Ma már nehéz elképzelni, hogy Eger belvárosában volt egy hely, ahová nemcsak vásárolni, hanem kifejezetten kávézni is fel lehetett menni. A Centrum Áruház tetején egykor terasz és eszpresszó működött. A vendégek a háztetőn ülve nézhették a történelmi belvárost, a Dobó teret és a Minorita templom tornyait. Ez a különleges vendéglátóhely ma már csak a régi fényképek és az épület történetét feldolgozó dokumentumok segítségével idézhető fel.
Egy áruház, amelynek a tetején is volt élet
Az egri Centrum Áruház 1974 májusában nyitotta meg kapuit. A Peschka Alfréd tervei alapján készült épület a maga korában korszerű kereskedelmi létesítménynek számított. Mozgólépcső, nagy kirakatok és olyan építészeti megoldások jellemezték, amelyekkel a vásárlók korábban nem feltétlenül találkoztak a városban.
Az épület azonban nem ért véget az üzletek legfelső szintjén. A tervezés során a tetőre is gondoltak: ott egy olyan teraszt alakítottak ki, amely vendéglátóhelyként is működött. Aki feljutott, nem egy hagyományos üzlettérbe érkezett, hanem egy egészen más hangulatú belvárosi helyre.
A tetőteraszon kávét is lehetett inni. Ez ma talán magától értetődőnek tűnik, de az 1970-es évek Egerében különleges lehetőség volt, hogy az ember egy áruház tetején, a város fölött ülve fogyaszthatta el a kávéját.
Eszpresszó, emléktárgy-pavilon és napernyők
A tetőterasz kialakítása nem egyszerűen egy üres, körbekerített tetőfelület volt. Az 1975-ben megjelent Magyar Építőművészet szakmai ismertetése is foglalkozott az áruház különleges felső részével.
A leírás szerint a tetőre külön lépcső vezetett fel, ahol kis eszpresszó és emléktárgy-pavilon is helyet kapott. A kialakított szabadtéri térhez kerti bútorok és napernyők tartoztak. Mindez arra utal, hogy a teraszt valódi tartózkodásra, pihenésre és vendéglátásra szánták.
A helynek volt egy másik érdekes vonása is: a régi egri piac világát sem akarták teljesen elfelejteni. Az épület és a környezet kialakításánál a hagyományos piaci élet és a korszerű kereskedelmi funkciók kapcsolatára is figyeltek.
A tetőn tehát nemcsak a vásárlás utáni kávézás lehetősége jelent meg, hanem egy sajátos, többfunkciós városi tér is létrejött.
A Minorita templomot egészen más szemszögből lehetett látni
A terasz egyik legnagyobb vonzereje minden bizonnyal a kilátás volt. A Dobó tér és a Minorita templom innen egészen más látványt nyújtott, mint az utcáról vagy a tér közepéről nézve.
A templom tornyai, a környező háztetők és a belváros épületei egy magasabb nézőpontból tárultak fel. Ez a perspektíva ma már különösen érdekes, mert a Centrum tetejére nem úgy gondolunk, mint Eger egyik egykori kilátóhelyére.
A fennmaradt korabeli fényképek éppen ezért sokkal többet mutatnak egy régi áruháznál. Megőriztek egy olyan városi nézőpontot, amelyet a mai járókelő már nem tapasztalhat meg ugyanígy.
A teraszról készült felvételeken a Dobó tér egy korábbi arca is visszaköszön. Más volt a tér használata, másképp alakult a közlekedés, és az épületek környezete is eltért a maitól. A képeket nézve nemcsak az egykori kávézó hangulatát, hanem az 1970-es évek Egerét is közelebb érezhetjük magunkhoz.
Még az áruház tervezője is ott beszélgetett
A tetőterasz történetének különösen kedves részlete, hogy az épületről szóló korabeli szakmai beszámoló szerzője, Farkasdy Zoltán magával a tervezővel, Peschka Alfréddel is az eszpresszóban beszélgetett.
A Magyar Építőművészet 1975/1. számában megjelent írás így nemcsak az épület kialakításáról ad információt, hanem arról is, hogy a tetőterasz a megnyitás utáni időszakban valóban használatban volt. A beszélgetés helyszíne nem egy iroda vagy egy tárgyalóterem, hanem az áruház tetején működő eszpresszó volt.
Ez az apró epizód jól érzékelteti, hogy a terasz nem mellékes építészeti ötletként született meg. Az épülethez tartozó, önálló funkcióval rendelkező hely volt, amelyet a tervező és az építészeti szakma képviselői is természetes módon használtak.
Egy eltűnt vendéglátóhely Eger belvárosából
Az egri Centrum Áruház történetéről már sokan hallhattak, de a tetőterasz emléke kevésbé él a köztudatban. Pedig az épületnek ez a része egészen különleges színfoltja volt a hetvenes évek városi életének.
Ma már nem lehet felmenni oda egy kávéra, nem lehet a napernyők alatt helyet keresni, és a Minorita templomra sem innen tekinthetünk le. A régi fényképek azonban megőrizték azt az időszakot, amikor egy egri áruház teteje nemcsak az épület lezárása volt, hanem egyben kávézó, találkozóhely és városi kilátópont is.
Talán éppen ez teszi igazán érdekessé a történetét: a Centrum tetején egykor nemcsak vásárolni lehetett, hanem megállni egy kávéra, leülni a szabadban, és egészen más szemszögből nézni Eger belvárosát.
Források
Bródy Sándor Könyvtár – a Centrum Áruházhoz kapcsolódó archív dokumentum
Farkasdy Zoltán: Centrum Áruház, Eger – Magyar Építőművészet, 1975/1.
Kovács Dávid: Eger, Centrum Áruház (1974) – építészeti elemzés
Borítókép: Az egri Centrum Áruház egykori tetőterasza. Fotó: a Bródy Sándor Könyvtár digitális gyűjteménye.