Szeptember 8-a Kisboldogasszony, vagy ahogyan a néphagyomány nevezi, Kisasszony napja. A katolikus egyház ezen a napon Szűz Mária születését ünnepli. A magyar hagyományban azonban a nap jóval több egyházi ünnepnél: a fecskék gyülekezéséhez, az őszi vetéshez, a dióveréshez, régi időjóslásokhoz és búcsúkhoz is számos szokás kapcsolódott. Egerben pedig különösen erős a kötődése, hiszen a városnak saját Kisboldogasszony-temploma és évszázados Kisasszony-búcsúja van.
Fontos pontosítás az „1426 éve” évfordulóhoz
Több évfordulós oldal 600. szeptember 8-ához köti Kisboldogasszony napját, ezért 2026-ban 1426 évesként tünteti fel az ünnepet.
Történeti szempontból azonban pontosabb, ha nem állítjuk, hogy az ünnepet éppen 600-ban alapították. Az Egri Főegyházmegye összefoglalója szerint Mária születésének szeptember 8-i ünneplése keleti gyökerekből fejlődött ki, és a nyugati egyházban valószínűleg I. Sergius pápa idején, a 7. század végén honosodott meg. A szeptember 8-i dátum hátterében a jeruzsálemi hagyomány és egy Szent Anna tiszteletére emelt templom felszentelési évfordulója áll.
Ezért a címben én nem az „1426 éve” megfogalmazást használnám, hanem magát a hagyományt emelném ki.
Miért éppen szeptember 8.?
Kisboldogasszony ünnepe Szűz Mária születésének emléknapja. A magyar elnevezés régi: az Egri Főegyházmegye szerint a Kisboldogasszony név már a 15. századig visszavezethető, és az ünnep Magyarországon kedvelt búcsújárónappá vált.
Érdekes összefüggés, hogy Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8., vagyis pontosan kilenc hónappal előzi meg szeptember 8-át.
A vallásos és a paraszti kultúra évszázadok alatt szorosan összekapcsolódott ezen a napon.
Fecskehajtó Kisasszony – amikor az égbolt is az ősz érkezését jelezte
A nap egyik legszebb népi elnevezése a Fecskehajtó Kisasszony.
Ennek nagyon is valós természeti háttere van. Nyár végén és szeptember elején számos vonuló madár már útra kel vagy gyülekezni kezd. A régiek természetesen nem ismerték a madárvonulás mai tudományos magyarázatát, de pontosan megfigyelték a természet változásait.
Így lett a fecskék gyülekezése Kisasszony napjának egyik legismertebb jelképe.
Ez különösen érdekes napjainkban, mert a madárvonulás időzítése nem egyetlen naphoz kötődik, és fajonként is jelentősen eltérhet. Vagyis a „fecskehajtó” elnevezést elsősorban népi kalendáriumi hagyományként érdemes értelmeznünk.
Kapcsolódó cikkeink
A Minden, ami Eger oldalán nemrég részletesen foglalkoztunk az őszi madárvonulással:
Már úton vannak – térképen követhető a madarak több ezer kilométeres őszi vándorlása
Korábban pedig a gólyák indulásáról is írtunk:
Útra keltek a gólyák – megkezdődött a nagy őszi vonulás Afrika felé
Így a több száz éves „fecskehajtó” megfigyelés szépen összekapcsolható azzal, amit ma már a madárvonulás tudományos kutatásából tudunk.
A vetés kezdetének egyik jeles napja
Kisasszony napja a gazdálkodó ember számára is fontos határnap volt.
A Magyar Néprajz szerint a középkorban valószínűleg vetőmagszentelés is kapcsolódott az ünnephez. Ennek emléke sokáig fennmaradt a népi gyakorlatban. Göcsejben például Kisasszonyra virradó éjszaka a vetőmagot kitették a harmatra, hogy – a népi megfogalmazás szerint – „az Úristen szentelése” érje.
Úgy hitték, az így előkészített gabona egészségesebb és bőségesebb termést ad.
A nap egyes vidékeken a dióverés kezdetét is jelezte. A természet rendje és az egyházi ünnepek tehát egyfajta közös naptárként szabályozták a falusi életet.
Dologtiltó nap is volt
A néphagyomány szerint Kisasszony napján bizonyos munkákat kerültek, különösen az asszonyok.
Legismertebb a fonás tilalma. A dologtiltó napok mögött rendszerint vallásos tisztelet és népi hiedelmek egyszerre húzódtak meg: az ünnepnapot nem hétköznapi munkával, hanem templomlátogatással, búcsúval és családi együttléttel illett megtartani.
Sok településen ezért szeptember 8-a vagy az ünnephez közeli vasárnap egyben búcsúnap is lett.
Hajnalban Máriát keresték a felkelő napban
Kisasszony napjához egy különösen szép régi magyar szokás is kapcsolódott.
Az asszonyok egyes vidékeken még napkelte előtt kimentek a szabadba, imádkozva várták a hajnalt. A néphit szerint az arra méltó ember a felkelő nap fényében megláthatta Szűz Máriát.
A Magyar Néprajz Észak-Magyarországról is ismer ilyen hagyományokat. A búcsújárók több helyen virrasztással várták a napkeltét, majd térdre ereszkedve imádkozták el az Úrangyalát.
Ez azért is érdekes számunkra, mert azt mutatja, hogy Kisboldogasszony hagyománya nem csupán távoli tájegységek népszokása volt: Észak-Magyarország vallásos népéletében is jelen volt.
Egerben több évszázados hagyománya van a Kisasszony-búcsúnak
És itt érkezünk el az ünnep legerősebb egri kapcsolatához.
Egerben Kisboldogasszony tiszteletére emelt templom áll, amelynek története legalább 1724-ig vezethető vissza.
Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint az első kápolna 1724-re készült el. Eszterházy Károly püspöksége idején a búcsú rendjét is szabályozták: egy 1774-es rendelkezésből tudjuk, hogy az ünnepen magyar és német prédikációt is tartottak.
Ez rendkívül érdekes helytörténeti részlet, hiszen egyetlen búcsú történetén keresztül Eger egykori sokszínű lakossága is megmutatkozik.
2024-ben már a templom fennállásának 300. évfordulóját ünnepelték.
2026-ban is megtartják Egerben a Kisasszony-búcsút
A hagyomány ma sem szakadt meg.
Az Egri Főegyházmegye aktuális, 2026. szeptemberi eseménynaptára szerint szeptember 13-án, vasárnap ismét Kisasszony-búcsút tartanak Egerben.
Ez talán a legszebb bizonyítéka annak, hogy Kisboldogasszony napja Egerben nem csupán egy régi kalendáriumi bejegyzés.
A több évszázados hagyomány napjainkban is tovább él.
Hunyor és Kisasszony napja
A régi hagyományok a hunyort is ehhez a naphoz kapcsolták. Egy népi legenda szerint Mária születésének éjszakáján keletkezett a hunyor, amelynek gyökeréhez gyógyító erőt társítottak.
Itt azonban fontos mai kiegészítést tenni: a hunyor több faja mérgező növény, ezért a gyökerének házi gyógyászati felhasználását nem szabad régi népi gyógymódként követni. A „gyógyító erő” ebben a történetben néphagyomány, nem mai egészségügyi ajánlás.
Egy nap, amely összekötötte az eget és a földet
Kisasszony napjában talán éppen az a legszebb, hogy mennyi minden találkozik benne.
A keresztény ünnep Szűz Mária születésére emlékeztet. A gazda az elkövetkező vetésre gondolt. Az asszonyok félretették a fonást. A szőlősgazdák az eget és a hajnali hőmérsékletet figyelték. A családok búcsúba indultak.
Fölöttük pedig gyülekeztek a fecskék.
Szeptember 8-a így a régi magyar kalendáriumban valódi választóvonal lett nyár és ősz között.
Egerben pedig mindehhez egy több mint három évszázados templom és máig élő búcsúhagyomány társul.
Források
Egri Főegyházmegye – Szűz Mária születése, Kisboldogasszony
Egri Főegyházmegye – az egri Kisboldogasszony-templom búcsújának története
Egri Főegyházmegye – 2026. szeptemberi programok
Magyar Katolikus Lexikon – Kisboldogasszony
Magyar Néprajz – A katolikus egyházi év ünnepei