Szeptember közepén ismét régészek, diákok és önkéntesek vették birtokba a tiszaörvényi Templom-dombot. A Kiss Pál Múzeum ötödik ásatási szezonja azonban az elmúlt két hét alatt jóval több lett egyszerű régészeti feltárásnál: folytatódott a középkori temető kutatása, megkezdődött a templomrom bemutatására készülő romkert kialakítása, kereszt került az egykori szentélybe, időkapszulát helyeztek el, miközben Tiszafüreden megnyílt a Tiszából nyáron előkerült különleges leleteket bemutató kiállítás is.
A szeptember 15-én kezdődött munkák így egyszerre szólnak a Tisza-tó vidékének középkori múltjáról, a régészeti örökség megőrzéséről és arról, hogyan lehet a helyi közösséget – köztük a legfiatalabbakat – bevonni saját történelmének feltárásába.
Több mint hétszáz éve írták le Örvény nevét – de a története ennél is régebbi
A tiszaörvényi Templom-domb régészeti jelentőségét már jóval a mostani ásatások előtt ismerték.
Tiszaörvény neve 1261-ben „Villa Eurem” alakban szerepel az okleveles forrásokban. IV. Béla király ekkor erősítette meg azokat a korábbi adományokat, amelyek szerint a település és az itt működő tiszai átkelőhely az 1009-ben alapított egri püspökség ősi birtokai közé tartozott.
Ez Eger szempontjából is különösen érdekes kapcsolat.
A püspökség vámszedési joggal rendelkezett az átkelőnél, és hajót is üzemeltetett a réven. A középkorban erre vezetett a Budáról a keleti országrész felé tartó egyik fontos közlekedési út, ezért Füred és Örvény térsége jelentős átkelő- és települési pontnak számított.
A vidék azonban többször megszenvedte a történelem viharait. A tatárjárás után újjáépült, majd 1552-ben, az egri vár ostromának időszakában az oszmán hadak ezt a térséget is feldúlták. A település lakói később ismét visszatértek és újjáépítették falujukat, valamint templomukat.
Már a 19. században kutatták a Templom-dombot
A Templom-domb régészeti kutatása sem új keletű.
A 19. század végén a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet Tariczky Endre vezetésével már végzett itt ásatásokat. Az akkori beszámolók szerint a középkori templomnak még három lépcsője is látható volt.
A következő nagy kutatási időszak az 1960-as években kezdődött.
A Tisza-tó létrehozását megelőző régészeti munkák során 1965 és 1971 között Horváth Béla vezetésével folytak feltárások. Ekkor rajzolódott ki igazán az egykori középkori település képe.
Az ártér fölé emelkedő domb tetején egy körülbelül 13×9 méteres, félköríves szentélyű templom maradványait találták meg.
A templom körül hatalmas temető húzódott. A korábbi kutatások során a belső területen 130, a 14–17. század közé keltezhető sírt tártak fel, míg a külső részeken a 11–13. századi településhez kapcsolódóan közel négyszáz temetkezést azonosítottak.
Nemcsak a halottak nyomai kerültek elő.
A Templom-domb közelében az egykori falu házainak, kemencéinek, tárolóvermeinek és gazdasági építményeinek maradványait is megtalálták. Még annak az útnak egyes részleteit is sikerült megfigyelni, amely egykor a tiszai átkelőhöz vezetett.
2022-ben új fejezet kezdődött
A Templom-domb modern kutatásának új szakasza 2022 őszén kezdődött.
A cél már nem csupán az volt, hogy újabb régészeti jelenségeket tárjanak fel. A szakemberek szerették volna pontosan azonosítani a templom falait és azokat a területeket, amelyeket az 1960-as évek kutatásai még érintetlenül hagytak.
Az első szezonban ismét megtalálták a templom alapfalait, amelyek több helyen már mindössze 30–40 centiméterrel a felszín alatt húzódtak.
A kutatás során kiderült, hogy az egykori templom környezetében még mindig jelentős mennyiségű feltáratlan régészeti emlék található. Érintetlen temetkezések, falmaradványok, utak és az egykori településhez tartozó objektumok kerültek elő.
Innen vezetett az út a mostani, ötödik ásatási szezonig.
Szeptember 15-én ismét megkezdődött az ásatás
szeptember 15-én újra megindult a munka a Templom-dombon.
A feltárásban idén is fontos szerepet kap a közösség. A városi támogatás mellett a Hámori András Technikum és Szakképző Iskola diákjai is bekapcsolódtak a tereprendezésbe és a régészeti munkába.
A program egyik különlegessége éppen az, hogy a terület nem válik elzárt ásatássá.
A tervek szerint október végéig érdeklődők, iskolai csoportok és önkéntes segítők is bekapcsolódhatnak a munkába, illetve megismerhetik az eddigi eredményeket.
Közben a Tiszából is különleges leletek kerültek elő
A Templom-domb középkori történetével párhuzamosan egészen más korszak emlékei is előkerültek a térségben.
A nyári közösségi kutatások során a Tiszából jégkorszaki és más korokból származó maradványokat sikerült megmenteni.
A Minden, ami Eger szeptember elején már beszámolt egy különösen érdekes felfedezésről: Szolnok és Kisköre között egy nagyméretű állati koponya került elő a folyóból. Az első vizsgálatok alapján felmerült, hogy a maradvány akár egy jégkorszaki barlangi medvéhez is tartozhat.
A mostani tiszafüredi kiállítás azonban ennél szélesebb anyagot mutat be: a nyári közösségi régészeti kutatások során összegyűjtött jégkorszaki és egyéb leleteket.
A gyerekek már „birtokba vették” az ásatást
Szeptember végére a Templom-domb ismét valódi szabadtéri régészeti tanteremmé változott.
A Szent Imre Katolikus Általános Iskola ötödik osztályos diákjai ellátogattak az ásatásra, ahol nem egyszerűen végignézték a régészek munkáját.
Megismerkedtek a terület történetével, megnézték az eddig előkerült leleteket, és a sírok feltárásába is bekapcsolódhattak. Különösen nagy sikere volt a fémkeresők használatának.
A látogatásnak azonban volt egy szimbolikus pillanata is.
A gyerekek helyezték el az első köveket az egykori templom alapfalainál.
Ezzel tulajdonképpen megkezdődött annak a romkertnek a kialakítása, amelynek segítségével a ma még elsősorban régészeti nyomokból kirajzolódó templom a későbbi látogatók számára is érzékelhetővé válhat.
Romkert születik a középkori templom helyén
A régészeti feltárással párhuzamosan szeptember végén megérkezett az első építőanyag is a Templom-dombra.
A cél az egykori templom alapfalainak részleges bemutatása és egy olyan romkert létrehozása, amely hosszú távon is emléket állíthat az egykori tiszaörvényi közösségnek.
Ez jelentős változást jelenthet a helyszín életében.
A Templom-domb eddig elsősorban régészeti lelőhely volt. A romkert elkészültével azonban olyan történelmi bemutatóhellyé válhat, ahol a látogató már nem csupán egy füves dombot lát, hanem érzékelheti az egykori templom helyét és méreteit is.
Kereszt és időkapszula került az egykori szentélybe
Szeptember 26-án újabb fontos állomásához érkezett a munka.
A közösségi régészeti napon gyerekek és felnőttek együtt kapcsolódtak be a középkori temető feltárásába.
Közben elkészült az egykori templom szentélyében felállított kereszt is. A faragásban Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere is részt vett.
A kereszt lábazatába pedig időkapszulát helyeztek.
Az üzenetekkel megtöltött kapszula különleges kapcsolatot teremt múlt, jelen és jövő között: miközben a régészek több száz éve eltemetett emberek és tárgyak nyomait kutatják, a mai tiszafürediek saját üzenetet hagytak azoknak, akik egyszer majd utánuk érkeznek.
A közösségi napon az előző évek feltárásaiból származó restaurált leletekből kisebb kiállítást is bemutattak.
Megnyílt a „Jégkorszaki mamutvadászat a Tisza partján”
A szeptember 26-i nap második régészeti eseménye már Tiszafüreden, a Tariczky Endre Régészeti Kiállításban várta az érdeklődőket.
Megnyílt a nyári közösségi kutatások leleteiből összeállított új bemutató.
A „Jégkorszaki mamutvadászat a Tisza partján” című kiállítás jégkorszaki és más, a Tiszából előkerült maradványokat mutat be.
A kiállítás nem kizárólag hagyományos vitrines bemutató.
Külön élménypedagógiai teret alakítottak ki, az óvodás és általános iskolás csoportok számára pedig játékos múzeumpedagógiai foglalkozásokkal készültek.
A gyerekek így nemcsak megnézhetik a több ezer éves maradványokat, hanem játékos formában maguk is „mamutvadászokká” válhatnak.
Egyetlen hétvége, amely évezredeket kötött össze
Különleges módon találkozott Tiszafüreden ugyanazon a hétvégén a Tisza-vidék történetének két egészen eltérő fejezete.
A Templom-dombon egy középkori templom és temető története bontakozik ki.
Néhány kilométerrel arrébb pedig olyan maradványokat mutatnak be, amelyek története sok ezer évvel korábbra vezet.
A kettőt mégis ugyanaz a gondolat kapcsolja össze: a Tisza és környéke évezredek óta őrzi az itt élt emberek, állatok és közösségek nyomait.
És ami talán ennél is fontosabb: ezúttal a feltárás nem csupán a régészek ügye.
Diákok bontják a földet, önkéntesek segítik a kutatást, gyerekek rakják le a készülő romkert első köveit, családok kapcsolódnak be a közösségi régészetbe, miközben a megtalált leletek rövid időn belül visszakerülnek a közösség elé egy kiállítás formájában.
A tiszaörvényi Templom-domb ötödik ásatási szezonja október végéig folytatódik. A helyszínen továbbra is várják az érdeklődő iskolai csoportokat, egyéni látogatókat és azokat, akik személyesen is segítenének a munkában.
A készülő romkerthez építőanyagot is gyűjtenek: bontott követ és téglát egyaránt szívesen fogadnak.
Így a Templom-dombon most nemcsak a múlt kerül elő a földből.
Egy új emlékhely is születik fölötte.
Források
Kiss Pál Múzeum – Tariczky Endre Régészeti Kiállítás és Kutatóbázis
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Tiszafüred, Tiszaörvény, Templom-domb
Borítókép: Régészeti leletek bemutatója a tiszaörvényi Templom-dombon. Fotó: Kiss Pál Múzeum Tiszafüred / Facebook
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése