Újabb részleteket közölt a kormány a Szent István Vidékfejlesztési Program első, kísérleti szakaszáról. Heves vármegye már korábban bekerült az induló térségek közé, és azt is tudni lehetett, mely tíz település vesz részt a programban. A mostani tájékoztatásból azonban pontosabb képet kapunk arról, mekkora fejlesztési kerettel számolhat a térség, hogyan választják ki a beruházásokat, és milyen szerepet kapnak ebben a helyben élők.
A Szent István Vidékfejlesztési Program Heves vármegyei indulásáról korábban már beszámoltunk a Minden, ami Eger oldalán. A program kísérleti szakaszában tíz magyarországi mikrotérség vesz részt, ezek egyike a Gyöngyös vidéke elnevezésű terület.
Korábbi cikkünk: Heves vármegyében is elindul az új vidékfejlesztési program – Gyöngyös térsége bekerült az első tíz közé
Tíz Heves vármegyei települést érint
A Heves vármegyei mintatérséget Erk, Halmajugra, Ludas, Nagyfüged, Nagyút, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnazsadány, Visznek és Zaránk alkotja.
Ezek a települések tehát már a program első, kísérleti szakaszában lehetőséget kapnak arra, hogy közösen határozzák meg a térség legfontosabb fejlesztési irányait.
A „Gyöngyös vidéke” elnevezés nem hagyományos közigazgatási egységet jelent. A programhoz külön mikrotérségeket alakítottak ki, amelyek mindegyike tíz településből áll.
Egymilliárd forint jut egy-egy mintatérségre
A kormány részletes tájékoztatása szerint a program első szakaszában mind a tíz kísérleti mikrotérség 1 milliárd forintos fejlesztési kerettel számolhat.
Ez Heves vármegye szempontjából azt jelenti, hogy az Erk, Halmajugra, Ludas, Nagyfüged, Nagyút, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnazsadány, Visznek és Zaránk alkotta térség számára is ekkora keret áll rendelkezésre.
Fontos azonban, hogy nem egy előre összeállított beruházási listát hajtanak végre. A program egyik alapelve éppen az, hogy a fejlesztési elképzelések helyben szülessenek meg.
A helyiek is beleszólhatnak a fejlesztésekbe
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületeket hoznak létre, amelyek összegyűjtik és rendszerezik a települések igényeit.
Ezek alapján készülhet el a térségi fejlesztési stratégia, majd kiválasztják azokat a beruházásokat, amelyek szakmailag és pénzügyileg is megvalósíthatók.
A program különlegessége, hogy a helyi lakosságot is bevonják a döntési folyamatba. A kormány tájékoztatása szerint a térségben állandó lakcímmel rendelkező, 16. életévüket betöltött lakosok véleményt mondhatnak, illetve sorrendbe állíthatják a számukra legfontosabb fejlesztési elképzeléseket.
Így a Heves vármegyei mintatérségben élőknek is lehetőségük nyílhat arra, hogy közvetlenül jelezzék, mely beruházásokat tartják a legfontosabbnak.
Mire fordíthatják a fejlesztési keretet?
A Szent István Program meglehetősen széles fejlesztési területet ölel fel.
Szóba kerülhetnek többek között közlekedési és mobilitási beruházások, út- és közvilágítás-fejlesztések, megújuló energiához kapcsolódó projektek, valamint vízmegtartást segítő beruházások.
Támogathatók lehetnek továbbá egészségügyi, gyermekellátási, közösségi és turisztikai fejlesztések is.
Hogy a Heves vármegyei településeken ezek közül pontosan melyek kerülnek előtérbe, azt a helyi igények felmérése és a térségi stratégia kialakítása határozza majd meg.
Fejlettségi és jövedelmi mutatókat is vizsgáltak
A kormány közlése szerint a kísérleti térségek kijelölésekor több mutatót is figyelembe vettek.
A meghatározó szempontok között szerepelt a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a települések 2024. évi komplex fejlettségi mutatója.
A tíz kísérleti mikrotérség összesen száz települést foglal magában, ahol 97 288 állandó lakos él. A kormány tájékoztatása szerint ezekben a térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, amely 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Heves vármegye már az első körben tapasztalatokat szerezhet
A program jelenlegi szakasza kísérleti jellegű. A tíz kiválasztott térségben szerzett tapasztalatokat később az országos rendszer kialakításánál is felhasználják.
A tervek szerint létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat, a program országos szakaszának indulását pedig 2027. augusztus 20-ra tervezik.
A teljes rendszer már mintegy 2174 települést és 1,85 millió embert érinthet.
Heves vármegye számára ezért a mostani program nemcsak az egymilliárd forintos fejlesztési keret miatt lehet fontos. A tíz település már a kísérleti időszakban kipróbálhatja azt az új rendszert, amelyet később az ország más vidéki térségeire is kiterjeszthetnek.
A következő igazán fontos kérdés így már nem az, mely Heves vármegyei települések kerültek be a programba, hanem az, hogy milyen konkrét fejlesztéseket tartanak majd a legfontosabbnak az itt élők, és mire fordítják a térség rendelkezésére álló egymilliárd forintos keretet.
Források
Magyarország Kormánya – Ezeken a vidéki településeken indul el első körben a Szent István Program
Magyarország Kormánya – Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István Program
Borítókép: Facebook Nagyfüged teleülés