Eger belvárosában vannak utcák, amelyek nevükben is őrzik a múltat. A Városfal utca azonban ennél többet tud: itt nemcsak egy régi elnevezés emlékeztet a történelemre, hanem maga a fal is előttünk áll. A kövek között Eger több évszázados története húzódik – háborúk, városépítés, pusztulás és újjászületés emléke.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már részletesen foglalkoztunk a városfal történetével. Most magát az utcát járjuk végig: honnan kapta a nevét, mi állt itt egykor, mi maradt meg a védművekből, és milyen kevésbé ismert történetek kapcsolódnak ehhez a különleges egri helyhez.
Beszélő utcanév – ennél találóbb aligha lehetne
A Városfal utca neve szinte magyarázza önmagát. Az utca keleti oldalán húzódott Eger egykori városi erődítésének egyik szakasza. A helytörténeti források szerint a mai Városfal utca egy részét korábban Jezsuita utcának nevezték. Az Egri Történeti Ismerettár is a „jelenlegi Városfal (volt Jezsuita) utca” megjelölést használja a városfal nyomvonalának bemutatásakor.
A Beszélő utcanevek – Városfal utca elnevezése éppen azért találó, mert Egerben kevés olyan utca akad, ahol a név és a hely történelmi szerepe ennyire közvetlenül összekapcsolódik.
Egernek nemcsak vára, városfala is volt
Ma Eger védelmi rendszeréről elsősorban az egri vár jut eszünkbe. A 16–17. századi város azonban ennél összetettebb védelmi rendszerrel rendelkezett.
A települést falak és kapuk vették körül, amelyek a vár erődítéseivel együtt határozták meg az egykori Eger képét. A városfal történetének egyik legfontosabb kutatója Sugár István volt; tanulmánya 1969-ben jelent meg az Agria VI. kötetében. A témát később Berecz Mátyás dolgozta fel részletesen az Agria 2006-os évkönyvében.
A falrendszer nyomvonala a mai utcahálózaton belül sok helyen már alig érzékelhető. Éppen ezért különleges a Városfal utca: itt a történelmi városszerkezet egy része nemcsak térképeken rekonstruálható, hanem szemmel is látható.
Milyen lehetett egykor?
A városfal nem dísznek épült. Katonai védmű volt.
Gorové László olyan időszakban írhatott róla, amikor a fal egyes részei még jóval teljesebb állapotban álltak. Az Egri Történeti Ismerettár által idézett leírás szerint a fal magassága a lőrésekkel együtt megközelítőleg három öl, vastagsága pedig mintegy három láb lehetett.
Ha tehát évszázadokkal korábban sétálnánk ezen a helyen, egészen más látvány fogadna bennünket. Nem egy hangulatos belvárosi utcát látnánk, hanem Eger peremét, fölöttünk magasodó védőfallal.
A fal túloldala már a városon kívüli világ volt.
Kapuk és bástyák tagolták a falat
A városba nem lehetett akárhol belépni. A forgalmat kapuk vezették át a védelmi rendszeren, a falakat pedig bástyák erősítették.
Eger egykori városkapui közül a Hatvani-, Maklári-, Rác- és Cifra-kapu neve máig fennmaradt a városi emlékezetben és részben a helynevekben is. A kapuk nem pusztán katonai objektumok voltak: ellenőrizték a városba vezető utakat, és évszázadokon át meghatározták Eger térbeli fejlődését.
A 19. századra azonban a falak és kapuk elveszítették eredeti jelentőségüket. A város növekedésével egyre inkább akadállyá váltak, ezért jelentős részüket elbontották.
Egy bástya, amely túlélte az évszázadokat
A Városfal utca egyik legizgalmasabb részlete a Bródy Sándor utca közelében található.
Az Egri Magazin helytörténeti összeállítása szerint a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium telkét nyugatról határoló, a Csiky Sándor és Bródy Sándor utcák között húzódó falszakasz körülbelül 140 méter hosszú. A Bródy Sándor utca és a Városfal utca sarkán pedig egy bástya maradványa is megfigyelhető. A forrás szerint ez az egyetlen fennmaradt példány a feltételezett 15–16 egykori bástya közül.
Ez már önmagában különlegessé teszi az utcát.
Aki itt végigsétál, tulajdonképpen Eger egykori védelmi vonala mellett halad.
És nem is itt található a leghosszabb megmaradt falszakasz
Kevésbé ismert érdekesség, hogy Eger leghosszabb fennmaradt városfalszakasza nem feltétlenül az, amelyet a turisták a Városfal utcában látnak.
Az Egri Magazin szerint a Várállomás és a Zárkándy-bástya között, a vasúti pálya belváros felőli oldalán körülbelül 150 méternyi fal maradt fenn. A növényzet miatt azonban ezt jóval nehezebb észrevenni; leginkább télen válik láthatóvá.
A föld alatt pedig ennél is több maradvány rejtőzhet. Belvárosi építkezések és régészeti munkák során több helyen kerültek már elő olyan falrészletek, amelyek segítettek rekonstruálni az egykori védelmi rendszer nyomvonalát.
Egy utca, amely őrzi a régi városhatárt
Talán ez a Városfal utca egyik legérdekesebb tulajdonsága.
A mai ember számára Eger belvárosa egységes városi térnek tűnik. Évszázadokkal korábban azonban ezen a környéken nagyon világosan érzékelhető volt a különbség a falakon belüli város és a falakon kívüli területek között.
A fal tehát nem egyszerű építmény volt. Határvonalat jelentett.
Biztonságot adott, ugyanakkor megszabta azt is, merre terjeszkedhetett a város.
Miért maradt ilyen kevés belőle?
Miután megszűnt a katonai szerepe, a hatalmas falrendszer fenntartása egyre kevésbé volt indokolható. Az évszázadok során egyes részeit elbontották, más szakaszait házakba és telekhatárokba építették be.
Ez nem volt különleges egri jelenség. A 18–19. században számos európai városban hasonló sorsra jutottak a középkori és kora újkori erődítések: a korábban védelmet jelentő falak a terjeszkedő város útjába kerültek.
Egerben azonban szerencsére nem tűnt el minden.
A fal története a Cifra-kapuig folytatódott
Ha képzeletben követjük az egykori védelmi vonalat, a Városfal utca csak egy részét jelenti a történetnek.
A helytörténeti rekonstrukció szerint innen a fal a Tündérpart irányába haladt, majd a Sertekapu környékét érintette, később a Rác templom térségénél fordult, a Rác-kapuhoz vezetett, majd a Mária és Malom utca környezetén át folytatódott a Cifra-kapu felé.
Vagyis ha a mai egri utcákra rávetítenénk az egykori falat, egészen más várost látnánk.
A régi védelmi rendszer nyomai ma is ott rejtőznek a modern Eger utcahálózatában.
Történet és monda határán
A városfalakhoz természetesen történetek is kapcsolódtak. A falakon kívüli területek, a kapuk éjszakai zárása, az őrség és a török idők emlékezete évszázadokon keresztül táplálta Eger történelmi hagyományát.
Fontos azonban különválasztani a dokumentált történelmet és a később kialakult történeteket. A Városfal utcához kapcsolódóan nem találtam olyan megbízhatóan dokumentált, önálló népmondát, amelyet hitelesen ehhez az utcához lehetne kötni. Sokkal izgalmasabb maga a valóság: a ma látható kövek valóban Eger egykori védelmi rendszerének maradványai.
A Városfal utca napjainkban
Ma már egészen más szerepet tölt be a környék. A Városfal utca Eger történelmi belvárosának része; a belvárosi közlekedési szabályozás is a kiemelten kezelt történelmi városmaghoz kapcsolja a területet.
Mégis megmaradt valami abból a régi térélményből, amely egykor meghatározhatta ezt a helyet.
Az egyik oldalon ott magasodik a több száz éves fal. A közelben feltűnnek a belváros templomtornyai, a keskeny utcák pedig szinte rávezetik a tekintetet Eger régi épületeire.
Ez az a fajta hely, ahol érdemes lassabban menni.
Nem csupán azért, mert szép, hanem mert amit látunk, az nem történelmi díszlet.
Ez maga Eger történetének egy fennmaradt darabja.
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán
Eger történelmi kincse: a Városfal utca, ahol nyolcszáz év történelme sétál velünk
Eger elfedett városfalának titka – a föld alatt rejtőző középkori örökség nyomában
Források
Beszélő utcanevek – Városfal utca
Egri Történeti Ismerettár – Városfal
Egri Magazin – helytörténeti összeállítás Eger városfaláról
MATARKA – Berecz Mátyás: Eger városfalai, Agria XLII. (2006)
Eger vára – Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai és galériái
Borítókép
Eger, Városfal utca – az egykori városi védmű egyik legszebb fennmaradt szakasza. A több száz éves fal ma is látványosan őrzi a régi Eger emlékét. Fotó: Komka Péter