Bélapátfalva mai arculatához ugyanúgy hozzátartozik a Bél-kő különleges, bányászat formálta sziklafala, mint az apátság vagy a Gyári-tó. Több mint négy évtizeddel ezelőtt Rockenbauer Pál legendás országjáró sorozatának stábja is eljutott ide. A régi felvételeken még működő ipari világ tárul elénk, miközben Dr. Juhász Árpád geológus segített megérteni, mit rejt a Bükk egyik legérdekesebb hegye. A felvétel ma már nemcsak természetfilm, hanem értékes helytörténeti dokumentum is.
A Rockenbauer Emlékház – Egymilliomodik Lépés közösségi oldalán előkerült videórészlet különleges időutazás Bélapátfalvára. A képsorokon egy olyan települést láthatunk, amely egyszerre élt a Bükk természeti értékeiből és a Bél-kőből kitermelt mészkőre épülő nehéziparból.
A videó azért is érdekes, mert a tájat Dr. Juhász Árpád geológus szemén keresztül ismerhette meg annak idején az ország.
Amikor Rockenbauer Pálék átvágtak a Bükkön
A Másfélmillió lépés Magyarországon a magyar televíziózás egyik meghatározó természetjáró sorozata lett. A stáb 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől, majd több mint ezer kilométer megtétele után érkezett az Írott-kőhöz.
A Bükkön átvezető résznek Bélapátfalva is fontos állomása volt. Az archív leírás szerint az útvonal többek között Upponyt, Bánkutat, Istállós-kőt, Szarvaskőt, Dédestapolcsányt, Tardonát, Mályinkát és Bélapátfalvát érintette.
Ez különösen érdekes egri és Heves vármegyei szemmel: Szarvaskő és Bélapátfalva ugyanabban a legendássá vált országjáró epizódban jelenik meg.
A sorozat ráadásul jóval több volt egyszerű útifilmnél. A tájak történetét és értékeit állandó szakértők mutatták be: Dercsényi Balázs a műemlékekről, Paládi-Kovács Attila a néprajzról, Pócs Tamás a növényvilágról, Dr. Juhász Árpád pedig a geológiáról beszélt.
Bélapátfalva egészen más arcát mutatta
A most megosztott régi képsorokat nézve talán az a legfeltűnőbb, mennyire más volt a település hangulata.
A háttérben ott magasodik a Bél-kő, előtte azonban még egy működő ipartelepülés mindennapjai jelennek meg: gyárépületek, kémények, teherforgalom és az egykori cementgyárhoz kötődő infrastruktúra.
Nem díszletet látunk, hanem Bélapátfalva történetének egy mára lezárult korszakát.
A cementgyártás története 1908-ig vezethető vissza, amikor Wessely Károly megalapította a Bélapátfalvai Portlandcementgyárat. A legfontosabb nyersanyagot maga a Bél-kő biztosította.
Az 1950-es évektől a gyár már a település legnagyobb foglalkoztatójának számított, átlagosan mintegy 750 embernek adott munkát. Az új cementgyár teljes üzembe helyezése 1980 márciusában történt, az 1980-as évek elején pedig a bánya- és mészüzemmel együtt már közel 1100 ember dolgozott a vállalatnál.
Vagyis Rockenbauerék kamerája éppen Bélapátfalva ipari korszakának egyik legmozgalmasabb időszakát őrizte meg.
Hétmillió köbméter hiányzik a Bél-kőből
A hegy ma látható különleges alakja nem pusztán természetes képződmény.
A bányászat óriási nyomot hagyott rajta. Bélapátfalva önkormányzatának történeti összefoglalója szerint a cementgyártás során összesen mintegy 19,4 millió tonna mészkövet termeltek ki a Bél-kőből, ami körülbelül 7 millió köbméternyi kőzet eltávolítását jelentette.
Ez segít megérteni azt a hatalmas, lépcsőzetes sziklafalat is, amely ma Bélapátfalva egyik legismertebb látképe.
A cementgyár végül 2000-ben fejezte be működését. Addigra a régi és az új üzemben együttesen mintegy 18 millió tonna cement készült.
A bányától a természetvédelemig
A Bél-kő történetének különös fordulata, hogy amit egykor ipari nyersanyagforrásként használtak, annak legértékesebb részei ma már természetvédelmi oltalom alatt állnak.
A Bél-kő Természetvédelmi Területet 2008-ban nyilvánították védetté, területe 97,27 hektár. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a hegy kiemelkedő földtani, földrajzi és biológiai jelentőségű, egyfajta geológiai gyújtópontja a Bükknek.
A település fölé emelkedő mészkőtömeg mintegy 500 méteres relatív magasságával uralja a környéket. Kőzeteinek egy része a triász időszakban, nagyjából 239–225 millió évvel ezelőtt, sekélytengeri környezetben keletkezett.
Éppen az ilyen történetek tették különlegessé Juhász Árpád szerepét Rockenbauer filmjeiben: a néző nem egyszerűen egy szép hegyet látott, hanem azt is megtudhatta, hogyan született meg az a táj, amelyen éppen keresztülhaladt a stáb.
Dr. Juhász Árpád és Rockenbauer öröksége ma is tovább él
A történetnek van egy szép mai folytatása is.
Az Egymilliomodik Lépés Egyesület 2023-ban alakult azzal a céllal, hogy Rockenbauer Pál és egykori alkotótársai szellemi örökségét megőrizze. Filmvetítéseket, beszélgetéseket és túrákat szerveznek, valamint egy Rockenbauer-emlékház létrehozásán dolgoznak.
Dr. Juhász Árpád továbbra is fontos szereplője ennek az emlékezetnek. Az egyesület 2024-ben dokumentumfilmet is készített, amelyben Juhász Árpád és Szabados Tamás operatőr mesélt Rockenbauer Pálról. A geológus 2025. június 1-jén ünnepelte 90. születésnapját.
Így a most újra előkerült bélapátfalvai felvétel több egyszerű retró videónál: kapcsolatot teremt a mai túrázók és azok között, akik évtizedekkel ezelőtt megmutatták Magyarországot a televízión keresztül.
A régi film ma már helytörténeti dokumentum
A Bél-kő lábánál ma egészen más világ fogadja a látogatót. Az ipari korszak lezárult, a hegy és környéke pedig egyre inkább természetjáró célpontként él tovább.
A Minden, ami Eger oldalán korábban mi is bemutattuk Bélapátfalvát, a Bél-kőt és a Gyári-tavat. A tó maga is az ipari múlt emléke: eredetileg a cementgyár vízellátását szolgálta, ma viszont elsősorban kiránduló- és pihenőhelyként ismerjük.
A most előkerült filmrészlet ezért különösen értékes. Megmutatja, hogyan nézett ki Bélapátfalva akkor, amikor még füst szállt fel a gyár környékéről, teherjárművek jártak az utakon, és a Bél-kő nemcsak kirándulóhely, hanem egy egész település megélhetésének egyik alapja volt.
A hegy ugyanott áll, de körülötte szinte minden megváltozott.
És talán éppen ettől olyan izgalmas újranézni Rockenbauer Pálék több mint négy évtizedes képsorait.
Források
Minden, ami Eger – Mesebeli település a Bél-kő lábánál
Minden, ami Eger – Kora őszi kirándulások Eger környékén
Nemzeti Archívum – Másfélmillió lépés Magyarországon: Keresztül a Bükkön
MédiaKlikk – Másfélmillió lépés Magyarországon: Keresztül a Bükkön
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kő Természetvédelmi Terület
Bélapátfalva Város Önkormányzata – Cementgyártás Bélapátfalván
Egymilliomodik Lépés Egyesület – Rockenbauer Pál öröksége
Egymilliomodik Lépés – Dr. Juhász Árpáddal a Balaton-felvidéken
Borítókép: Bélapátfalva és a Bél-kő archív felvételen – képkocka a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatból, a Rockenbauer Emlékház – Egymilliomodik Lépés által megosztott videóból.