Eger közvetlen közelében, a Bükk déli lábánál fekszik Demjén, amely az elmúlt évtizedekben csendes szőlőtermelő faluból Heves vármegye egyik legismertebb turisztikai célpontjává vált. A település azonban jóval több a termálfürdőknél: története évszázadokra nyúlik vissza, határában régi kőbányák, kaptárkövek, tufába vájt pincék és különleges természeti emlékek őrzik a múltat.
Több száz éves település Eger szomszédságában
Demjén az Egri járáshoz tartozik, Egertől mindössze néhány kilométerre. A környék azonban már jóval a középkori falu kialakulása előtt lakott volt: a település határában újkőkori leletek és honfoglalás kori villás nyílhegyek is előkerültek.
Írott forrás 1331-ben Demyen néven említi először a települést. Csanád egri püspök vásárolta meg, majd esztergomi érsekként az egri káptalannak adta. 1363-tól hosszú időre ismét az egri püspökség birtokába került, 1805-től pedig az egri érsekséghez tartozott. Régi forrásokban a Deménd névalak is előfordul.
A község története szorosan összekapcsolódott Egerével. Az 1476 és 1486 között készült urbárium szerint Demjén a püspöki birtokot képező szarvaskői várhoz tartozott. Határában egy másik település, Kisdemjén is létezett, amely később elpusztult, és 1486 után már nem népesült be újra.
A török háborúk Demjént sem kímélték. 1552-ben, Eger ostromának idején a törökök elpusztították a falut, amely egy ideig teljesen lakatlanná vált. Az élet csak az 1550-es évek végén, illetve az 1560-as évek elején tért vissza.
A kő, amely Eger épületeiben is tovább él
Demjén történetének egyik kevésbé ismert, mégis különösen érdekes fejezete a kőbányászat.
A demjéni kőfejtőről már 1701-ből találunk adatot: ekkor Pezti János kőfaragó az egri Szent Mihály-templom helyreállításához szállított innen ablakköveket.
Később az Eresztvényi- és a Pünkösd-hegyi bánya vált ismertté. Az itt található követ út- és hídépítéshez, lépcsők, kutak, sírkeresztek, oszlopok és más faragott kőelemek készítéséhez is felhasználták.
A demjéni kő így messze túljutott a falu határain.
A település önkormányzatának helytörténeti összefoglalója szerint Heves vármegye több nevezetes építményéhez is használtak Demjénben kitermelt követ. Többek között egri építkezésekhez is szállítottak innen, és az egri székesegyház előtti szobrok anyagához is kapcsolódik az Eresztvényi bánya.
A több évszázados bányászat nyomán hatalmas bányaudvar alakult ki, amelynek sziklafalai ma is különleges hangulatot kölcsönöznek a tájnak.
Templom a falu közepén
Demjén egyik meghatározó műemléki értéke a település központjában álló római katolikus templom.
A templomot 1777 és 1780 között építették, különlegességei között találjuk az 1782-ben faragott kő főoltárt és a copf stílusú, fából készült szószéket.
A templom évszázadok óta meghatározza a falu képét. A régi településszerkezetben szinte választóvonalként működött: Demjén két részét alvégnek és felvégnek nevezték.
A templomkertben az első és második világháború demjéni áldozatainak emlékműve is megtalálható.
Kaptárkövek és tufába vájt emlékek
Demjén környékének egyik legizgalmasabb természeti és kultúrtörténeti örökségét a riolittufába vájt fülkék és üregek jelentik.
A demjéni határban, Egerszalóktól délre, valamint a Remete-völgy térségében is találhatók kaptárkövek. A sziklák oldalába egykor mesterséges fülkéket faragtak, amelyek eredeti rendeltetéséről hosszú ideje több elképzelés létezik.
A Pince-völgyben tufába vájt üreg is található, amelyet a helyi hagyomány remetebarlangként tart számon. A környéken a vulkanikus eredetű kőzetbe mélyített borospincék ugyancsak hozzátartoznak a táj karakteréhez.
A kaptárkövek nemcsak Demjén, hanem Eger tágabb környezetének különleges emlékei: a Bükkalja számos településén találkozhatunk hasonló sziklaalakzatokkal.
A szőlő és a bor is hozzátartozik Demjénhez
Demjén életében évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott a mezőgazdaság és a szőlőművelés. A környező domboldalak, a vulkanikus talaj és az Egri borvidék közelsége természetes módon kapcsolta a falut a térség borkultúrájához.
Ennek emlékei ma is jól láthatók a pincékben és pincesorokban. A település ezért azok számára is érdekes úti cél lehet, akik nem kizárólag fürdőzni érkeznek, hanem Eger környékének hagyományos falusi és borvidéki világát szeretnék felfedezni.
A termálvíz új korszakot nyitott
Demjén turisztikai történetében alapvető változást hozott a termálvízre épülő fürdőkultúra kialakulása.
Napjainkra a település neve országosan is összeforrt a fürdőzéssel. A Demjéni Termál Völgy egész évben várja a vendégeket, és különlegessége a rendkívül hosszú nyitvatartás: a gyógyfürdő jelenlegi tájékoztatása szerint minden nap 9 órától hajnali 2 óráig működik. A kültéri aquapark működése szezonális és időjárásfüggő.
A Cascade Barlang- és Élményfürdő ugyancsak Demjén egyik legismertebb turisztikai attrakciója. A létesítmény saját tájékoztatása szerint a barlangfürdő mintegy 1500 négyzetméteres vízfelülettel és 760 méteres barlangrendszerrel rendelkezik.
A fürdők, szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlődése alapjaiban változtatta meg Demjén turisztikai jelentőségét. A hajdani mezőgazdasági és kőbányász faluból Eger térségének egyik fontos üdülőhelye lett.
Demjén 2026-ban
A község fejlődése napjainkban is folytatódik. Érdekes adat, hogy az önkormányzat 2025-ben készült helyi esélyegyenlőségi programjában közölt TeIR/KSH-adatsor szerint a lakónépesség 2018-ban 641 fő, 2023-ban már 972 fő volt.
2026-ban a község önkormányzati életét Menyhárt László polgármester vezeti.
Az idei év egyik érdekes helyi kezdeményezése a „Demjén 750” programhoz kapcsolódik: 2026 augusztusában az önkormányzat rajzpályázatot is meghirdetett „Hogyan látod a falunkat 55 év múlva?” címmel. A jubileumi elnevezés előretekint a település első írásos említésének 750. évfordulójára.
Nem csak fürdőhely
Demjén története jól mutatja, hogyan változhat meg egy település szerepe néhány évtized alatt úgy, hogy közben múltjának nyomai továbbra is ott maradnak a tájban.
Aki ma Demjénbe érkezik, könnyen lehet, hogy először a termálvíz, a barlangfürdő vagy egy wellnesshétvége miatt választja a települést. Érdemes azonban kilépni a fürdők világából.
Ott van a régi falu, a templom, a tufába vájt pincék világa, a kaptárkövek, az egykori kőbányák és a környező szőlőhegyek.
És ott van egy különleges kapcsolat Egerrel is: Demjén kövei évszázadokkal ezelőtt bekerültek Eger épületeibe, ma pedig Eger vendégei indulnak el Demjén felé fürdőzni, kirándulni és pihenni.
A két település története más-más módon, de ma is összekapcsolódik.
Kapcsolódó cikkeink
Heves vármegye gyógyfürdői és gyógyvizei
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/heves-varmegye-gyogyfurdoi-es-gyogyvizei.html
Indul a nyári vakáció! – Itt csobbanjunk a kánikulában
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/indul-nyari-vakacio-itt-csobbanjunk.html
A Bükk déli lábánál izgalmas tufaalakzatok rejtőznek az erdőkben
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/a-bukk-deli-labanal-izgalmas.html
Források
Demjén Község Önkormányzata – Bemutatkozás, településtörténet:
https://demjen.hu/hu/c/bemutatkozas
Demjén Község hivatalos honlapja – aktuális hírek:
https://demjen.hu/
Demjén Község – közérdekű információk:
https://demjen.hu/hu/cikk-oldal-teszt/kozerdeku-adatok/kozerdeku-informaciok
Demjén Község – közzétételi lista:
https://demjen.hu/hu/c/kozzeteteli-lista
Demjén – Helyi Esélyegyenlőségi Program, települési és népességi adatok:
https://demjen.hu/public/editor/Demj%C3%A9n%203HEP.pdf
Demjéni Gyógyfürdő és Aquapark – hivatalos oldal:
https://demjencascade.hu/demjen-termalfurdo/
Cascade Barlang- és Élményfürdő – hivatalos oldal:
https://demjencascade.hu/hotel-cascade-resort-and-spa/hotel-cascade/cascade-barlang-es-elmenyfurdo/
Az aktuális fürdőbelépők, szolgáltatások és nyitvatartások változhatnak, ezért indulás előtt érdemes a szolgáltatók hivatalos oldalán ellenőrizni az információkat.
Borítókép: | Facebook