Eger történelmi értékeiről legtöbbször a vár, a barokk paloták, templomok és régi utcák jutnak eszünkbe. Pedig a városnak van egy sokkal sérülékenyebb, folyamatosan változó öröksége is: az idős fák, facsoportok és történelmi fasorok. Akad közöttük száz évnél idősebb példány, ritka fafaj, sőt olyan egri fa is, amely Európa-szerte ismertté vált.
Az Egri Értéktár külön tételként tartja számon „Eger város védett fái, értékes utcafasorai” elnevezéssel ezt a zöld örökséget. A nyilvántartásban platánok, páfrányfenyők, tiszafák, mamutfenyő, mocsári ciprus, tamariska, vasfa, gesztenyék, japánakácok, török mogyoró, hársak és piramistölgyek is szerepelnek. Egy részük nem őshonos, telepített növény, de mára ugyanúgy hozzátartozik Eger történetéhez és városképéhez, mint számos régi épület.
Nem minden értékes fa „védett fa”
Érdemes rögtön tisztázni egy fontos különbséget. A helyi természetvédelmi oltalom és az értéktári nyilvántartás nem ugyanaz. Vannak jogszabály alapján védett faegyedek és természeti területek, miközben más, városképi vagy dendrológiai szempontból jelentős fasorokat az Egri Értéktár tart számon.
Az értéktári dokumentum ezt külön is hangsúlyozza: az Ady Endre utcai és a Szvorényi utcai vadgesztenyefasor, valamint a Kossuth Lajos utcai nyugati ostorfák olyan jelentős értéket képviselnek, hogy bekerültek az értéktárba, miközben a dokumentum szerint nem állnak helyi rendeleti védelem alatt.
Ez azért fontos, mert amikor Eger „védett fáiról és fasorairól” beszélünk, valójában többféle zöld értékről van szó.
Hol találhatók Eger védett és különösen értékes fái?
Az Egri Értéktár számos helyszínt megnevez. Ezek közé tartozik Gárdonyi Géza Emlékmúzeumának kertje, az Egri Termálfürdő, az Érseki Palota kertje, a Ward Mária Iskola udvara, a Grőber urnatemető, az Eszterházy tér, az egykori Dohánygyár – mai Agria Park – területe, a Kossuth Lajos utca 9. udvara, az Egészségház utca 5. előtti terület, az Eszterházy tér 2. udvara, a Foglár utca 6., a Kisfaludy utca 6., a Csákány utca 13. környéke, a Markhot Ferenc Kórház területe és a ciszterci gimnázium udvara.
Már a felsorolásból is látszik valami érdekes: Eger zöld örökségének jelentős része nem egyetlen parkban összpontosul. Régi iskolák, egyházi kertek, intézményudvarok, temetők és belvárosi terek őrzik az idős növényeket.
A Termálfürdő híres platánja – Eger európai hírű fája
A legismertebb kétségtelenül az Egri Termálfürdő hatalmas platánja.
Az Egri Értéktár történeti adatai szerint a fát az 1750-es években ültették. Kedvező helyzetét az Eger-patak közelsége és a jó vízellátottságú talaj is segítette. A fa mintegy 30 méteresre nőtt, és az évszázadok során a fürdő környezetének egyik meghatározó elemévé vált.
A platán történetéhez egy különös legenda is kapcsolódik, amely szerint az 1552-es ostrom török vezérei a fa árnyékából irányították a támadást. Ez azonban időrendileg nem lehet igaz, hiszen a fa telepítését a források mintegy két évszázaddal későbbre teszik. A történet tehát legenda, nem történelmi tény.
A fa valódi története enélkül is rendkívüli. 2012-ben Magyarország Év Fája, 2013-ban pedig Európa Év Fája lett. Az értéktári dokumentáció szerint helyi védettséget is élvez.
Érdekesség, hogy a Termálfürdőben a híres platán közelében egy másik platánfaj képviselője is megtalálható; két különböző platán ilyen közelsége Magyarországon is ritkaságnak számít.
Ginkgo az Egészségház utcában és az Eszterházy téren
Eger különleges fái között páfrányfenyők – Ginkgo bilobák – is találhatók. Ez a fafaj valódi botanikai különlegesség: fejlődéstörténete rendkívül régre vezethető vissza, ezért gyakran „élő kövületként” is emlegetik.
A városi dokumentáció az Egészségház utca 5. előtt, valamint az Eszterházy tér 2. szám alatti intézményi udvarban is nyilvántart páfrányfenyőt. Az Eszterházy téri helyszínen emellett egy juharlevelű platán is szerepel a védett növények között.
Tiszafák az egykori Dohánygyárnál
A mai Agria Park területe nemcsak Eger ipartörténetének emlékeit őrzi. Az egykori Dohánygyár területén tiszafák is fennmaradtak.
A városi környezetvédelmi dokumentáció hét tiszafát tart nyilván ezen a helyszínen. Ez jó példája annak, hogy egy átalakuló városrészben az épített örökség mellett a korábbi növényállomány egyes értékes elemei is tovább élhetnek.
Vérbükk és török mogyoró az Eszterházy téren
Az Eszterházy tér Eger egyik legismertebb építészeti együttese a Bazilikával és a Líceummal, ám botanikai értékei mellett könnyű elsétálni.
A helyi nyilvántartás egy vérbükköt és egy török mogyorót is számon tart itt.
A török mogyoró különösen jól illeszkedik történelmi városi környezetbe: nagy termetű, szabályos koronájú, hosszú életű fa, amely megfelelő helyen évtizedeken át meghatározó eleme lehet egy térnek.
Vadgesztenyék a Kossuth Lajos utcai udvarban
A Kossuth Lajos utca Eger egyik legértékesebb történelmi utcája. Barokk palotái mellett azonban növényzeti emlékeket is őriz.
A korábbi Heves Megyei Önkormányzat, vagyis a Kossuth Lajos utca 9. szám alatti épület udvarán öt vadgesztenyét tart számon a városi dokumentáció.
Ez jól mutatja, miért nem elegendő csak Eger közterületeit figyelni: a történelmi belváros zöld örökségének jelentős része régi udvarok és kertek falai mögött található.
A Grőber temető több mint százéves piramistölgye
Külön történetet érdemel a Király utcai Grőber urnatemető piramistölgye.
A fa 2026-ban ismét a figyelem középpontjába került. Az önkormányzat júniusi tájékoztatása szerint a több mint százéves, helyi jelentőségű védett természeti érték állapota miatt szakértői vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy bár a koronában korhadt részek jelentettek kockázatot, a fa gyökérzete és törzse stabil, maga a tölgy pedig életképes.
Ezért nem a kivágás mellett döntöttek. A veszélyes részek kezelésével a fa megtartását választották.
A történet jól példázza, mit jelent a gyakorlatban egy idős városi fa védelme. Nem azt, hogy soha nem szabad hozzányúlni, hanem azt, hogy szakmai vizsgálattal és megfelelő faápolással kell megtalálni a biztonság és az értékmegőrzés közötti egyensúlyt.
Az Ady Endre utca vadgesztenyéi
Az Ady Endre utcai vadgesztenyefasor nem helyi rendelettel védett fasorként, hanem különösen értékes utcafasorként került be az Egri Értéktárba.
Az ilyen fasor értéke jóval több az egyes fák összességénél. Az egységes lombkorona meghatározza az utca térarányait, árnyékot ad, mérsékli a burkolt városi környezet felmelegedését, élőhelyet kínál, és közben olyan városképi karaktert teremt, amelynek elvesztése után évtizedek kellenének a pótlásához.
Szvorényi utca – újabb értékes vadgesztenyefasor
Ugyancsak az értéktári zöld örökség része a Szvorényi utcai vadgesztenyefasor.
Egy idős fasor esetében különösen fontos az egység megőrzése. Egy-egy fa elvesztése nem pusztán egy növény eltűnését jelenti: fokozatosan megszakadhat az a lombkoronafolyosó, amely évtizedek alatt alakult ki.
Kossuth Lajos utca – a barokk paloták mellett a fák is értéket jelentenek
A Kossuth Lajos utcai nyugati ostorfák szintén szerepelnek az Egri Értéktár által kiemelt értékes utcafasorok között.
Ez különösen érdekes helyszín, mert itt az épített és a természeti örökség szinte elválaszthatatlan egymástól. A történelmi utca barokk palotái, kapui, homlokzatai és a növényzet együtt alkotják azt az utcaképet, amelyet ma Eger egyik legszebb történelmi tengelyeként ismerünk.
És ott van az egész Érsekkert
Eger fáiról természetesen lehetetlen úgy beszélni, hogy kimaradjon a Szmrecsányi Lajos Kert, vagyis az Érsekkert.
Itt azonban nem egyszerűen néhány fa élvez védelmet: maga a park helyi jelentőségű védett természeti terület 1994 óta. A védettség célja többek között a kert növénytani, kultúrtörténeti és tájképi jelentőségének megőrzése, valamint annak biztosítása, hogy a terület a városi élővilág számára is élőhely maradjon.
A park története ráadásul évszázadokra vezethető vissza. A terület egykor püspöki vadaskerthez tartozott, majd fokozatosan díszkertté alakult, 1919-ben pedig Szmrecsányi Lajos érsek megnyitotta az egriek előtt.
Erről a Minden, ami Eger oldalán korábban több részletes összeállításunk is született. A Húsz év Eger zöldfelületein – több lett a park, vagy csak másképp használjuk a várost? című cikkben azt is megnéztük, hogyan változott a város zöldfelületi rendszere, míg az Ahol egykor víz folyt – a Stadion utca és az Érsekkert különleges története az egykori vadaskert és a mai park múltjába vezet vissza.
Az Érsekkert szívében csobog Eger egyik különleges emléke – az érsekkerti szökőkút története című írásunk pedig azt mutatta be, hogyan alakult át az évszázados kert, miközben történelmi szerkezete és idős faállománya Eger egyik legfontosabb zöld öröksége maradt.
Egy idős fa nem pótolható egy facsemetével
Eger védett fáinak jelentőségét ma már nemcsak történeti vagy esztétikai szempontból érdemes nézni.
Egy nagyméretű, idős fa árnyékol, párologtat, élőhelyet biztosít, mérsékli környezetének felmelegedését és jelentős lombfelületével egészen más ökológiai szerepet tölt be, mint egy frissen ültetett csemete. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség folyamatos újratelepítésre – éppen ellenkezőleg. A ma elültetett fiatal fákból lesznek évtizedek múlva Eger következő famatuzsálemei.
A régi példányok elvesztése azonban nem orvosolható egyszerűen azzal, hogy ugyanoda ültetnek egy új fát. Az időt nem lehet visszaültetni.
Eger történelmét nemcsak kőből építették
Talán éppen ezért érdemes más szemmel végigsétálni a városon.
Ha legközelebb az Eszterházy téren, a Kossuth Lajos utcában, az Ady Endre vagy a Szvorényi utcában járunk, belépünk az Érsekkertbe, vagy elsétálunk a Grőber temető mellett, ne csak az épületeket figyeljük.
Eger történetének egy része ugyanis ma is él, növekszik és minden tavasszal újra kizöldül.
Ezek a fák nem egyszerűen a város díszei. Némelyik több emberöltő óta ugyanazon a helyen áll, generációk sétáltak el alattuk, városrészek alakultak át körülöttük. Az épített örökség mellett ezért Eger idős fái és fasorai is olyan helyi értékek, amelyek megőrzése már nem csupán kertészeti kérdés.
Eger élő műemlékei.
Források
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán:
Minden, ami Eger – Ahol egykor víz folyt – a Stadion utca és az Érsekkert különleges története
Minden, ami Eger – Az Érsekkert kőhídja – több mint két és fél évszázad történelme Eger szívében
Minden, ami Eger – Az érsekkerti szökőkút története
Külső források:
Egri Értéktár – Eger város védett fái, értékes utcafasorai
Eger Megyei Jogú Város – Megmentették a piramis tölgyet
Nemzeti Jogszabálytár – az Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánításáról
Eger – szabályozási tervek, természetvédelmi és helyi értékvédelmi mellékletek
Borítókép: Eger védett fái, értékes fasorai