Néhány perc alatt végigsétálhatunk rajta, mégis Eger belvárosának több évszázados történetéből kapunk ízelítőt. Volt itt sikátor, Piac utca, Líceum utca és Kállay Zoltán utca, házaiban kereskedők éltek és dolgoztak, homlokzatai pedig ma is őrzik a régi polgárváros emlékeit. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca jóval több egyszerű összekötő utcánál.
Eger történelmi belvárosában akadnak olyan utcák, amelyeket szinte minden egri ismer, mégis ritkán gondolunk bele, milyen sokat változtak az évszázadok során. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca éppen ilyen.
A Széchenyi István utca és a Dobó István tér között húzódó rövid utca ma a belvárosi élet egyik természetes útvonala. Üzletek, vendéglátóhelyek, teraszok sorakoznak itt, turisták és egriek járnak rajta nap mint nap. A mai hangulat mögött azonban egy egészen más Eger rajzolódik ki.
Valaha csak egy keskeny sikátor volt
Az utca történetének egyik legérdekesebb részlete, hogy mai formája korántsem olyan régi, mint Eger belvárosának több más utcájáé.
A helytörténeti adatok szerint az 1752-ben készült várostérképen még keskeny sikátor húzódott ezen a helyen. A környék képét később jelentősen megváltoztatta a Líceum építése. A nagyszabású építkezések idején a Líceum felőli házak egy részének lebontásával az átjáró is megnyílt, és fokozatosan kialakult a ma ismert utca.
Ez azért különösen érdekes, mert ma már nehéz elképzelni, hogy Eger egyik legforgalmasabb gyalogos belvárosi útvonala egykor egészen más városszerkezet része volt.
Piac utca – a név pontosan elárulta, hová vezetett
Az utca egyik korábbi neve Piac utca volt.
A névadás nem igényelt különösebb fantáziát: az út a mai Dobó István tér helyén működő piachoz vezetett. A tér évszázadokon át Eger kereskedelmi életének meghatározó helyszíne volt, így az ide vezető utca szerepe is fontos lehetett.
Itt érkeztek a piachoz a vásárlók, kereskedők és árusok, miközben a környező házak földszintjén egyre több műhely és üzlet jelent meg.
A mai sétálóutcai hangulat tehát bizonyos értelemben régi hagyomány folytatása: ez a néhány száz méter már jóval a modern üzletek és kávézók megjelenése előtt is a kereskedelemhez kapcsolódott.
Líceum utca, majd Kállay Zoltán utca
A város fejlődésével az utcanév is változott.
Egy időben Líceum utca néven szerepelt, ami a közeli, Eger városképét alapvetően meghatározó épülethez kapcsolódott.
Később Kállay Zoltán utca lett belőle. Kállay Zoltán Heves vármegye főispánja volt, nevét pedig nem csupán a helytörténeti leírások őrzik. Korabeli egri újsághirdetésekben is rendszeresen találkozunk a Kállay Zoltán utca elnevezéssel.
Egy 1927-es egri újság például Klein Zoltán üveg- és porcelánkereskedését már „Eger, Kállay Zoltán-utca” címen hirdette. Egy 1931-es országos kereskedelmi jegyzék pedig egészen pontosan a Kállay Zoltán utca 11. szám alatt említ egy egri üzletet.
Az ilyen apró korabeli adatok teszik igazán élővé az utca történetét: ami ma Bajcsy-Zsilinszky utca, azt egy száz évvel ezelőtti egri egészen más néven kereste volna.
A Grőber-ház – egy vaskereskedő emléke
Érdemes séta közben nemcsak a kirakatokat, hanem az emeleteket és a homlokzatokat is figyelni.
A 6. szám alatt található Grőber-ház az utca egyik jelentős történeti épülete.
A telken eredetileg három különálló ház állt. Ezeket 1837-ben Grőber Ferenc vaskereskedő vásárolta meg Peskó Jánostól. A korábbi épületek felhasználásával kialakított ház tervezőjeként ifjabb Zwenger Józsefet tartják számon.
Az U alaprajzú, egyemeletes épületben ma is felismerhetők különböző korszakok részletei. Lépcsőkorlátja, függőfolyosója, ajtói és ablakai klasszicista, illetve historizáló jegyeket őriznek. Az emeletet 1900 körül átalakították, majd a 20. század második felében újabb beavatkozások történtek.
A ház egyben annak az Egernek az emléke, amikor a belvárosi kereskedők nem egyszerűen üzletet béreltek valahol: lakóházuk, raktáruk, gazdasági helyiségeik és kereskedésük sokszor ugyanazon épületegyüttesben működött.
Egy különleges kereskedőház 1910-ből
Az utca másik látványos épülete a 15. számú ház.
Az épületet Polatsik Jenő fűszer-nagykereskedő áru- és lakóházaként tartják számon. Mohácsy László budapesti műépítész tervei alapján készült 1910-ben.
Már az eredeti rendeltetése is sokat elárul a korabeli Bajcsy-Zsilinszky – akkori nevén Kállay Zoltán – utca világáról. Nem pusztán lakóház volt, hanem a kereskedő tevékenységéhez igazodó városi épület.
A szűk utca miatt ma nehéz megfelelő távolságból szemügyre venni az egész homlokzatot. Pedig éppen ez az egyik olyan ház, amely megmutatja, milyen gazdag építészeti örökség rejtőzik a földszinti portálok fölött.
A ház ma sem üres: többek között egészségügyi szolgáltatások működnek benne.
Régi kereskedők nyomában
A Bajcsy-Zsilinszky utca történetében feltűnően sokszor bukkan fel a kereskedelem.
Ez persze nem véletlen. A piactér közelsége, majd a belváros fejlődése kiváló helyszínné tette az utcát üzletek számára.
Vaskereskedő, fűszer-nagykereskedő, üveg- és porcelánkereskedő – már néhány fennmaradt adatból is kirajzolódik, hogy ez a rövid utca milyen mozgalmas gazdasági élet helyszíne lehetett.
A funkció pedig részben máig megmaradt. A régi műhelyek és kereskedések helyén másfajta üzletek, szolgáltatások és vendéglátóhelyek jelentek meg, de az utca továbbra is Eger belvárosi kereskedelmi életének része.
Egy kevésbé vidám történelmi emlék
Az utca múltjához a 20. század tragédiái is hozzátartoznak.
Az egri botlókövek és a város egykori zsidó lakosságának történetét feldolgozó helytörténeti gyűjtések több olyan embert is megneveznek, akik az akkori utcában éltek, illetve innen hurcolták el őket a holokauszt idején.
A Bajcsy-Zsilinszky utca 5. számhoz Klein Zoltán üveg- és porcelánkereskedő és felesége, Gutman Erzsébet emléke kapcsolódik, míg a 12. szám alatt dr. Róth Dezső ügyvéd és felesége, Schwarcz Lina élt. A helytörténeti adatbázis szerint mindannyian a holokauszt áldozatai lettek.
Így ugyanaz az utca, amely a régi egri kereskedelem mozgalmas világát őrzi, a város egyik legsötétebb történelmi korszakának emlékét is magában hordozza.
Ki volt az utca mai névadója?
Mai nevét Bajcsy-Zsilinszky Endréről kapta.
Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus, újságíró és országgyűlési képviselő volt. Politikai pályája jelentős változásokon ment keresztül: korai időszakában radikális jobboldali és fajvédő nézeteket képviselt, később azonban szembefordult a náci Németország befolyásával és a magyar szélsőjobboldallal. A második világháború idején részt vett a német megszállással szembeni ellenállásban. 1944 decemberében Sopronkőhidán kivégezték. Nevpont
Nevét a második világháború után számos magyar településen utcák és intézmények kapták meg, Egerben pedig a korábbi Kállay Zoltán utca viseli a nevét.
Ma már a történelmi belváros gyalogos világának része
Az utca mai karaktere ismét egészen más, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.
A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca Eger korlátozott forgalmú történelmi belvárosának része. A jelenlegi szabályozás egyik célja éppen a motorizált forgalom csökkentése, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságának növelése. Országos Jogi Tájékoztató
Ez alakította ki azt a hangulatot is, amelyet ma ismerünk: teraszok, üzletek, virágládák, kerékpárosok, sétáló helyiek és turisták töltik meg az utcát.
És talán éppen ez az érdekes benne.
A funkciók változtak, a házak átalakultak, az utca neve többször kicserélődött, de a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca évszázadok óta Eger belvárosi életének egyik útvonala.
Érdemes egyszer lassabban végigsétálni rajta
A Bajcsy-Zsilinszky Endre utcán általában valahová tartunk. A Dobó térre, a Széchenyi utcára, egy üzletbe, kávézóba vagy egyszerűen keresztül a belvároson.
Pedig néha érdemes itt lassítani.
Felnézni a homlokzatokra, megfigyelni a kapukat és erkélyeket, és belegondolni, hogy a mai sétálóutca helyén egy 1752-es térképen még keskeny sikátor szerepelt. Hogy később a piac felé igyekeztek erre az egriek, majd Líceum utcának, aztán Kállay Zoltán utcának nevezték. Vaskereskedők, fűszeresek, üveg- és porcelánkereskedők dolgoztak itt, és több mint százéves polgárházak maradtak utánuk.
Egerben néha egy rövid utca is elég ahhoz, hogy több évszázadon sétáljunk végig. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca pontosan ilyen.
Források
Minden, ami Eger – Kulturális Örökség Napjai Egerben, indulás a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcából
Beszélő utcanevek – Bajcsy-Zsilinszky Endre utca
Egertörténeti Ismerettár – Botlókövek, Bajcsy-Zsilinszky utca
Hungaricana – Egri Népújság, 1927: Kállay Zoltán utcai kereskedések
Eger Megyei Jogú Város – a történelmi belváros közlekedési rendje
Egrinapok – a Bajcsy-Zsilinszky utca 15. számú, 1910-ben épült háza
Névpont – Bajcsy-Zsilinszky Endre életrajza
Borítókép: Eger, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, 2026. Fotó: Szinok Gábor.