Eger barokk örökségéről legtöbbször az épületek jutnak eszünkbe, pedig a város templomainak, palotáinak és a Líceumnak a falai között egy olyan festő életművének jelentős része maradt fenn, aki Bécsből indulva végül Egert választotta otthonául. Kracker János Lukács – Johann Lucas Kracker – Egerben töltötte pályájának utolsó évtizedét, és itt született egyik legjelentősebb alkotása, a Líceum Főegyházmegyei Könyvtárának monumentális mennyezetfreskója.
A Kracker életéről szóló forrásokban sokáig még a születési éve sem volt egységes. A korábbi szakirodalomban 1717 szerepel, míg az Egri Főegyházmegye egy későbbi kutatásra hivatkozva 1719. március 2-át közöl helyes születési dátumként. Ez jól mutatja, hogy a több mint két évszázada elhunyt művész életrajza még ma is tartogathat pontosítanivalókat.
Bécsből Egerbe
Kracker pályája nem Egerben kezdődött. Művészi útja többek között Morvaországon, Prágán és Jászón át vezetett Magyarországra. A döntő fordulatot Eszterházy Károly egri püspökkel kialakult kapcsolata jelentette.
- szeptember 15-én Kracker levélben ajánlotta fel szolgálatait Eszterházynak. A püspök elfogadta az ajánlatot, a kapcsolatból pedig hosszú és termékeny együttműködés született. A művész néhány évvel később, 1768-ban Egerben telepedett le, és ettől kezdve a városban, illetve az egri egyházmegye területén számos megbízást teljesített.
Kracker története ezért nem pusztán egy Egerben dolgozó idegen művész története. Életének utolsó szakaszában Eger lett az otthona és művészetének egyik legfontosabb központja.
Kracker műveivel ma is találkozhatunk Egerben
A város különlegessége, hogy Kracker alkotásai nem csupán múzeumi raktárakban maradtak fenn.
Az egyik legismertebb egri munkája a minorita templom 1771-ben készült főoltárképe, a Szent Antal a Madonna előtt. Az Érseki Palotához és a Főegyházmegyei Múzeumhoz kötődő gyűjteményben több festményét is számon tartják, közöttük a Judit Holofernész fejével, a Salome Keresztelő Szent János fejével, a Jézus körülmetélése és a Krisztus az Olajfák hegyén című alkotásokat.
Kevésbé közismert egri Kracker-emlék az Erény diadala, amelyet 1774-ben festett a Kossuth Lajos utca 4. alatti Kispréposti Palota dísztermének mennyezetére.
A legnagyobb szabású egri alkotása azonban néhány száz méterrel arrébb található.
A Líceum mennyezetén egy egész zsinat elevenedik meg
A Főegyházmegyei Könyvtár már önmagában Eger egyik legkülönlegesebb történelmi belső tere. Eszterházy Károly eredetileg az általa tervezett egyetem könyvtárának szánta. A copf stílusú tölgyfa berendezést Lotter Tamás egri asztalosmester készítette Fellner Jakab tervei alapján.
A terem fölött pedig ott magasodik Kracker és Josef Zach 1778-ban elkészült freskója, A tridenti zsinat.
A festmény nem egyszerű mennyezeti dekoráció. A perspektíva úgy alakítja át a sík felületet, mintha a könyvtár valódi építészete fölfelé folytatódna, és egy hatalmas gótikus csarnok nyílna meg a látogató felett.
A Nemzeti Örökség Intézetének ismertetése szerint a kompozíción 150 életnagyságú alak jelenik meg, közülük 132 a zsinat résztvevője.
Ez magyarázza azt is, miért érdemes a freskót nem egyszerűen „szép mennyezetként” nézni. Kracker egy egész történelmi eseményt rendezett el a látogató feje fölött.
Kracker utolsó nagy műve
A könyvtárterem freskója azért is különösen fontos, mert Kracker utolsó nagy alkotásának tekintik. A művésznek a Líceumban további feladatot is szántak: Eszterházy vele kívánta megfestetni a díszterem freskóit is.
Erre azonban már nem kerülhetett sor. Kracker betegsége, majd halála miatt a díszterem mennyezetének elkészítése más művészre maradt; végül Franz Sigrist festette meg.
Így a könyvtár mennyezete tulajdonképpen egy életmű lezárása lett.
Kracker 1779-ben Egerben halt meg, és a városban helyezték örök nyugalomra. Sírja a Hatvani, vagyis Fájdalmas Szűzanya temetőben található, és a Nemzeti Sírkert részeként védett.
Régi fényképek is őrzik a különleges könyvtár képét
A könyvtárterem nemcsak művészettörténeti forrásokból ismert. A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban Révhelyi Elemér 1930-as, 1940-es években készült fényképe is fennmaradt róla. A felvételen már ugyanaz a Kracker-freskó magasodik a könyvespolcok fölött, amelyet ma is láthatunk.
Az egri helyismereti gyűjteményben az 1960-as évekből származó képeslapok is megőrizték a könyvtár és a freskó részleteit.
Ez különösen érdekes összehasonlítási lehetőség: ugyanazt a teret több generáció fényképein keresztül követhetjük végig.
Egy bécsi festő, aki Eger történetének részévé vált
Kracker János Lukács életműve jól példázza, milyen sokféle kulturális hatás találkozott a 18. századi Egerben. Bécsben született, Közép-Európa több vidékén dolgozott, majd Eszterházy Károly megbízásai révén kötődött egyre szorosabban a városhoz.
Ma pedig elég belépni a minorita templomba, az Érseki Palotába vagy felnézni a Főegyházmegyei Könyvtár mennyezetére, hogy több mint 250 év elteltével is találkozzunk a keze nyomával.
Talán ez Kracker egri történetének legérdekesebb része: nem egyszerűen képeket hagyott Egerre. Művei mára a város történelmi arculatának részévé váltak.
Források
Kracker János Lukács egri művei – Eger város értéktára (PDF)
Egri Főegyházmegye – Főegyházmegyei Könyvtár
Egri Főegyházmegye – Líceum
Nemzeti Örökség Intézete – Kracker János Lukács
Egri Főegyházmegye – Kracker: nagyszerű művész, nagyszerű mecénással
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Révhelyi Elemér régi felvétele a Főegyházmegyei Könyvtárról
Magyar Elektronikus Könyvtár – Az egri érseki Líceum történetéből
Borítókép: Eger, Főegyházmegyei Könyvtár – Kracker János Lukács és Josef Zach A tridenti zsinat című, 1778-ban készült mennyezetfreskója. Fotó: Szinok Gábor.