Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: HOLNAP:
FRISS HÍREK ➜

Eger belvárosában vannak utcák, amelyeken naponta százak haladnak végig úgy, hogy közben aligha gondolnak arra, milyen történetek rejtőznek a házfalak és a régi elnevezések mögött. Ilyen a Foglár György utca is. Nem hosszú, nem tartozik Eger legismertebb utcái közé, mégis több évszázad várostörténete sűrűsödik össze benne.

Aki ma végigsétál rajta, egy csendes belvárosi átjárót lát. Pedig volt idő, amikor Seminarium utcának, Seminarium köznek, sőt Büdös-köznek is nevezték. Mai névadója pedig olyan ember volt, akinek kezdeményezése nélkül Eger felsőoktatásának története egészen másként alakulhatott volna.

Seminarium utca, Büdös-köz, Papnövelde utca

A Foglár György utca történetéről korábban már a Minden, ami Eger oldalán is írtunk. A korábbi cikkben idézett 1788-as utcajegyzék szerint a területet Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz néven is ismerték.

Foglár György utca története és látnivalói – Minden, ami Eger

A mai rendezett belvárosi utcaképet látva különösen érdekes a Büdös-köz elnevezés. Az ilyen régi, népi utcanevek gyakran sokkal közvetlenebbül meséltek egy város hétköznapi életéről, mint a későbbi hivatalos elnevezések.

A papi szeminárium századvégi átépítésével a környezet is megváltozott: az utcát kiegyenesítették, és lépcsős kapcsolatot alakítottak ki a magasabban fekvő terület felé. Ekkor már Papnövelde utcaként emlegették.

A lépcső ma is az utca egyik legjellegzetesebb látványeleme – és a most készült fényképen is ez zárja le a perspektívát.

De ki volt Foglár György?

Az utca névadója Foglár György (1670–1754) egri kanonok, címzetes püspök és Erdődy Gábor egri püspök vikáriusa volt. Neve elsősorban azért maradt fenn, mert meghatározó szerepet játszott az egri jogi oktatás megszületésében.

  1. november 27-én kelt alapítólevelével létrehozta a Collegium Juridicum Foglarianumot, vagyis az egri jogi iskolát.

Ez jóval nagyobb jelentőségű esemény volt annál, mint amilyennek ma első hallásra tűnhet. Erdélyt nem számítva ekkor Magyarországon csak Nagyszombatban működött hasonló jogi képzés, így Eger jogi iskolája az ország másodikként létrehozott ilyen intézménye lett.

Vagyis Eger már a XVIII. század első felében a magyar felsőfokú oktatás egyik fontos központjává kezdett válni.

Egy egri iskola, amely bekerült a magyar törvények közé

Talán ez Foglár György történetének egyik legkevésbé ismert érdekessége.

Az általa létrehozott intézmény jelentőségét az országgyűlés is elismerte. Az 1741. évi XLIV. törvénycikk kifejezetten a Foglár-féle alapítvánnyal foglalkozott. A törvény célja többek között az volt, hogy az alapítvány emléke és működése az idők során se merüljön feledésbe.

Ez azt jelenti, hogy annak az embernek a nevét, akiről ma egy szerény egri belvárosi utcát neveztek el, már 1741-ben beleírták Magyarország törvényei közé.

Az iskola működését ráadásul nem egyszerű helyi magánügynek tekintették. Foglár az intézmény gondozását az egri püspökre és káptalanra bízta, főfelügyeletét pedig a Magyar Királyi Kúriához kapcsolta.

A szegényebb fiatalok előtt is meg akarta nyitni az utat

Foglár elképzelésének volt egy másik fontos része is. Nem pusztán egy újabb iskolát akart létrehozni.

Az alapítvány céljai között szerepelt, hogy szegényebb sorsú katolikus fiatalok számára is lehetőséget teremtsen a tanulásra, miközben megfelelően képzett jogászokat neveljen. Vagyonának jelentős részét erre a célra fordította.

A jogi oktatás az 1740/1741-es tanévben kezdődött meg. Az egri képzés később olyan tekintélyt szerzett, hogy egy történeti összefoglaló szerint 1760-ban a nagyszombati jogi oktatás reformjához is az egri iskola szolgált mintául.

Ez már valóban az egri oktatástörténet kevésbé ismert fejezete.

Foglár nemcsak a jogakadémiára költött

A kanonok tevékenysége ráadásul nem ért véget a jogi iskola megalapításával.

1749-ben saját lakóházát is átengedte az egri gimnázium céljaira. Az építkezés 1750 és 1754 között zajlott; ez kapcsolódik a későbbi egri gimnáziumi oktatás történetéhez.

Foglár tehát nem egyetlen intézményt támogatott: Eger oktatási várossá fejlődésének egyik fontos XVIII. századi mecénása volt.

Az általa alapított jogi iskola pedig hosszú történetet élt meg. A képzés 1774-ben már a Líceumba költözött, az egri jogi oktatás hagyománya pedig különböző szervezeti formákban egészen a XX. századig továbbélt.

Az egykori jogi iskola épülete ma is áll

Van még egy érdekes kapcsolat, amelyet egy egri séta során könnyű észrevétlenül hagyni.

Foglár 1744-ben vásárolta meg azt a kanonoki házat, amelynek helyén a jogi iskola önálló otthona kialakult. Az épület a mai Kossuth Lajos utca 8. szám alatt található, és később az Angolkisasszonyok intézeteként vált ismertté. Az oktatás 1754-ben kezdődött meg benne.

Később számos funkciót kapott: működött benne többek között görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház és fiúnevelő intézet is, majd 1827-ben itt kapott helyet az első magyar nyelvű tanítóképző.

Egyetlen épületben így Eger oktatás- és intézménytörténetének több különböző korszaka találkozik.

Egy utca, amely többet jelent egyszerű átjárónál

A Foglár György utca ma könnyen csak útvonalnak tűnhet két belvárosi pont között. Pedig régi neveiben ott van a XVIII. századi Eger hétköznapi világa, környezetében a papnevelés története, mai nevében pedig annak az embernek az emlékezete, aki komoly vagyonát fordította arra, hogy Egerben felsőfokú oktatás működhessen.

Talán éppen ezért érdemes néha lassabban végigmenni rajta.

A Büdös-közből Papnövelde utca, majd Foglár György utca lett, a környezet átalakult, generációk váltották egymást – de az oktatáshoz kötődő több évszázados múlt ma is ott rejtőzik a rövid belvárosi utca mögött.

És talán ez az egyik legérdekesebb dolog Eger régi utcáiban: néha néhány száz méteren több történelem fér el, mint első pillantásra gondolnánk.

Kapcsolódó cikk

Foglár György utca története és látnivalói – Minden, ami Eger

Források

Beszélő utcanevek – Foglár György utca
Magyar Nemzeti Levéltár – Collegium Juridicum Foglarianum, az Egri Jogakadémia alapító okirata
Ezer év törvényei – 1741. évi XLIV. törvénycikk a Foglár-féle alapítványról
Eger város – Angolkisasszonyok Intézete
Egri Főegyházmegye – történeti áttekintés
Az Egri Érseki Líceum történetéből – Magyar Elektronikus Könyvtár

Borítókép: Eger, Foglár György utca – a történelmi belváros egyik rövid, mégis évszázados múlttal rendelkező utcája. Fotó: Szinok Gábor

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top