Hatvan Heves vármegye nyugati kapuja, olyan város, amelyen sokan áthaladnak, miközben Budapest, a Mátra vagy Eger felé tartanak. Pedig érdemes nemcsak átutazni rajta. A Zagyva-parti település múltjában vár, főúri kastély, vasút, cukorgyár, irodalom és egy különleges iparosdinasztia története is összekapcsolódik.
A TV2 Poggyász című műsora is járt Hatvanban, és a várost felülről mutató felvételeken különösen jól kirajzolódik a történelmi városközpont. A látvány egyik meghatározó eleme a Szent Adalbert-templom, amely a Grassalkovich-kastéllyal és a Kossuth térrel együtt ma is Hatvan egyik legismertebb városképi együttese. Hatvan hivatalos oldala ugyancsak ezt a három helyszínt emeli ki a belváros meghatározó értékei között.
Egy település, amelynek története jóval régebbi a kastélynál
Hatvan fekvése évszázadokon keresztül meghatározta jelentőségét. A Zagyva völgye természetes közlekedési folyosót jelentett az Alföld és az északi hegyvidék között, később pedig ugyanezt a szerepet erősítette tovább a vasút.
A török időkben Hatvan stratégiai jelentőségű erődített hely volt. A hódoltság megszűnése után új korszak kezdődött, majd a 18. században a Grassalkovich család formálta át alapvetően a település arculatát. Grassalkovich Antal 1734-ben szerezte meg a birtokot, és majorságot, valamint posztómanufaktúrát is létrehozott.
Ennek az időszaknak máig leglátványosabb emléke a Grassalkovich-kastély.
Hatvan egyik ékköve: a Grassalkovich-kastély
A barokk kastély ma nem egyszerűen műemlék. Falai között működik a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, amely a vadászat mellett a halászat, horgászat és a természettel való kapcsolat történetébe is betekintést enged.
A kastély környezetének története önmagában is érdekes. A Grassalkovichok idején a későbbi park helyén a vadászatot szolgáló Fáczányos terült el. A későbbi kastélypark már kis arborétumhoz hasonlíthatott: egy történeti ismertető szerint egykor 35 szobor, 13 faragott kőpad és szökőkút is díszítette.
A templom, amely uralja Hatvan látképét
A Poggyász felvételén is jól felismerhető a belvárosi Szent Adalbert-templom jellegzetes tornya. A templom a kastély, a Kossuth tér és a környező történelmi épületek társaságában Hatvan egyik legszebb városképi részét alkotja.
Éppen ez az egyik érdekessége Hatvannak: a település központjában egészen kis területen több történelmi korszak emlékei találkoznak. A barokk templom és kastély mellett már egy egészen más Hatvan története kezdődik – az iparosodó és vasúti városé.
A vasút alapjaiban változtatta meg Hatvant
Az igazi fordulatot a 19. század második fele hozta. 1867-ben kiépült a Pest–Hatvan–Losonc–Zólyom–Besztercebánya–Ruttka vasútvonal, amely felgyorsította a település urbanizációját. Hatvan fokozatosan az ország egyik fontos vasúti csomópontjává vált.
A vasút azonban Hatvan történetének egyik legsötétebb eseményéhez is kapcsolódik. 1944. szeptember 20-án brit és amerikai bombázók támadása pusztította el a vasútállomást és környékét. A háború után új állomás épült, amelyet 1956-ban adtak át.
A vasút tehát nem csupán közlekedési eszköz Hatvan történetében: nagyrészt ennek köszönhető, hogy a korábbi mezőváros jelentős ipari és közlekedési központtá fejlődhetett.
A cukor, amely egy egész várost megváltoztatott
Hatvan történetéből természetesen nem maradhat ki a cukorgyár.
1889-ben a Deutsch család alapította meg a hatvani cukorgyárat. A vállalkozás nemcsak munkahelyeket teremtett, hanem hosszú időre meghatározta a város gazdaságát és társadalmát is.
A család később Hatvany-Deutsch néven vált ismertté. Gazdasági birodalmuk messze túlnőtt Hatvan határain: cukoripari érdekeltségeik egy időben Magyarország cukortermelésének jelentős részét adták.
És itt jön egy kevésbé ismert hatvani történet
A cukorrépát valahogyan el kellett juttatni a földekről a gyárba. Erre saját gazdasági kisvasúti hálózatot építettek.
A lóvontatású mezei vasút első vonalát az 1890-es években helyezték üzembe a cukorgyár és Nagytelek között. A helyiek nem feltétlenül nevezték kisvasútnak: „lóré” és „kutyavasút” néven is emlegették. A hálózat később tovább terjeszkedett, és az 1930-as évek végére érhette el legnagyobb kiterjedését.
Ez az eltűnt vasúti világ ma már alig látható, pedig egykor szerves része volt Hatvan és környéke mindennapjainak.
Hatvany Lajos és az irodalmi Hatvan
A Hatvany család neve nem csak az ipartörténetben maradt fenn. Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész és mecénás révén a város neve a magyar irodalomtörténetbe is bekerült.
Ezt az örökséget őrzi ma a város központjában működő Hatvany Lajos Múzeum, amely a helytörténet megismeréséhez is fontos kiindulópont.
Hatvan tehát érdekes módon egyszerre őrzi egy főúri család – a Grassalkovichok –, egy iparosdinasztia – a Hatvany-Deutsch család – és a modern magyar irodalom egyik jelentős alakjának emlékét.
Hatvan ma is jó megálló Eger felől
Egerből nézve Hatvan elsősorban Heves vármegye nyugati kapuja. A két város karaktere nagyon különböző: Eger történelmi arculatát a vár, az egyházi központ és a borvidék határozza meg, míg Hatvan fejlődésében a közlekedés és az ipar jóval erősebb szerepet játszott.
Mégis van közös bennük: mindkét városban meghatározó 18. századi barokk örökség maradt fenn, és mindkettő története jóval gazdagabb annál, mint amit az átutazó első pillantásra lát.
A kastély mellett a városban járva érdemes felkeresni a Hatvany Lajos Múzeumot, végigsétálni a megújult belvároson, és családi programként szóba jöhet a Hatvani Vadaspark is.
Hatvan egyik legnagyobb érdekessége éppen az, hogy egymás mellett láthatjuk benne a barokk mezővárost, a vasúti csomópontot, az egykori cukorgyári várost és a mai, megújuló települést.
Aki legközelebb Eger és Budapest között csak áthalad Hatvanon, annak talán érdemes egyszer leszállnia – vagy lekanyarodnia az útról. Van mit felfedezni.
Kapcsolódó tartalom a Minden, ami Eger oldalon
A blogon végzett keresés alapján most nem találtam olyan korábbi bejegyzést, amely kifejezetten Hatvan várost mutatná be átfogóan, ezért ezt nem pótolom bizonytalan találattal. A cikk viszont jól illeszkedik a Heves vármegye településeit, történelmi emlékeit és kirándulóhelyeit bemutató sorozatba.
Források
Hatvan város hivatalos honlapja
Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum – Hatvan
Hatvan város Településképi Arculati Kézikönyve – történeti áttekintés
Kulturális Örökség Napjai – a Grassalkovich-kastély és parkjának története
Hatvan története – A hatvani Hatvany-kisvasút
Batthyány Lajos Alapítvány – A Hatvany-Deutsch család története
Borítókép: Hatvan belvárosa és a Szent Adalbert-templom madártávlatból. Forrás: TV2 Poggyász.