Ha végigsétálunk Eger Széchenyi István utcáján, könnyű azt gondolni, hogy a barokk házsorok, templomok és paloták mindig is ilyen rendezett vonalban álltak. Pedig a város történelmi főutcájának mai képe évszázadokon keresztül formálódott. A középkorban még egészen más látvány fogadhatta az erre járót: kertek, rétek és jóval ritkább beépítés jellemezte a területet.
A Széchenyi utca története valójában Eger városfejlődésének egyik legérdekesebb lenyomata.
Már a középkorban fontos út vezetett erre
A mai Széchenyi István utca nyomvonala már a középkorban jelentős közlekedési útvonal volt. Észak felé, a bányavárosok irányába vezetett, így kereskedelmi és közlekedési jelentősége jóval korábban kialakult, mint a ma ismert elegáns utcakép.
A korai Egerben azonban még nem húzódtak összefüggő házsorok az út két oldalán. A nyugati oldalon a magasabban fekvő házak kertjei nyúltak le a mai utca vonaláig, keleten elszórtabban álltak épületek, délen pedig az Eger-patak irányában rétek terültek el.
A vizenyős, helyenként mocsaras talajon a közlekedést sem volt egyszerű megoldani. Földhányásra helyezett rőzsekötegekkel tették járhatóbbá az utat. A főút kőburkolatot csak a 18. század közepén kapott, az aszfaltozott járdák pedig jóval később, a 19. század nyolcvanas éveiben jelentek meg.
Hosszú utca, Széles utca, Püspök utca…
A mai Széchenyi István utca az évszázadok során számos nevet viselt.
A középkori útvonal északi részét Hosszú vagy Széles utcának nevezték. 1550-ből már ismert a Hosszú utca elnevezés, 1562-ben pedig a Hosszú utca kapuját is említik a források.
A 16. században a latin „via magna intermedia”, vagyis nagy középső út megnevezés is előfordult. A déli, térszerűen kiszélesedő szakaszt Piatz utcának nevezték.
Később sem feltétlenül viselte az egész utca ugyanazt a nevet. Déli részét a ciszterci templomig Püspök, majd Érsek utcának, az északi szakaszt Szent Miklós vagy Rácz utcának is hívták. A 19. században a Nagy utca és Fő utca elnevezés szintén használatban volt.
Az utca történetének további kevésbé ismert részleteiről korábban külön is írtunk: Eger főutcája, amely több titkot rejt, mint a vár falai – a Széchenyi utca kevésbé ismert történetei.
A 18. században született meg a ma ismert utcakép
Eger török uralom alóli felszabadulása után alapvetően átalakult a város. A Széchenyi utca szempontjából különösen a 18. század bizonyult meghatározónak.
A déli, térszerű szakaszon 1712-ig a városháza állt, vele szemben püspöki épületek helyezkedtek el. A század elejétől egyre intenzívebb építkezés indult.
Az Érseki Palota történetében is döntő időszak kezdődött ekkor. Erdődy Gábor püspök idején, Giovanni Battista Carlone közreműködésével indult meg a reprezentatív barokk palota kialakítása. A későbbi püspökök és érsekek újabb átépítésekkel, bővítésekkel formálták tovább az épületegyüttest.
Az 1730-as években jelentős telek- és területrendezés kezdődött. Új házhelyeket alakítottak ki, és az épületeket egyre inkább az utca vonalára építették.
Ekkor kezdett kialakulni az a zártabb városi térfal, amely ma a történelmi belváros egyik legfontosabb jellegzetessége.
A keskeny közök is a régi városszerkezet emlékei
Az átépítés érdekes következménye volt, hogy amikor az új házak az utcafrontra kerültek, a telkek hátsó részében lévő régebbi épületek megközelítésére keskeny átjárókat kellett hagyni.
Így alakultak ki azok a jellegzetes egri közök, amelyek közül néhány nyomokban ma is őrzi a régi telekszerkezet emlékét.
Ilyen volt többek között a Zseb köz és a Torok köz is.
Ezek az apró átjárók első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban évszázadokkal korábbi városrendezési döntésekről mesélnek.
Templomok és paloták formálták Eger főutcáját
A 18. század során sorra születtek vagy nyerték el meghatározó formájukat azok az épületek, amelyek ma a Széchenyi utca karakterét adják.
Az utcakép kialakulásában különösen fontos szerepet játszott az Érseki Palota, a Rottenstein-ház, a ciszterci templom, a Szent Anna-templom és ispotály, valamint az egykori jezsuita gimnázium.
Nem egyszerűen különálló műemlékekről van szó: együtt alakították ki azt a barokk városi környezetet, amely miatt Eger belvárosa ma is különleges.
Az Érseki Palota ráadásul önmagában is több építési korszakot őriz. Régészeti és műemléki kutatásai alapján a ma látható épületegyüttes mögött korábbi épületek maradványai is rejtőznek.
Széchenyi István is járt Egerben
Az utca mai névadója nem csupán jelképesen kapcsolódik Egerhez.
Széchenyi István 1845 szeptemberében személyesen is felkereste a várost. Egeri látogatásának történetével és az utca további érdekességeivel korábbi cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk:
Eger szíve, ahol évszázadok története találkozik – a Széchenyi István utca titkai.
A város főutcája később az ő nevét kapta, így a korábbi Hosszú, Széles, Püspök, Érsek, Rácz, Nagy és Fő utca története végül a Széchenyi István utca név alatt folytatódott.
A múlt ma is ott van a házak között
A Széchenyi István utca különlegessége éppen abban rejlik, hogy a különböző történelmi korszakok nem tűntek el teljesen.
A középkori útvonal, a 18. századi telekrendezések, a barokk paloták és templomok, a 19. századi polgári város és a későbbi átalakítások egymásra rétegződtek.
Műemléki jelentőségét ma is számos védett épület és terület jelzi. Az önkormányzat műemléki jegyzéke például a Széchenyi István utca északi környezetében a Rác templom műemléki környezetét is nyilvántartja.
A történelmi épületállomány megőrzése ugyanakkor folyamatos feladat. Jó példa erre, hogy az önkormányzat 2025-ben a Széchenyi István utca 16. szám alatti műemlék épületet is értékesítésre hirdette meg.
Eger történelmének élő főutcája
Ma már nehéz elképzelni, hogy a kávézókkal, üzletekkel, templomokkal és palotákkal szegélyezett Széchenyi István utca helyén egykor kertek húzódtak, délebbre rétek terültek el, a vizenyős talajon pedig rőzsekötegekkel próbálták járhatóvá tenni az utat.
Éppen ez teszi különlegessé.
A Széchenyi utca nem egyszerűen Eger egyik sétálóutcája, hanem a város fejlődésének évszázadokon át formálódó lenyomata. Ha figyelmesen nézzük a homlokzatokat, kapualjakat, templomokat és a házak közötti keskeny átjárókat, a régi Eger városszerkezete még ma is felfedezhető.
Kapcsolódó cikkek
A Széchenyi István utca mai arculatának kialakulása és története – korábbi összeállítás
Eger szíve, ahol évszázadok története találkozik – a Széchenyi István utca titkai
Eger főutcája, amely több titkot rejt, mint a vár falai – a Széchenyi utca kevésbé ismert történetei
A 16. századi „via magna intermedia” elnevezés a mai Széchenyi utcát jelentette
Források
Minden, ami Eger – A Széchenyi István utca mai arculatának kialakulása és története
Egri Érseki Palota – A palota története
Egri Érseki Palota – Történetek a palota életéből
Eger Megyei Jogú Város – műemlékek jegyzéke
Eger Megyei Jogú Város – Széchenyi István utca 16. műemlék ingatlan adatai