A 2026-os rendkívüli aszály nemcsak a Tisza-tó vízfelületét változtatta meg látványosan. A nyár tapasztalatai arra is rávilágítottak, hogy a térség turizmusának alkalmazkodnia kell a szélsőségesebb időjáráshoz. Erről egyeztetett Tiszaörvényen a Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal mintegy ötven résztvevője, akik közel nyolcvan térségi szolgáltatást képviseltek.
A találkozó egyik legfontosabb gondolata egyszerűen foglalható össze: a vízszintet a turisztikai szereplők nem tudják szabályozni, azt viszont igen, hogyan reagálnak a kialakult helyzetre.
A cél ezért már nem pusztán egy sikeres nyári szezon. Először három-, hosszabb távon pedig valóban négyévszakos Tisza-tóban gondolkodnak.
Az idei nyár megmutatta, mennyire sérülékeny a térség
A Tisza-tó 2026 nyarán rendkívüli helyzettel szembesült. A tartós csapadékhiány, az alacsony tiszai vízhozam és az erős párolgás miatt jelentősen visszahúzódott a víz, több sekély partszakasz pedig egészen szokatlan képet mutatott.
A helyzet szeptember közepére sem rendeződött. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szeptember 18-i hidrometeorológiai tájékoztatója szerint továbbra is extrém kisvizes időszak jellemzi a Tiszát. Szolnoknál ezen a reggelen mínusz 343 centiméteres vízállást mértek.
A Tisza-tó körül mindennek közvetlen turisztikai következményei is voltak. Strandok, kikötők, vízi szolgáltatók, szállásadók és vendéglátóhelyek egyaránt szembesültek azzal, hogy egy olyan turisztikai térségben, amelynek egyik legfontosabb vonzereje maga a víz, egy szélsőséges év alapjaiban változtathatja meg a megszokott működést.
A számok is érdekes képet mutatnak
A tiszaörvényi találkozón a Központi Statisztikai Hivatal turisztikai adatait is megvizsgálták.
Ezek szerint 2026 júniusában 12 százalékkal csökkent a Tisza-tónál eltöltött belföldi vendégéjszakák száma az előző év azonos hónapjához képest. Ez volt akkor a legnagyobb visszaesés a hazai turisztikai régiók között.
Érdekesség, hogy júniusban még nem alakult ki az a rendkívül alacsony vízállás, amely később meghatározta a nyár második felét.
Júliusban viszont már megfordult a tendencia: a KSH adatai szerint 2,6 százalékkal nőtt a Tisza-tónál eltöltött belföldi vendégéjszakák száma 2025 júliusához képest.
Az augusztusi adatokból derülhet majd ki igazán, hogyan hatott a turizmusra az a vízhiány, amely éppen a nyár második felében vált különösen látványossá.
Nem csak nyári úti cél lehet a Tisza-tó
A találkozó egyik legfontosabb témája ezért az volt, hogyan lehet csökkenteni a térség függését a klasszikus nyári vízparti szezontól.
A Tisza-tó ehhez valójában már most is sokkal több lehetőséget kínál, mint pusztán strandolást.
A kerékpározás, a horgászat, a természetjárás, a madármegfigyelés, a gasztronómia, a települések kulturális és örökségi értékei, valamint az őszi és tavaszi aktív programok egyaránt alkalmasak arra, hogy hosszabb legyen a turisztikai szezon.
A szakmai egyeztetésen ezért a termékdiverzifikáció, vagyis az egymástól eltérő turisztikai élmények és szolgáltatások fejlesztése is hangsúlyosan szerepelt.
Új szolgáltatásokra, új élményekre és olyan célcsoportok megszólítására lehet szükség, amelyek számára a Tisza-tó nem kizárólag júliusi vagy augusztusi úti cél.
A szolgáltatók egymást is segíthetik
A változás másik kulcsszava az együttműködés.
A találkozó résztvevői szerint a Tisza-tó szolgáltatóinak térségi szinten egyre inkább egymás szövetségeseiként érdemes működniük.
Egy szálláshely ajánlhat kerékpáros programot, egy étterem horgászati vagy természetjáró lehetőséget, egy attrakció pedig más települések programjaira is felhívhatja a vendégek figyelmét.
Az úgynevezett keresztpromóció különösen fontos lehet egy olyan térségben, ahol a látogató számára maga a Tisza-tó egésze az úti cél, nem feltétlenül egyetlen település.
Ez a gondolkodás már túl is lépett a tó határain. Mint arról korábban beszámoltunk, a Tisza-tó, a Balaton és a Velencei-tó turisztikai közössége is együttműködést kezdeményezett a természeti környezet, a klímaváltozás, a turizmus és a hiteles tájékoztatás közös kérdéseiben.
Mit jelent a „Tisza-taviság”?
A tiszaörvényi találkozón egy érdekes kérdést is feltettek a résztvevőknek: mit jelent számukra a Tisza-taviság?
A válaszok között meglepően kevés konkrét látnivaló szerepelt.
Sokkal gyakrabban hangzottak el olyan szavak és érzések, mint a lassulás, nyugalom, természetközelség, találkozás, örökség, horgászat, bringázás, barátság, élmény és kapcsolódás.
Vagy éppen az a különleges érzés, amikor a Tisza-tónál szinte összeér az ég és a víz.
Talán éppen ebben rejlik a térség egyik legnagyobb lehetősége. A Tisza-tó turizmusa nem feltétlenül csak egy-egy attrakcióra építhet, hanem arra az életérzésre is, amely miatt az ember újra visszatér ide.
Az aszály szépsége és drámája filmen
A találkozó különleges része volt Paul's Vision „A Tisza-tavi aszály esztétikuma” című filmjének bemutatása.
A fotós-videós projektet olvasóink már ismerhetik: korábban mi is bemutattuk Paul's Vision sorozatát, amely a rendkívüli vízhiány következtében átalakult Tisza-tavat dokumentálta.
A poroszlói híd alatt felszínre került régi tuskók, a kiszáradó mederrészek és a szokatlan táj egyszerre mutatták meg az aszály súlyosságát és annak különös vizuális világát.
Most ebből a látásmódból film is született.
Paul's Vision beszámolója szerint projektjének tartalmai időközben már mintegy 900 ezer organikus megtekintést értek el. A film bemutatása pedig jól illeszkedett a szakmai találkozó egyik alapgondolatához: a problémákat nem szabad elhallgatni, de a Tisza-tavat kizárólag a válság képeivel sem érdemes azonosítani.
Heves vármegye számára sem mindegy, merre indul tovább a Tisza-tó
A történetnek közvetlen Heves vármegyei vonatkozása is van.
Poroszló és Tiszanána-Dinnyéshát térségében saját szemünkkel is láthattuk az idei rendkívüli vízhiány következményeit. A Minden, ami Eger oldalán augusztus óta folyamatosan dokumentáltuk, hogyan húzódott vissza a víz, hogyan váltak szabaddá korábban vízzel borított mederrészek, és milyen nehéz helyzetbe kerültek egyes strandok és turisztikai szolgáltatók.
A Tisza-tó azonban továbbra sem csak a vízről szól.
Poroszló, a Tisza-tavi Ökocentrum, a kerékpárút, a természetjárás, a madárvilág, a horgászat és a környező települések értékei olyan alapot jelentenek, amelyre egy hosszabb szezon is épülhet.
A 2026-os aszály ezért talán fordulópontot is jelenthet.
Megmutatta a Tisza-tó sérülékenységét, ugyanakkor felgyorsíthatja azt a gondolkodást is, amelyben a tó már nem egyszerűen nyári vízparti célpont, hanem egész évben felfedezhető természeti és turisztikai térség.
A tiszaörvényi találkozó üzenete pedig két szóban is összefoglalható:
Együtt. Működünk.
Kapcsolódó cikkeink
Más arcát mutatja most a Tisza-tó – drónfotókon a rendkívüli vízhiány nyomai
Megdöbbentő arcát mutatja a Tisza-tó – a poroszlói híd alatt már a meder titkai kerülnek felszínre
Források
Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal – Facebook-oldal
Paul's Vision – Facebook-oldal
KSH Monitor – Turizmus, vendéglátás
Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – Hidrometeorológiai tájékoztató, 2026. szeptember 18.
Borítókép: Paul's Vision – „A Tisza-tavi aszály esztétikuma” című film, videóképkocka.