Kevés olyan nap akad Eger történetében, amikor a múlt és a jelen ennyire pontosan találkozik.
Szeptember 14. a keresztény hagyományban a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe. Az Eger és Felsőtárkány fölé emelkedő Nagy-Egeden ez a nap évszázadokkal ezelőtt egészen különleges jelentőséggel bírt.
A hegy tetején ugyanis egykor nem csupán erdő és szőlőterületek vették körül a kirándulót. Itt állt egy tekintélyes méretű templom, a Szent Kereszt-kápolna, amelyhez remetelak is tartozott.
1746. szeptember 14. – zarándokok indultak a hegyre
A kápolnára vonatkozó egyik legkorábbi ismert írásos adat éppen 1746-ból származik.
A felsőtárkányi egyházlátogatási jegyzőkönyv – canonica visitatio – a Nagy-Egedet körmeneti célként említi. A fennmaradt történeti adatok szerint 1746. szeptember 14-én Felsőtárkányból egyházi körmenetet vezettek fel a hegyen álló kápolnához.
Nem egyszeri eseményről volt szó.
A következő legalább húsz esztendőben szeptember 14-én újra és újra zarándokok keresték fel a Nagy-Eged szentélyét. A hegy, amelyet ma elsősorban kirándulóhelyként, természeti értékként és az Egri borvidék egyik jellegzetes pontjaként ismerünk, egykor fontos vallási találkozóhely is volt.
A zarándokok gyalog kapaszkodtak fel a hegyre, ahol szentmise és közös imádság várta őket.
A kápolna már 1746-ban állt
Hogy pontosan mikor emelték az első épületet, továbbra is kutatás tárgya.
Az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület történeti összefoglalója szerint a kápolnát vélhetően a 18. század elején alapították.
A régészeti kutatás során előkerült címeres tégla alapján Erdődy Antal Gábor egri püspök idején, 1715 és 1744 között bizonyosan folyt valamilyen építkezés a helyszínen.
Az épület később rossz állapotba került, ezért Barkóczy Ferenc egri püspök 1752. május 10-én elrendelte újjáépítését, továbbá egy remetelak kialakítását is.
A megújult kápolnát 1753. május 3-án szentelték fel. Az ünnepség nagyságát jól érzékelteti, hogy Barkóczy Ferenc maga is részt vett rajta, este pedig ünnepi fényeket gyújtottak a hegyen.
Egerből ezt követően évente két alkalommal – május 3-án és szeptember 14-én – is körmenetek indultak a hegyi kegyhelyhez.
Sokkal nagyobb volt, mint egy egyszerű hegyi kápolna
Az elmúlt évek régészeti kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a Nagy-Eged tetején álló épület jóval jelentősebb lehetett annál, mint amit a „kápolna” szó alapján ma elképzelnénk.
A feltárt épület mintegy 22,5 méter hosszú volt.
A régészek azonosították többek között a kosáríves szentélyt, a sekrestyét, a hajó falait, négy oltárfülkét és két csigalépcsőt. A nyugati bejárat fölött egykor kisebb harangtorony emelkedett.
A falak egyes helyeken több mint két méteres magasságban maradtak fenn az omladék alatt.
A kutatók szerint az épület mérete és összetett alaprajza inkább egy nagyobb falusi vagy mezővárosi templomot idéz, mint egy egyszerű szőlőhegyi kápolnát.
A leletek pedig arról is mesélnek, kik jártak ide.
Ezüstpénzek, könyvveretek, keresztek és kegyérmek kerültek elő, amelyek tovább erősítik azt a képet, hogy a Nagy-Eged évszázadokkal ezelőtt jelentős búcsújáró hely lehetett.
Aztán eltűnt a hegy történetéből
A virágzó időszak nem tartott örökké.
A 18. század végére a kápolna története lezárult, az épület fokozatosan pusztulásnak indult. A sekrestye egyik megmaradt vakolt falszakaszába karcolt 1780-as évszám az épület felhagyása előtti utolsó ismert felújítások egyikének emlékét őrizheti.
Az évszázadok során a falakat omladék, föld és növényzet temette maga alá.
A 20. század elejére a kápolna gyakorlatilag feledésbe merült.
A Nagy-Eged azonban megőrizte a titkát.
Több mint kétszáz év után újra előkerülnek a falak
A kápolna közösségi és intézményes kutatása 2018-ban kapott új lendületet, a régészeti kutatások pedig 2020-ban kezdődtek meg a Dobó István Vármúzeum szakembereinek közreműködésével.
2023-ban és 2024-ben már tervásatások zajlottak a területen, amelyek során fokozatosan kirajzolódott az egykori épület alaprajza.
2026-ban újabb nagy lépés következett: a cél immár a kápolna teljes körű feltárása és későbbi állagmegóvásának előkészítése lett.
A Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen beszámoltunk arról, hogyan folytatódik a közösségi régészeti munka:
A kápolna a Kulturális Örökség Napjai egri programjában is helyet kapott. Erről szintén írtunk:
2026. szeptember 14. – 280 évvel később ismét történelmet írnak a Nagy-Egeden
Az idei őszi feltárás kezdőnapját nem véletlenül választották szeptember 14-re.
Pontosan 280 évvel az 1746-os körmenet után kezdődik meg a régészeti munka újabb szakasza.
A szervezők célja, hogy szeptember 14. és 25. között tovább bontsák el az évszázadok alatt felhalmozódott omladékot, és kiszabadítsák a kápolna hajójának, valamint a remetékhez kapcsolódó tereknek további részleteit.
A helyszínen ismét régészek és önkéntesek dolgoznak együtt.
Különös történelmi párhuzam ez.
1746. szeptember 14-én emberek indultak fel a hegylábról, hogy eljussanak a Szent Kereszt-kápolnához.
2026. szeptember 14-én ismét emberek indulnak fel a Nagy-Egedre – ezúttal azért, hogy megmentsék és újra megismerhetővé tegyék azt a helyet, ahová elődeik 280 évvel ezelőtt zarándokoltak.
Szeptemberben a nagyközönség is közelről láthatja a feltárást
Az idei szeptember különösen mozgalmas lesz a kápolna történetében.
A Kulturális Örökség Napjai keretében szeptember 19-én 15 órától az Egri vár Déli Fogadóépületében tartanak tárlatvezetést a Kápolna – Kutatás – Közösség című időszaki kiállításban.
Szeptember 20-án 10 és 16 óra között pedig magánál a Nagy-Eged-hegyi kápolnánál rendeznek nyílt napot. Óránként indulnak vezetések, és az idei feltárás leletanyagából összeállított alkalmi kiállítást is bemutatnak.
Így azok is megismerhetik az egykori templom történetét, akik magában az ásatásban nem vesznek részt.
Egy elfeledett egri történet tér vissza
A Nagy-Eged ma Eger egyik legismertebb hegye. Látjuk a városból, kirándulunk rajta, szőlők kapaszkodnak az oldalába, története pedig szorosan összefonódik az Egri borvidékkel.
Mégis sokáig szinte teljesen feledésbe merült, hogy a tetején egykor zarándokok százait fogadó szakrális hely állt.
Szeptember 14. ezért nem egyszerűen egy dátum a kápolna történetében.
1746-ban ezen a napon zarándokok kapaszkodtak fel a Szent Kereszthez. 2026-ban, pontosan 280 évvel később régészek és önkéntesek térnek vissza ugyanoda.
A hegy pedig lassan visszaadja Egernek azt a történetet, amelyet több mint két évszázadon keresztül őrzött az omladék alatt.
Kapcsolódó cikkek
Források
Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – Építéstörténet
Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – Régészet, a feltárások eredményei
Borítókép: Kereszt a Nagy-Eged tetején – fotó: Jonas Krisztina Kiki.