsak szakrális tér, hanem az épület különböző korszakainak fontos építészeti emléke is.
Restaurálása után a látogatók számára is megismerhetővé vált, így ma olyan helyre is betekintést kaphatunk, amely hosszú időn keresztül kizárólag az itt élő főpapok világához tartozott.
A palota alatt is folytatódik Eger története
A felszínen látható épületek mellett Eger alatt egy másik világ is húzódik.
A török uralom utáni nagy építkezésekhez rengeteg követ kellett kitermelni. A könnyen faragható riolittufát részben a város alól termelték ki, a kitermelés után pedig hatalmas föld alatti járatok maradtak.
Az érseki pincerendszer idővel több kilométer hosszúságú hálózattá fejlődött.
Erről korábban részletesen is írtunk a Minden, ami Eger oldalán: a „Város a város alatt” története szorosan kapcsolódik a püspöki, majd érseki központ kialakulásához.
A felszínen tehát paloták és templomok épültek, alattuk pedig szinte egy második Eger született.
Nem csupán múzeum
Az Egri Érseki Palota különlegessége éppen abban rejlik, hogy nem egyetlen korszak emléke.
Falain végigkövethető Eger török utáni újjászületése, a barokk város kialakulása, Erdődy Gábor, Eszterházy Károly és Pyrker János László korszaka, a napóleoni háborúk időszaka, valamint a város egyházi és kulturális fejlődése.
Ma az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont kiállításain történeti enteriőrök, főpapi lakóterek, műtárgyak és az egykori érseki udvar emlékei idézik fel ezt a világot. A palota hivatalos tájékoztatása szerint a barokk díszkert és az épület földszintje ingyenesen is látogatható.
Talán éppen ezért érdemes úgy tekinteni az Érseki Palotára, mint Eger egyik nagy történelmi „időkapszulájára”.
Miközben a vár elsősorban a középkori és végvári Eger történetét őrzi, az Érseki Palota azt mutatja meg, hogyan született újjá és vált ismét jelentős egyházi, kulturális és művészeti központtá a város a török uralom után.
És közben olyan apró történeteket is megőrzött, mint egy régen eltűnt madárház emléke, a falak alól előkerült madarak, egy ideiglenes kórház vagy egy érsek Velencéből Egerbe hozott képtára.
Kapcsolódó cikkek
Eger szíve, ahol évszázadok története találkozik – a Széchenyi István utca titkai
Eger alatt egy másik város rejtőzik – vannak titkai, amelyeket még sok egri sem ismer
A „Város a város alatt” – az egykori érseki pincerendszer története
Források
Egri Érseki Palota – hivatalos honlap
Egri Érseki Palota – A palota története
Egri Érseki Palota – Érdekességek
Egri Érseki Palota – Történetek a palota életéből
Egri Főegyházmegye – Az Egri Főegyházmegye rövid története
Borítókép: Az Egri Érseki Palota és díszkertje – a barokk épületegyüttes évszázadok óta Eger egyházi és kulturális történetének egyik meghatározó helyszíne. Fotó: Szinok Gábor