Kézzel épített rönkgátakkal próbálják helyben tartani az egyre értékesebbé váló csapadékvizet Aldebrő és Vécs határában. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Hevesi VízŐrzők közös akciójában mindössze tíz ember hat óra alatt hét vízvisszatartó műtárgyat készített a Telki-legelő kőrises ártéri erdejében. A cél az, hogy amikor végre megérkezik az eső, minél több víz maradjon a tájban.
A tartósan száraz időszakok egyre komolyabb kihívást jelentenek a természetes és természetközeli vizes élőhelyek számára. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság augusztusban arról is beszámolt, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben az aszály és a hőség következtében a legtöbb kis léptékű vizes élőhely eltűnt, ezért különösen nagy jelentőséget kapnak azok a beavatkozások, amelyek a lehulló csapadék gyors elvezetése helyett annak megtartását segítik.
Ennek jegyében szervezett újabb VízŐrző akciót 2026. augusztus 26-án a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Hevesi VízŐrzők. A helyszín ezúttal az Aldebrő és Vécs határában fekvő Telki-legelő kőrises ártéri erdeje volt.
Értékes élőhely vár védelemre
A Telki-legelő jelenleg még nem országos jelentőségű védett természeti terület, ugyanakkor a BNPI tájékoztatása szerint természeti értékei miatt szerepel az országos védetté nyilvánítási tervezetben.
A terület különleges élővilágnak ad otthont. Megtalálható itt többek között a fokozottan védett fekete gólya, valamint a hóvirág több ezer töves állománya, a piros kígyószisz, a tavaszi hérics, a magyar tarsza és a sztyeplepke.
A Telki-legelő sztyeplepke-állománya ráadásul régóta ismert a természetvédelmi szakemberek előtt. A BNPI korábbi szakmai beszámolóiban a vécsi Telki-legelőt a faj jelentős élőhelyeként említik. Az igazgatóság 2022-es beszámolója szerint a sztyeplepke állományának nagysága évről évre jelentősen változhat, amiben az időjárási körülményeknek is fontos szerepük lehet.
Nem elvezetni, hanem megtartani a vizet
A mostani beavatkozás alapelve egyszerű: ha megérkezik a csapadék, a vizet minél tovább a területen kell tartani.
A munkálatok egyik célja, hogy azokban a medrekben, amelyek korábban még nyáron is vizet tartottak, ismét hosszabb ideig megmaradhasson a nedvesség.
Emellett az őszi és téli csapadékot szeretnék az erdőben szétteríteni, lassítani a tavaszi villámárvizek lefutását, valamint elősegíteni, hogy a víz minél nagyobb része beszivárogjon a talajba.
A módszer lényege tehát nem egy nagy víztározó létrehozása, hanem sok kisebb beavatkozással a természetes vízháztartás javítása.
Hasonló módszereket a BNPI más területeken is alkalmaz. A Tarnavidéken például szivárgó rönkgátakkal igyekeznek emelni az egykor kikotort, mélyülő medrek fenékszintjét, felduzzasztani a vizet és visszavezetni azt a környező természetes vízmegtartó területekre.
Hét rönkgát épült hat óra alatt
A Telki-legelőn természetes anyagokat használtak fel. Hat kisebb rönkgát készült rönkökből, sárból, avarból és szárzúzalékból, mellettük pedig egy nagyobb, a hódgátak működését utánzó rönkgátat is kialakítottak.
A hódok által létrehozott gátak természetes módon lassítják a víz lefutását, visszaduzzasztják azt, és olyan nedves élőhelyeket teremthetnek, amelyek száraz időszakban számos faj számára jelentenek menedéket.
Ezt a természetes folyamatot próbálják kis léptékben utánozni a Telki-legelőn is.
Az akció mérlege önmagában is figyelemre méltó: 10 ember hatórás munkájával 6 kisebb és egy nagyobb rönkgát készült, amelyekhez mintegy 1,5 köbméter faanyagot használtak fel.
A beavatkozás körülbelül 80 méternyi patakszakaszt érintett, és a természetvédelmi munka mellett a résztvevők hat zsák hulladékot is összegyűjtöttek a területről.
Most már az esőn a sor
A gátak elkészültek, működésük igazi próbája azonban akkor kezdődik, amikor jelentősebb csapadék érkezik.
A cél az, hogy az esővíz ne néhány óra alatt fusson végig a medreken, hanem lelassuljon, szétterüljön, beszivárogjon a talajba, és hosszabb időn keresztül biztosítson nedvességet az erdő és annak élővilága számára.
A víz helyben tartása különösen fontos lehet az egyre hosszabb száraz időszakok idején. A BNPI más programjai is rámutatnak arra, hogy a vízellátottság és a megfelelő vízháztartás a gyepek, vizes élőhelyek és az ezekhez kötődő állatfajok fennmaradásának egyik alapvető feltétele.
A Telki-legelőn ráadásul nem egyszeri beavatkozásról van szó. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közlése szerint további VízŐrző akciókat terveznek, amelyek során növelnék a gátak számát és ezzel együtt a területen megtartható víz mennyiségét.
A mostani munka pedig jól mutatja, hogy a természetvédelemben nem feltétlenül csak hatalmas beruházásokkal lehet eredményt elérni. Néha néhány rönk, természetes anyag, tíz elhivatott ember és néhány óra munka is elegendő ahhoz, hogy amikor végre megérkezik az eső, annak vize ne egyszerűen eltűnjön a tájból.
Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – hivatalos honlap
BNPI – Kávéillat a Tarnavidéken: VízŐrző akciók és vízvisszatartás
BNPI – Víz a legelőn: a vízellátás és az élőhelyvédelem kapcsolata
BNPI – 2022. évi szakmai beszámoló, benne a Telki-legelő sztyeplepke-állományával
BNPI – 2019. évi szakmai beszámoló, Telki-legelő
Forrás és információ: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság