.png)
Egerben vannak olyan kereszteződések, amelyeken naponta százak haladnak át anélkül, hogy sejtenék, milyen különleges történelmi helyen járnak. Ilyen a vár keleti oldalánál fekvő környék is, ahol a Bástya utca, a Leányka utca és a Mekcsey István utca találkozik.
Ma autók, gyalogosok, turisták és egyetemisták járnak erre. Néhány évszázaddal ezelőtt azonban egészen más látvány fogadta volna az erre érkezőt: várfal, várárok, bástya és katonai védművek határozták meg a tájat.
A környék története ráadásul nem csupán 1552-höz kapcsolódik. A vár átépítése, a Rákóczi-szabadságharc, a várfalak lerombolása, majd a vasút és a modern város kialakulása egyaránt nyomot hagyott rajta.
A mai Bástya utca helyén egykor várárok húzódott
Talán ez a környék egyik legérdekesebb, kevésbé ismert története.
A Dobó István Vármúzeum 1704-es Egert bemutató történeti anyaga szerint a Zárkándy-bástya – korábban Lipót-bástya – és a várat védő árok fala közötti száraz területet a 18. század elején törmelékkel töltötték fel.
Ez a terület lényegében a mai Bástya utca helye.
A feltöltéshez jelentős részben annak a városfalnak a törmelékét használták fel, amelyet 1702-ben romboltak le. Vagyis amikor ma végighaladunk a Bástya utcán, részben egy hajdani katonai védelmi területen járunk.
Ez különös kapcsolatot teremt Eger múltja és jelene között: a város egykori erődítéseinek kövei szó szerint hozzájárultak a későbbi városszerkezet kialakulásához.
Miért volt ennyire fontos a vár keleti oldala?
A várnak ez az oldala mindig különleges katonai problémát jelentett.
Kelet felől ugyanis emelkedik az Almagyar-domb. Az innen támadó ellenség magasabbról figyelhette és lőhette a várat, ezért ezt az oldalt különösen erős védművekkel kellett biztosítani.
Ennek része volt a mai Zárkándy-bástya elődje, a Lipót-bástya is.
Építését 1556-ban kezdték meg. A fülesbástya feladata éppen a vár veszélyeztetett keleti oldalának védelme volt.
Ha tehát ma a Bástya utca és a Leányka utca környezetében állunk, érdemes elképzelni, hogy előttünk nem egyszerű városi utcák, hanem Eger egyik legfontosabb egykori katonai térsége húzódott.
1704-ben még futóárok szabdalta a környéket
A Dobó István Vármúzeum által bemutatott, Zinzendorf kapitányhoz kapcsolódó 1704-es ábrázolás még egy különleges részletet megőrzött.
A vár keleti oldalán, az Almagyar-domb irányában futóárok húzódott a császári és a kuruc csapatok között.
A mai békés utcák helyén tehát három évszázaddal ezelőtt katonák mozogtak, védelmi állásokat építettek, és a Rákóczi-szabadságharc eseményei zajlottak.
Kevés olyan egri utcasarok van, ahol ennyire látványosan egymásra rakódnak a város történelmi korszakai.
A vasút is átírta a környék képét
A következő nagy változást már nem háború, hanem a modernizáció hozta.
Az Eger–Putnok vasútvonal kiépítésekor a Zárkándy-bástyát az 1900-as évek elején leválasztották a vár testéről. A beavatkozás következtében a bástya állapota gyorsan romlani kezdett.
A vasút megjelenése alapvetően megváltoztatta a vár keleti oldalának évszázados térszerkezetét.
Ma már nehéz elképzelni, milyen lehetett ez a terület a vasút megépítése előtt.
A Mekcsey István utca neve már 1887-ben létezett
A Bástya utcából dél felé továbbhaladva érjük el a Mekcsey István utcát, amely a Szarvas tér irányába vezet.
Az utca névadója az 1552-es várvédelem egyik legfontosabb alakja.
Mekcsey István Dobó István mellett az egri vár egyik kapitánya volt. Neve a korabeli dokumentumokban többféle alakban – például Mekchey és Mechkey – is előfordul, ő maga azonban Stephanus Mekcsey formában használta.
A Mekcsey István utca elnevezése sem új keletű: egy 1887-es egri térképen már ezen a néven szerepelt.
Érdekesség, hogy egy időben a mai Bástya utca egy részét is a Mekcsey utca nevével jelölték. A két utca története tehát nemcsak földrajzilag kapcsolódik egymáshoz.
Mekcsey nemcsak Gárdonyi regényének hőse volt
Mekcsey alakját sokan elsősorban az Egri csillagokból ismerik, ám valódi katonai pályája önmagában is figyelemre méltó.
Már 1546-ban Győr váránál szolgált magyar lovastisztként, később Huszt várnagya, Máramaros vármegye alispánja és a sókamara prefektusa is volt.
Az 1552-es ostrom során az egri vár egyik meghatározó parancsnokává vált.
Tragikus módon azonban nem a török ostromban vesztette életét. A vár sikeres megvédése után, 1553-ban hazafelé tartva meggyilkolták.
Így az utca neve nem csupán egy regényhősnek, hanem egy valóban létezett egri várvédő kapitánynak állít emléket.
Leányka utca – a vár alól az egyetemi városrész felé
A harmadik találkozó utca, a Leányka utca egészen más korszakot képvisel.
A régebbi forrásokban gyakran Leányka út néven szerepel. A környék hosszú ideig Eger kevésbé beépített, városszéli területéhez tartozott, majd a 20. század második felében jelentősen átalakult.
Ebben meghatározó szerepet játszott a felsőoktatás fejlődése.
A Leányka út 2. szám alatt 1967-ben épült fel a főiskolai kollégium. Később tovább bővítették, és a Leányka út környéke fokozatosan Eger egyik jelentős egyetemi, kollégiumi és sportterületévé vált.
Ez különösen érdekes kontraszt: néhány percnyi séta alatt a vár több száz éves falaitól egy olyan városrészbe érkezünk, amelynek mai arculatát nagyrészt a 20. századi oktatási fejlesztések formálták.
A három utca valójában három korszak találkozása
Ha történelmi szemmel nézzük, a Bástya–Leányka–Mekcsey környéke szinte Eger történetének kicsinyített modellje.
A Bástya utca a vár és a katonai erődrendszer emlékét őrzi.
A Mekcsey István utca az 1552-es várvédők emlékezetét viszi tovább.
A Leányka utca pedig már a város 20. századi terjeszkedésének és az egri felsőoktatás fejlődésének történetét meséli.
Mindez néhány száz méteren belül.
Ma is fontos útvonal
A történelmi jelentőség mellett a Bástya–Mekcsey útvonal napjaink közlekedésében is fontos szerepet tölt be.
Eger városi közlekedési dokumentumai szerint a Bástya utca–Mekcsey István utca–Kertész utca tengely a város egyik jelentős észak–déli közlekedési útvonala.
A történelmi városszerkezet azonban ma is érezteti hatását: a Mekcsey–Bástya szakaszon a közterület szélessége helyenként mindössze 9–10 méter, az út vonalvezetését pedig a domborzat és a régi beépítés egyaránt meghatározza.
Vagyis Eger közlekedése részben ma is azokhoz a földrajzi és történelmi adottságokhoz alkalmazkodik, amelyek évszázadokkal ezelőtt kialakultak.
2026-ban is változik a Bástya utca környéke
A múlt mellett a jelen is alakítja a területet.
Eger önkormányzatának 2026-os tájékoztatása szerint a városi ivóvízhálózat rekonstrukciójának részeként a Bástya utca és a vár északi bejárata közötti szakaszon is végeztek, illetve végeznek vezetékcseréket.
Érdekes párhuzam: miközben a föld mélyén évszázados vár- és várostörténeti emlékek rejtőzhetnek, fölöttük egy modern város infrastruktúrája működik és újul meg.
Innen közelíthető meg a vár kevésbé ismert bejárata is
A turisták többsége a Dobó tér felől, a vár déli kapuján keresztül érkezik az Egri várba.
Pedig van egy másik út is.
A Dobó István Vármúzeum tájékoztatója szerint az északi kapu a Bástya utca és a várfalsétány felől közelíthető meg.
Ez a megközelítés egészen más arcát mutatja a várnak, mint a belváros felől megszokott útvonal.
Aki tehát Egerben nemcsak a legismertebb turistautakat szeretné végigjárni, annak érdemes egyszer erről az oldalról is megközelítenie a várat.
Amit talán még sok egri sem tud
A környék egyik legizgalmasabb sajátossága, hogy a mai utcaszint és a régi katonai terepszint nem mindenütt azonos.
A várárok feltöltése, a falak és védművek bontása, a vasút kiépítése, majd az utak és lakóterületek kialakulása évszázadokon keresztül formálta át a felszínt.
A mai Bástya utcát ezért nem szabad egyszerűen egy régi út mai változatának elképzelni.
Maga a táj is megváltozott.
Ahol egykor várárok húzódott, ma autók közlekednek. Ahol katonai állások és futóárkok lehettek, ma házak állnak. A vár keleti oldalát fenyegető Almagyar-domb pedig ma már lakó- és egyetemi városrész.
Talán éppen ettől különleges ez a hely.
Érdemes egyszer gyalog végigjárni
A Bástya, a Leányka és a Mekcsey István utca találkozása első pillantásra egyszerű közlekedési csomópontnak tűnhet.
Ha azonban ismerjük a történetét, egészen másképpen látjuk.
Az egyik irányban ott magasodik az Egri vár, mellette a Zárkándy-bástya. A másik irány az Almagyar-domb és az egyetemi épületek felé vezet, lefelé pedig a Mekcsey István utcán keresztül a Szarvas tér és az egykori Maklári kapu környéke következik.
Néhány száz méteren belül több mint négyszáz év egri történelme találkozik.
Ezért Egerben néha érdemes nemcsak azt figyelni, mi áll egy utca mellett, hanem azt is, mi volt egykor magának az utcának a helyén.
Kapcsolódó cikkek
Mekcsey utca a Vár szomszédságában – Minden, ami Eger
Ahol hat egri utca találkozik – a Szarvas tér évszázados története – Minden, ami Eger
Források
Dobó István Vármúzeum – Eger és az Egri vár 1704-ben
Dobó István Vármúzeum – Az Egri vár megközelítése és parkolási lehetőségek
Eger.hu – Összehangolt fejlesztések Egerben
Eger történeti ismerettára – A régi egri városfal
Borítókép: Eger, a Bástya, a Leányka és a Mekcsey István utca találkozása – a vár keleti oldalának különleges pontja, ahol az egykori várárok, a történelmi védművek és a mai város utcái találkoznak.