Eger egyik különleges, máskor nem látogatható történelmi tere nyitja meg kapuit szeptember 19-én. A Kulturális Örökség Napjai keretében az érdeklődők beléphetnek az Egri Érseki Palota magánkápolnájába, amely évszázadokon keresztül az itt élő főpapok imádságának és magánáhítatának helyszíne volt.
A program 2026. szeptember 19-én, szombaton 10:00 és 17:30 között várja a látogatókat az Egri Érseki Palotában, a Széchenyi István utca 3. szám alatt.
A lehetőség azért is különleges, mert a Kulturális Örökség Napjai hivatalos programja szerint a kápolna csak a rendezvény idején látogatható.
Már az 1730-as években állt itt kápolna
Az Érseki Palota történetéről nemrég részletesen írtunk a Minden, ami Eger oldalán is. A palota falai nemcsak Eger egyháztörténetének, hanem a város csaknem három évszázados kulturális és művészeti múltjának is különleges emlékeit őrzik.
A kápolna története egészen a 18. század első feléig vezethető vissza. Írott források és az elmúlt évek falkutatásai alapján a mai kápolna elődje már az 1730-as évekre elkészült Erdődy Gábor püspök megbízásából.
Az akkori szakrális tér azonban alacsonyabb volt a jelenleginél, és ablakainak elrendezése is eltért a maitól.
A nagy átalakulás Eszterházy Károly püspöksége idején következett be. Amikor az 1760-as években újabb szinttel bővíttette a palotát, a kápolnát is átépíttette.
Eszterházy Károly öröksége
A ma látható belső tér kialakítása ugyancsak Eszterházy Károly nevéhez kapcsolódik.
A püspök 1763-ban kötött szerződést a ma is megcsodálható oltárépítmény elkészítésére. A Megváltó tiszteletére szentelt főoltár számára 1764-ben Bécsből rendeltek feszületet.
A fekete márványkereszten látható ólom Krisztus-korpuszt Johann Georg Leithner bécsi szobrászművész készítette.
Különleges részlet az oltárszekrény ajtaja is. Ez Schäjrer József egri ötvösmester 1765-re datált munkája, amely az emmauszi vacsora jelenetét ábrázolja.
Egy tűzvész elpusztította Kracker freskóját
A kápolna történetének egyik nagy vesztesége az 1801-es egri tűzvészhez kapcsolódik.
A tűzben megsemmisült a mennyezet korábbi, Kracker János Lukácshoz kapcsolódó freskója. Az egykori alkotásról szerencsére fennmaradt egy akvarellmásolat, amely legalább részben megmutatja, milyen lehetett a kápolna eredeti mennyezeti díszítése.
A következő évtizedekben több terv is készült a mennyezet újbóli kifestésére, a ma látható változat azonban csak a 19. század második felében született meg.
Stornó Ferenc különleges mennyezetképe
A jelenlegi, élénk színvilágú mennyezetfestményt id. Stornó Ferenc készítette 1877-ben Samassa József bíboros-érsek megrendelésére.
A kompozíción a Szent Család jelenik meg: Szent József, Szűz Mária és a gyermek Jézus mellett Keresztelő Szent János is látható.
A képen Avilai Nagy Szent Teréz és Szent Anna alakja is feltűnik. A részletek mögött személyes utalás is rejtőzik: Szent Teréz Samassa József érsek édesanyjának védőszentje volt.
Stornó nevéhez kapcsolódik a kápolna különleges padlójának rajzolata is. A vörös, sárgás, fehér és fekete márványkövekből kialakított mozaik a korai itáliai keresztény padlómozaikok világát idézi, miközben a 13. századi gótika formakincsét is felhasználja.
A kápolnában Samassa érsek címerével díszített neorokokó kályha, gazdag faragások, üvegablakok és történeti feliratok is őrzik az egykori főpapi magánkápolna világát.
Raktárból lett ismét szakrális tér
A kápolna 20. századi története egészen más fejezetet hozott.
Az Egri Főegyházmegye beszámolója szerint abban az időszakban, amikor az állami borgazdaság használta az épületet, a kétszintes kápolnát bútorraktárként használták.
A palota helyreállításával azonban ez a különleges tér is visszakaphatta eredeti szerepét és történelmi megjelenését.
A megújult kápolnát ünnepélyes szertartás keretében szentelték fel ismét. Az eseményen Ternyák Csaba egri érsek arra is emlékeztetett, hogy Eszterházy Károly püspök éppen 250 évvel korábban szentelte fel a kápolnát.
Most bárki beléphet
A szeptember 19-i alkalom éppen azért lehet érdekes még azoknak az egrieknek is, akik többször jártak már az Érseki Palotában, mert olyan teret lehet közelről megismerni, amely nem tartozik a hétköznapokon szabadon látogatható helyiségek közé.
A kápolna egyszerre őrzi Erdődy Gábor, Eszterházy Károly és Samassa József korszakának emlékeit, miközben történetében ott van az 1801-es tűzvész, Kracker elveszett freskója, Stornó Ferenc 19. századi művészete és a 20. század viszontagságos időszaka is.
PROGRAM
Az Egri Érseki Palota kápolnája – Kulturális Örökség Napjai
📅 Időpont: 2026. szeptember 19., szombat
🕙 Látogatható: 10:00–17:30
📍 Helyszín: Egri Érseki Palota, 3300 Eger, Széchenyi István utca 3.
ℹ️ A kápolna csak a Kulturális Örökség Napjai idején látogatható.
Érdemes tehát szeptember 19-én betérni a palotába: ezúttal Eger egyik olyan történelmi helyisége tárul fel előttünk, amely mellett akár nap mint nap elsétálhatunk a Széchenyi utcán, belső világát azonban csak ritkán láthatjuk.
Kapcsolódó cikkünk
Források
Kulturális Örökség Napjai – Az Egri Érseki Palota kápolnája
Egri Érseki Palota – hivatalos honlap
Egri Főegyházmegye – Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont
Egri Főegyházmegye – Felszentelték az Érseki Palota kápolnáját
Borítókép: Az Egri Érseki Palota magánkápolnája. Fotó: Kulturális Örökség Napjai / Egri Érseki Palota.