Eger belvárosában, az Eger-patak mellett áll egy egyszerű, fehér falú épület, amely mellett könnyű úgy elsétálni, hogy nem is sejtjük, milyen jelentős történetet őriz. A Kis Zsinagóga Eger legrégebbi fennmaradt zsinagógaépülete, története az 1840-es évekig nyúlik vissza. Az egykori imaház később az egri zsidó közösség kulturális központja lett, majd kortárs művészeti és közösségi térként kapott új szerepet.
A „Minden, ami Eger” oldalán már 2014-ben bemutattuk a Kis Zsinagógát, azóta azonban érdemes újra elővenni a történetét. Különösen azért, mert az elmúlt években a blogon Eger más egykori zsinagógáival és a Dr. Hibay Károly utca múltjával is részletesen foglalkoztunk.
Egy patakparti telek története
A terület a 19. század első felében még magántulajdonban volt. A források szerint a telket 1845-ben vásárolta meg az egri zsidó hitközség, és nem sokkal később felépítették rajta az imaházat. A város műemléki és épített örökségi dokumentációja szintén az 1840-es évekre teszi az épület kialakítását.
Az épület késő klasszicista megjelenése jóval visszafogottabb, mint azoké a monumentális zsinagógáké, amelyek később Egerben felépültek. Éppen ez az egyszerűség adja különleges hangulatát: a patakpart és a történelmi belváros házai között szinte belesimul környezetébe.
A hivatalos dokumentumokban a házszámozás sem teljesen egységes. Korábbi műemléki jegyzékek Dr. Hibay Károly utca 9. alatt tüntetik fel, míg az önkormányzat újabb, helyrajzi számra épülő irataiban a Dr. Hibay Károly utca 7. szerepel. Az ingatlan helyrajzi száma 4989.
Amikor még imaházként szolgált
A 19. században a Kis Zsinagóga vallási célokat szolgált. Később azonban Eger zsidó közössége növekedett és több irányzatra tagolódott, ezért újabb, nagyobb zsinagógák jelentek meg a városban.
A leglátványosabb közülük a Baumhorn Lipót által tervezett, hatalmas kupolájú status quo ante zsinagóga volt, amelyet 1913-ban avattak fel. Ez az épület már nem áll: 1967-ben lebontották.
Erről nemrég külön cikkben is írtunk:
Eltűnt kupola Eger belvárosában – a Kossuth Lajos utcai zsinagóga története | Minden, ami Eger
A nagy zsinagóga elkészülése után a régi imaház vallási szerepe háttérbe szorult, de az épület története ezzel korántsem ért véget.
1924-től a közösségi élet egyik központja
Az 1920-as években a Kis Zsinagóga új szerepet kapott. 1924-ben átalakították, és ettől kezdve az egri zsidó közösség kulturális, társadalmi és szellemi életének egyik fontos helyszíne lett. Ezt a funkcióját egészen az 1940-es évek közepéig megőrizte.
Ez azért is érdekes, mert az épület története jól mutatja: a zsinagógák nem kizárólag istentiszteleti helyek voltak. A közösségi élet, az oktatás, a kultúra és a társasági események szintén szorosan kapcsolódhattak hozzájuk.
A szomszédos környék egészét erősen meghatározta az egri zsidóság jelenléte. A közeli épületek között zsidó iskola is működött, a mai Dr. Hibay Károly utca pedig Eger zsidó történetének egyik legfontosabb belvárosi helyszíne.
Erről korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk:
Dr. Hibay Károly utca, egy időben Vidám utcának is hívták | Minden, ami Eger
1944 után minden megváltozott
A második világháború és a holokauszt az egri zsidó közösség életében is tragikus törést jelentett. A Kis Zsinagóga korábbi közösségi szerepe megszűnt, az épület pedig később városi tulajdonba került.
Miközben Eger egyik monumentális zsinagógáját 1967-ben teljesen lebontották, a szerényebb Kis Zsinagóga fennmaradt.
Ez ma már különösen nagy értéket ad az épületnek.
A régi falak között megjelent a kortárs művészet
A 2000-es években új fejezet kezdődött. Eger önkormányzata 2007-ben együttműködési megállapodást kötött a PART Egyesülettel, és a Kis Zsinagógát biztosította kulturális tevékenységük helyszínéül. A közgyűlés egyúttal azt is jóváhagyta, hogy az épület tíz éven keresztül közösségi színtérként működjön.
Kiállítások, kortárs művészeti események, előadások és különleges audiovizuális programok költöztek a történelmi falak közé. A Kis Zsinagóga így ismét találkozási ponttá vált – más módon, de részben visszakapta azt a közösségi szerepet, amelyet már az 1920-as évektől betöltött.
A PART Egyesület által szervezett korszak 2014 őszén lezárult; az utolsó programok között háromnapos audiovizuális rendezvénysorozatot is tartottak az épületben.
Ma is Eger védett történelmi örökségének része
A Kis Zsinagóga műemléki védelem alatt áll, és bár az elmúlt évtizedekben funkciója többször változott, maga az épület fennmaradt. Az önkormányzati dokumentumokban ma is külön nevesített ingatlanként szerepel.
Talán éppen ez teszi különlegessé.
Nem monumentális épület, nincs hatalmas kupolája, és a turisták egy része valószínűleg észre sem veszi. Mégis több mint másfél évszázad egri történetének tanúja: imaház, közösségi központ, kulturális helyszín és műemlék egyetlen épületben.
A patakparton álló Kis Zsinagóga ráadásul egyike azoknak a helyeknek, ahol Eger története nemcsak a híres barokk emlékekről szól. Arra is emlékeztet, hogy a város mai arculatát évszázadokon át különböző vallású és kultúrájú közösségek együtt formálták.
Kapcsolódó cikkeink
Kis Zsinagóga – Minden, ami Eger (2014)
Eltűnt kupola Eger belvárosában – a Kossuth Lajos utcai zsinagóga története
Dr. Hibay Károly utca, egy időben Vidám utcának is hívták
Források
Minden, ami Eger – Kis Zsinagóga
Eger Megyei Jogú Város – az épített környezet vizsgálata
Eger Megyei Jogú Város – 2007. évi közgyűlési határozatok a Kis Zsinagógáról
PRAE – Az egri Kis Zsinagóga Galéria és a Part Egyesület
PART Egyesület – Az egri Kis Zsinagóga Galéria története
Eger Megyei Jogú Város – műemlékek jegyzéke
Borítókép: Eger, Kis Zsinagóga a Dr. Hibay Károly utcában, az Eger-patak mellett. Fotó: Szinok Gábor.