Eger belvárosától délre, a Deák Ferenc utca fái között magasodik a város egyik jellegzetes 20. századi egyházi épülete. Az egri református templom története azonban jóval korábban kezdődött, mint 1930-as felépítése. A gyülekezetnek évtizedeket kellett várnia arra, hogy saját temploma lehessen – és közben több egészen más helyszín is szóba került.
A Deák Ferenc utca 56. szám alatt álló Egri Református gyülekezet temploma ma már természetes része az egri utcaképnek. Pedig ha a 20. század elején másként alakulnak az események, könnyen lehet, hogy egészen máshol állna Eger református temploma.
Több évszázados szünet után éledt újjá a protestáns közösség
A reformáció a 16. században Egerben is megjelent, ám a török hódoltság, majd a város visszafoglalása után kialakult vallási viszonyok hosszú időre megszakították a helyi református gyülekezeti életet.
Az 1850-es népszámlálás idején a mintegy 18 ezres Egerben mindössze 16 reformátust és 17 evangélikust írtak össze. A változás a 19. század második felében indult meg. Prágay Lajos maklári lelkész kezdte összefogni az egri protestánsokat, majd 1860. augusztus 15-én egyházi közgyűlést tartottak, amelyen kezdeményezték az egri protestáns leányegyház létrehozását.
A közösség először nem templomban gyűlt össze. 1866-ban megvásárolták a Csorna család egyik belvárosi házát, amelynek emeletén két nagy termet egyesítettek. Az így kialakított imaházat 1867. szeptember 15-én szentelték fel.
A századfordulóra azonban ezt már kinőtte a közösség.
Tudta? Egerben már 1908-ban készült egy protestáns templom terve
Az egyik legérdekesebb történeti részlet, hogy a ma ismert épület előtt már létezett egy másik egri protestáns templom terve.
1908-ban tervrajzok is készültek, és Eger városa végül a Gólya utcában jelölt ki mintegy 300 négyszögöles területet. A feltétel szerint négy éven belül fel kellett volna építeni a templomot.
Nem így történt.
Az első világháború alapjaiban változtatta meg a terveket. A gyülekezet templomépítésre összegyűjtött pénzének jelentős részét hadikölcsönbe fektette, amely később elértéktelenedett. Az építkezés újra és újra eltolódott.
A Magyar Nemzeti Levéltárban fennmaradtak az egykori elképzelések dokumentumai is.
Eger első protestáns templomának terve – Magyar Nemzeti Levéltár
Még a „Rossztemplom” és a Ráctemplom neve is felmerült
A templomkeresés történetének akad néhány kevésbé ismert egri epizódja is.
1909-ben a protestánsok Ferenc Józseftől a Trinitárius templomot, az úgynevezett „Rossztemplomot” kérték, ám a kérésüket elutasították. Később ismét felmerült az épület megszerzésének gondolata, sőt az 1920-as években városi szóbeszéd szintjén még a Ráctemplom neve is előkerült mint lehetséges helyszín.
Végül egyik elképzelésből sem lett valóság.
A Deák Ferenc utcában találták meg a végleges helyet
Az áttörés az 1920-as évek végén következett be. A református egyház megvásárolta a Deák Ferenc utcai Manglitz-féle ingatlant, és immár ezen a területen kezdődhetett meg a régóta tervezett templom építésének előkészítése. A levéltári források 23 500 pengős vételárról számolnak be.
Az új templomot Ray Rezső budapesti műépítész tervezte.
1929-ben Eger építészeti szakosztálya engedélyezte a terveket, 1930. november 25-én pedig Tóth István lelkész már arról számolhatott be, hogy a templom és a mögötte lévő lelkészi lakás elkészült.
A ma is álló, neobarokk stílusú templomot 1930. december 7-én avatták fel, az ünnepségen Ravasz László püspök végezte a felszentelést.
Ez azt jelenti, hogy 2026 decemberében már 96 éve lesz annak, hogy felszentelték az épületet.
Egy templom, amely az összefogás emléke is
Az építkezés egyik legszebb részlete az egri protestáns felekezetek együttműködése.
A református templom létrejöttét az egri evangélikusok is jelentősen támogatták. Ennek emlékét a homlokzaton elhelyezett relief is őrzi. A templom falába pedig a korabeli beszámoló szerint három aranyláncot falaztak be, amelyek a református, evangélikus és unitárius testvériséget jelképezték.
Az épület tornya 23 méter magas, tetején pedig nem kereszt, hanem csillag látható.
Egy 1930-as Rieger-orgona is rejtőzik odabent
A templom egyik különleges értéke az orgonája.
A 22 regiszteres, 16 változatú hangszert Rieger Ottó orgonaépítő készítette Budapesten 1930-ban, vagyis egyidős magával a templommal.
A toronyba ugyancsak 1930-ban két harang került. Ezeket Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön. A nagyobb harang tömege a fennmaradt adatok szerint 831 kilogramm, alsó átmérője 117 centiméter.
Száz szegény kapott ebédet a templomavatás napján
Talán ez a templom történetének egyik legemberibb részlete.
Az 1930. december 7-i felszentelés után nem egyszerűen reprezentatív bankettet rendeztek. Az egyháztanács úgy határozott, hogy az akkori nehéz gazdasági helyzetre tekintettel száz szegény embernek adnak ingyen ebédet – felekezeti különbség nélkül.
Így a templom megnyitása már az első napon túlmutatott magán az épületen: a helyi közösség összetartozását is kifejezte.
A Deák Ferenc utca egyik meghatározó épülete
A templom története azért is érdekes, mert szorosan összekapcsolódik a Deák Ferenc utca 20. századi fejlődésével.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég részletesen bemutattuk, hogyan alakult ki az egykori elegáns Villasor, amelynek számos épülete ma is őrzi a századelő polgári Egerének hangulatát. A református templom éppen akkor épült fel, amikor ennek a városrésznek a karaktere már nagyrészt kialakult.
Eger elegáns Villasora – a Deák Ferenc utca története, ahol egykor a város polgársága építkezett
Korábbi összeállításunkban pedig magának a Deák Ferenc utcának a történetével, építészeti értékeivel és érdekességeivel is foglalkoztunk:
Eger történelmi sugárútja – a Deák Ferenc utca múltja, építészeti kincsei és rejtett történetei
A templom így nem csupán vallási épület. Része annak a városképnek is, amely a 20. század első harmadának modernizálódó Egerét őrizte meg számunkra.
Ma pedig talán éppen az a legérdekesebb benne, hogy miközben autók ezrei haladnak el előtte a Deák Ferenc utcán, a sárga homlokzat és a fák fölé emelkedő órás torony mögött egy több mint száz évig visszanyúló történet rejtőzik.
Források
Magyar Nemzeti Levéltár – Egri református templom
Magyar Nemzeti Levéltár – Papíron maradt Eger első protestáns templomának terve
Reformatus.hu – 85 éves az egri református templom
Magyar Nemzeti Levéltár – Eger első protestáns templomának terve