Felnémet múltjához szorosan hozzátartoztak a patakok és az általuk hajtott vízimalmok. Egy régi fénykép az Alsó-, más néven Káposztaföldi malmot őrizte meg számunkra: az egyszerűnek tűnő épület egy olyan világ emléke, amikor a víz energiája még a mindennapi élet egyik nélkülözhetetlen része volt Eger északi határában.
A most előkerült archív felvétel megnevezése szerint „Alsó, ún. Káposztaföldi malom, 18. sz., Eger-Felnémet”. Ugyanezzel a megnevezéssel ma is megtalálható az interneten egy korábbi képi adatlap.
A fényképen egy jellegzetes, földszintes, vakolt falú, hatalmas tetővel fedett vidéki épület látható. Környezetében még jól érzékelhető az a gazdasági világ, amelyben a malom nem különálló ipari létesítmény volt, hanem szervesen kapcsolódott a földműveléshez és a falu mindennapjaihoz.
Malmok egész sora dolgozott Eger és Felnémet környékén
Felnémet fekvése különösen kedvezett a víz erejének hasznosítására. Az Eger-patak, valamint a Felsőtárkány irányából érkező vízfolyások évszázadokon át több malom működését tették lehetővé.
A 18. század végén Sartory József mérnök felmérése már hét malmot jelölt az Eger-patak mentén. Ezek egy része püspöki, más része káptalani birtokon állt. Később magánbérlők és tulajdonosok vették át őket, és újabb malmok is létesültek.
A malmok láncolata jóval túlterjedt Eger akkori városhatárán. A fennmaradt összesítések szerint az Eger-patak vízrendszerén különböző időszakokban mintegy húsz malom dolgozott Szarvaskőtől és Felnémettől egészen Egerlövőig.
Felnémet környezetében ott volt többek között a Rizskása-, a Polónyi-, később Engler- és Egervári-malom, valamint a Kallómalom és a Práff-malom. Nem mindegyik ugyanazt a munkát végezte: a gabonaőrlés mellett például a kallómalom a posztókészítéshez szükséges munkafolyamatot szolgálta.
Miért lehetett „Káposztaföldi” a neve?
A név különösen érdekes, mert Felnémet régi mezőgazdasági kultúrájához nagyon is illik.
A helytörténeti leírások szerint a település körül burgonyát, babot, káposztát, kukoricát, búzát és árpát termesztettek. Külön káposztás területek is léteztek: a források a Kővágó térrel szemközti részt említik, ahol később az Északi lakótelep épült ki. A Rizskása nevű területen ugyancsak jelentős káposztaföldek voltak, amelyek nagy része az érsekséghez tartozott.
Így a Káposztaföldi malom elnevezés minden bizonnyal földrajzi eredetű lehetett: a környező földek, illetve az ott használt helynév alapján különböztethették meg a többi malomtól. Ezt azonban érdemes óvatosan kezelni, mert a most elérhető források a malom pontos névtörténetét nem dokumentálják olyan részletességgel, mint például a felnémeti Vak Jancsi malmáét.
A régi térképek mindenesetre különösen értékesek ebből a szempontból. A Heves Megyei Levéltár térképkatalógusa őriz egy 1857-es felnémeti telekkönyvi térképet, amely az Eger-patakot, a környék vízrajzát, telkeit és dűlőneveit is feltünteti.
A malom nemcsak épület volt
Ma könnyű úgy tekinteni egy ilyen régi fényképre, mint egy különleges falusi épület dokumentumára. A malom azonban egykor szolgáltatás, munkahely és találkozási pont is volt.
Jól mutatja ezt egy másik felnémeti malom, Vak Jancsi malmának fennmaradt története. Tulajdonosát valójában Antal Jánosnak hívták, ragadványnevét gyenge látásáról kapta. A helyi emlékezet szerint csengős lóval járták a házakat a gabonáért, majd lisztet és korpát vittek vissza. A malom 1947-ig működött.
Mindez érzékelteti, mennyire szoros kapcsolatban álltak a molnárok a környék lakóival. A gabonának el kellett jutnia a malomba, az őrleménynek pedig vissza a családokhoz – a vízimalmok ezért a helyi gazdaság alapvető infrastruktúrájához tartoztak.
Egy régi felnémeti malom ma is védett érték
A történetnek van egy fontos, napjainkig vezető szála is.
A felnémeti, 0160/6 helyrajzi számú „Vak Jancsi” malomépületet helyi egyedi védelem alá helyezték. Az önkormányzati dokumentáció külön védelemre érdemesnek tekintette az épület tömegét, fennmaradt szerkezeteit, kő- és téglaboltozatait, kőkeretes nyílásait, valamint a szabadkéményes konyha részleteit. A védettség szakmai hátterét a Lechner Lajos Tudásközpont állásfoglalása biztosította.
Ez nem azonosítja automatikusan a mostani fényképen szereplő Káposztaföldi malmot a Vak Jancsi malmával – a rendelkezésre álló források alapján ezt nem lenne helyes kijelenteni. Inkább azt mutatja, hogy Felnémet egykori malomvilágának emlékei között ma is akad megőrzött építészeti érték.
Korábban már írtunk az egri malmok világáról
A Minden, ami Eger oldalán nemrég részletesen foglalkoztunk az Eger-patak egykori malmaival, köztük a Cifra- és a Práff-malom történetével. A mostani Káposztaföldi malom ennek a történetnek egy újabb, felnémeti darabját idézi fel.
A Cifra-malomtól a Práff-malomig – amikor még víz hajtotta Eger malmait | Minden, ami Eger
A blog egy korábbi helytörténeti összeállítása a Cifrakapu tér történetén keresztül szintén megőrizte a Práff-malom és az egykori malomárok emlékét.
Cifrakapu tér története | Minden, ami Eger
Amit egyetlen régi fénykép megőriz
A Káposztaföldi malom fekete-fehér felvétele ma már sokkal több egy öreg épület fényképénél. Felnémet egy eltűnt gazdasági világának dokumentuma.
Egy olyan korszaké, amikor a patak nem pusztán keresztülfolyt a tájon, hanem energiát adott; amikor a malomhoz gabonát vittek, liszttel tértek haza, a környező földeken pedig káposztát, búzát, kukoricát és más növényeket termesztettek.
A vízimalmok többsége eltűnt, nevük azonban helynevekben, utcanevekben, térképeken, levéltári dokumentumokban és szerencsére az ilyen régi fényképeken tovább él.
Források
Minden, ami Eger – A Cifra-malomtól a Práff-malomig
Felnémet.hu – Egri malmok, Apor Elemér írása
Felnémet.hu – Vak Jancsi malma
Felnémet.hu – Helyi védelem alá helyeznék a Vak Jancsi malmát
Hungaricana – A Heves Megyei Levéltár térképeinek katalógusa
Hungaricana – Apor Elemér: Tizenkilenc malmot hajtott valaha az Eger-patak vize, Népújság, 1979
Eger város önkormányzata – a felnémeti malomépület helyi védelméről
Borítókép: Eger-Felnémet, Alsó, ún. Káposztaföldi malom, 18. század.