Alaposan átrendeződik a magyar mezőgazdaság: tíz év alatt tízből négy gazdaság eltűnt, miközben a megmaradó birtokok átlagos területe egyre nagyobb. A Központi Statisztikai Hivatal Agrárium 2026 összeírásának előzetes eredményei egy másik, hosszabb távon talán még súlyosabb problémára is rámutatnak: a gazdatársadalom alig fiatalodik. Heves vármegye szempontjából különösen érdekesek ezek a folyamatok, hiszen térségünk mezőgazdaságában a növénytermesztés és a szőlőművelés meghatározó szerepet tölt be.
A magyar mezőgazdaságban egyre kevesebb, ugyanakkor egyre nagyobb gazdaság működik. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 2-án közzétett előzetes adatai szerint 2026. június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon.
Ez 35 ezerrel, vagyis 17 százalékkal kevesebb a 2023-as értéknél. Még látványosabb a hosszabb távú változás: tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a gazdaságok száma.
Kevesebb gazdaság, nagyobb birtokok
A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan folytatódik a mezőgazdasági területek koncentrációja.
A KSH szerint 2023 és 2026 között az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület 18 százalékkal, csaknem 33 hektárra nőtt. Az átlagos szántóterület már 34 hektár körül alakult, míg egy szőlőtermelő gazdaságra országosan átlagosan 3,1 hektár jutott.
A változás mögött több folyamat húzódhat meg: a kisebb gazdaságok megszűnése vagy összeolvadása, a termelés koncentrációja, valamint az, hogy egyre nehezebb megfelelő utódot találni a gazdaságok továbbvitelére.
Heves vármegye: különösen fontos a növénytermesztés
Heves vármegye szempontjából az országos változások azért is figyelemre méltók, mert itt korábban az országos átlagnál is erőteljesebb növénytermesztési orientáció rajzolódott ki.
A KSH Agrárium 2023 végleges vármegyei adatai szerint 2023-ban Heves vármegyében volt a legmagasabb a növénytermesztő gazdaságok aránya az országban: 82 százalék.
Ugyanakkor az állattartásban komoly visszaesés történt. A 2020 és 2023 közötti időszakban Hevesben 60 százalékkal csökkent az állattartó gazdaságok száma, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével együtt a legnagyobb visszaesést jelentette Magyarországon.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy országosan 2023 és 2026 között is tovább csökkent az állattartó gazdaságok száma.
A szőlő miatt is különleges Heves vármegye mezőgazdasága
Heves vármegye agráriumáról természetesen nem lehet beszélni a szőlőtermesztés nélkül.
A KSH területi statisztikája szerint Heves vármegyében mintegy 10,1 ezer hektár szőlőterület található. Emellett 132,3 ezer hektár szántót, 4,1 ezer hektár gyümölcsöst és 28,8 ezer hektár gyepterületet tartottak nyilván; a mezőgazdasági terület összességében 175,4 ezer hektárt tett ki az idézett adatsorban.
A szőlő jelentősége nem pusztán mezőgazdasági kérdés. Az Egri borvidék és a Mátrai borvidék révén a szőlő- és bortermelés összekapcsolódik a helyi gazdasággal, vendéglátással és turizmussal is.
Heves vármegye területfejlesztési programja is kiemeli a térség jelentős mezőgazdasági potenciálját, ezen belül különösen a szőlőtermesztést és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket.
Öregszik a magyar gazdatársadalom
A gazdaságok számának csökkenésénél is komolyabb hosszú távú kérdés lehet a generációváltás.
Az Agrárium 2026 előzetes eredményei szerint a gazdaságirányítók 37 százaléka már 65 éves vagy idősebb, miközben a 40 év alatti gazdálkodók aránya mindössze 10 százalék.
Vagyis csaknem négyszer annyi nyugdíjaskorú ember vezet gazdaságot Magyarországon, mint ahány 40 év alatti fiatal. Ráadásul a korösszetétel az elmúlt három évben lényegében nem változott.
Ez a kisebb családi gazdaságok számára különösen komoly kihívás lehet. Amennyiben nincs olyan családtag vagy más fiatal gazdálkodó, aki átvenné a gazdaságot, az idős tulajdonos visszavonulásával a termelés is megszűnhet, vagy a föld egy nagyobb gazdasághoz kerülhet.
Ez pedig tovább gyorsíthatja a birtokkoncentrációt.
Több lábon próbálnak állni a megmaradó gazdaságok
Érdekes változás ugyanakkor, hogy miközben a kizárólag vagy elsősorban növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma három év alatt 22 százalékkal, az állattartóké pedig 16 százalékkal csökkent, a vegyes gazdaságok száma 28 százalékkal emelkedett.
A gazdaságok 68,2 százaléka növénytermesztő, 14,7 százaléka állattartó, 12,3 százaléka pedig vegyes gazdaság volt 2026-ban.
A több lábon állás a következő években még fontosabbá válhat. Az időjárási szélsőségek, a terményárak változása, az energia- és inputköltségek, valamint a munkaerőhiány egyaránt arra ösztönözhetik a gazdálkodókat, hogy csökkentsék egyetlen termelési ágtól való függőségüket.
Heves vármegyében is a generációváltás lehet az egyik kulcskérdés
Az Agrárium 2026 most közölt országos előzetes eredményei alapján egyértelmű irány rajzolódik ki: kevesebb gazdaság, nagyobb átlagos birtokméret és továbbra is idősödő gazdatársadalom jellemzi Magyarország mezőgazdaságát.
Heves vármegyében mindez különösen fontos kérdés.
A térségben meghatározó növénytermesztés mellett az Egri és a Mátrai borvidék szőlőültetvényei olyan agrárértéket képviselnek, amely messze túlmutat önmagán a mezőgazdaságon. A szőlőhöz pincészetek, feldolgozás, kereskedelem, vendéglátás és turizmus kapcsolódik, ezért a gazdaságok fennmaradása és a fiatalabb nemzedék bevonása Heves vármegye vidéki településeinek jövője szempontjából is meghatározó lehet.
A következő évek egyik nagy kérdése így már nemcsak az, hogy mekkora területen és mit termelnek a magyar gazdák, hanem az is: ki fogja művelni ezeket a földeket tíz-húsz év múlva?
Források
KSH – Agrárium 2026: kevesebb gazdaság, nagyobb földterület, idősödő gazdatársadalom
KSH – Agrárium 2026 mezőgazdasági összeírás
KSH – Agrárium 2026, Heves vármegye
KSH – Agrárium 2023, végleges adatok és vármegyei összehasonlítások
KSH – Mezőgazdasági terület művelési ágak és vármegyék szerint