Eger egyik legizgalmasabb régészeti kutatása szeptemberben ismét folytatódik a Nagy-Eged tetején. A több évszázada elpusztult Szent Kereszt-kápolna feltárásához ezúttal különleges hétvége is kapcsolódik: a Kulturális Örökség Napjai keretében előbb az egri várban mutatják be a kutatás eredményeit, másnap pedig magára az ásatásra is ellátogathatnak az érdeklődők.
A program azért is különleges, mert egy olyan hely története bontakozik ki előttünk, amelynek létezéséről a 20. század elejére szinte teljesen megfeledkeztek. Ma viszont már nemcsak levéltári adatok mesélnek róla: ismét láthatók a kápolna falai, előkerültek az egykori berendezéshez kapcsolódó emlékek, és évről évre újabb részletekkel gazdagodik a Nagy-Eged története.
Szeptemberben újra dolgoznak a régészek a hegytetőn
Ahogy arról korábban a Minden, ami Eger oldalán is beszámoltunk, a Szent Kereszt-kápolna újabb régészeti feltárása 2026. szeptember 14. és 25. között zajlik. Az időpontnak szimbolikus jelentősége is van: szeptember 14-e a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, és a történeti adatok szerint 280 évvel ezelőtt ezen a napon Felsőtárkányból körmenet indult az Eged-hegyi kápolnához.
A munkát a Dobó István Vármúzeum és a Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület összefogása teszi lehetővé. A kutatás azonban ennél szélesebb közösségi történet: helyi civilek és önkéntesek már 2018 óta dolgoznak azon, hogy a csaknem elfeledett épület múltja ismét ismertté váljon.
A ma rendelkezésre álló ismeretek szerint a kora 18. századi kápolna tekintélyes méretű épület volt: mintegy 22 méter hosszú és 11 méter széles. Fokozatos pusztulása után emléke is elhalványult, és hosszú időn keresztül csupán elszórt történeti adatok jelezték, hogy egykor jelentős szakrális épület állt a Nagy-Egeden.
Első nap: a kápolna története beköltözik az egri várba
2026. szeptember 19-én, szombaton 15 órától a Dobó István Vármúzeum Déli Fogadóépületében várják az érdeklődőket.
A Kápolna – Kutatás – Közösség című időszaki kiállításban tartott tárlatvezetésen az eddigi kutatások eredményeivel lehet megismerkedni. A kiállítás nem pusztán magát az épületet helyezi középpontba: a kápolna történetéhez kapcsolódó régészeti leletek, történeti kutatások és műtárgyak révén egy jóval összetettebb kép rajzolódik ki az Eged egykori szakrális világáról.
Időpont: 2026. szeptember 19., szombat, 15.00
Helyszín: Dobó István Vármúzeum, Déli Fogadóépület, Eger, Vár köz 1.
Második nap: irány a Nagy-Eged és maga az ásatás
A hétvége talán legkülönlegesebb eseménye szeptember 20-án, vasárnap következik.
Ezen a napon 10 és 16 óra között nyílt napot rendeznek közvetlenül a Szent Kereszt-kápolna régészeti feltárásánál. A látogatók tehát nem egy múzeumi vitrin mögül, hanem azon a helyen ismerhetik meg a történetet, ahol a régészek jelenleg is dolgoznak.
A kápolnánál óránként indul tárlatvezetés, és egy különleges, ideiglenes pop-up kiállítást is összeállítanak az idei ásatás során előkerült régészeti leletekből.
Ez ritka alkalom arra, hogy az érdeklődők szinte menet közben lássák, hogyan válik egy régészeti lelőhelyből egyre jobban megismerhető történelmi helyszín.
Időpont: 2026. szeptember 20., vasárnap, 10.00–16.00
Helyszín: Nagy-Eged-hegy, Szent Kereszt-kápolna régészeti feltárása
Tárlatvezetések: óránként
Egy elfeledett egri történet kerül vissza a térképre
A Nagy-Egedet ma elsősorban természeti értékei, panorámája, szőlői és kirándulóútjai miatt ismerjük. A kápolna feltárása azonban arra emlékeztet, hogy a hegynek vallási és kultúrtörténeti múltja is van.
A kutatás története önmagában is figyelemre méltó. Nem egy már jól ismert műemlék újabb vizsgálatáról van szó, hanem egy olyan épületről, amely fokozatosan eltűnt a tájból és az emlékezetből. A levéltári kutatások, a terepen megtalált maradványok, az egykori berendezési tárgyak azonosítása, majd a régészeti feltárások révén azonban egyre több részlet kerül a helyére.
Ráadásul mindez jelentős részben helyi civil kezdeményezésből és közösségi összefogásból nőtt ki. Ez ad különleges jelentést a kiállítás címének is: Kápolna – Kutatás – Közösség.
Fontos tudnivaló a vasárnapi látogatáshoz
A hegytetőn található lelőhely a turistaútvonaltól mindössze néhány méterre fekszik, kitáblázott és gyalogosan megközelíthető, de nem akadálymentesített.
A szervezők arra is felhívják a figyelmet, hogy a feltárt kőfalak egyes pontokon két méternél is magasabbak, ezért közvetlen környezetükben kizárólag a program szervezőinek kíséretében szabad közlekedni. A vasárnapi programot tehát érdemes valódi hegyi kirándulásként kezelni, megfelelő lábbelivel készülve.
A szeptemberi hétvége különösen jó alkalom lehet azoknak, akik nemcsak Eger ismert műemlékeit szeretnék látni, hanem arra is kíváncsiak, hogyan születik meg napjainkban egy szinte elveszett történelmi hely emlékezete.
A Nagy-Eged tetején ugyanis most szó szerint rétegről rétegre kerül elő Eger múltjának egy darabja.
Kapcsolódó cikk
Források
Szent Kereszt-kápolna a Nagy-Eged hegy tetején – Kulturális Örökség Napjai
Kulturális Örökség Napjai: kápolna a Nagy-Eged tetején – Dobó István Vármúzeum
Kápolna – Kutatás – Közösség – Dobó István Vármúzeum
Borítókép: Szent Kereszt-kápolna a Nagy-Eged hegy tetején – a régészeti feltárás során ismét kirajzolódnak az egykori kápolna falai. Fotó: Kovács Olivér