Egerfarmost ma csendes, alföldies településként ismerjük a Füzesabonyi járásban. Az Eger-patak itt már egészen más arcát mutatja, mint Egerben vagy a Bükk lábánál: lassan halad a síkságon, miközben partján olyan települések sorakoznak, amelyek története évszázadokkal régebbi annál, mint amit mai utcaképük alapján gondolnánk.
Egerfarmos is közéjük tartozik. A falu múltja legalább az Árpád-korig vezethető vissza, és a település egyik legizgalmasabb különlegessége, hogy középkori történetének egy része nem pusztán az oklevelekben maradt fenn: a mai templom is őriz középkori részleteket.
Fornos, Fornas, Farnos – így változott a falu neve
A település első ismert írásos említése 1261-ből származik. IV. Béla király egyik oklevelében Fornos néven szerepel, amikor az egri püspökség birtokainak határait írták le. Később 1317-ben Fornas, 1333-ban pedig Farnos alakban találkozunk nevével.
A mai Egerfarmos elnevezést 1902 óta használja a település. A régi névalakok tehát arra is figyelmeztetnek, hogy a „Farmos” nevet nem érdemes a mai angol eredetű „farm” szóval magyarázni: a név jóval régebbi annál.
A település történetének külön érdekessége a vármegyei hovatartozás változása. Az Eger-patak hosszú időn át természetes határként is szolgált: a történeti Heves és Borsod közötti határvonalat ezen a vidéken gyakran maga a vízfolyás jelentette. Szuromi Rita Egerfarmos történetét feldolgozó munkája szerint a jobb parti területeket Heveshez, a bal partiakat Borsodhoz számították.
Ez magyarázza, hogy Egerfarmos története egyszerre kötődik szorosan Egerhez, miközben évszázadokon át Borsod történetéhez is kapcsolódott.
A mai templom alatt és falaiban ott van a középkor
Egerfarmos egyik legérdekesebb történeti emléke a Szent Adalbert-templom.
A régebbi leírások gyakran egyszerűen azt közlik róla, hogy 1874-ben épült. Ez azonban csak részben igaz, és éppen itt érdemes pontosítani a korábbi cikkünket.
A Magyar Nemzeti Levéltár anyakönyvi adatbázisában található történeti adat szerint már a 13. században román stílusú templom állt Egerfarmoson. Ezt 1723-ban barokk módon alakították át, majd 1874-ben jelentősen kibővítették.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa ráadásul a mai templom helyét középkori templom régészeti lelőhelyeként tartja nyilván.
Vagyis amikor ma valaki belép az egerfarmosi templomba, nem egyszerűen egy 19. századi falusi templomot lát. Egy olyan épületben jár, amelynek története több korszakon keresztül vezet vissza egészen az Árpád-korig.
Még a török időket is túlélte
Szuromi Rita helytörténeti kutatása egy további meglepő részletet is feltár.
Az Árpád-kori kápolna túlélte a török hódoltság időszakát, bár az épület körüli, részben védelmi szerepet is betöltő temető fala elpusztult. A templom használatára a 17. századból is vannak adatok.
A templom védőszentje a 18. század elején már Szent Adalbert volt. Ez önmagában is érdekes, hiszen Szent Adalbert tisztelete Magyarországon kevésbé gyakori, mint sok más középkori szenté.
És van egy egészen drámai történet is.
1766. május 30-án villámcsapás sújtotta Egerfarmost, amely a helytörténeti kutatás szerint tíz ember életét követelte. Az 1767-es egyházlátogatási jegyzőkönyv már a templom sérült tetejéről és tornyáról számolt be; a torony károsodását ugyancsak villámcsapással hozták összefüggésbe.
Ez az a fajta apró történeti részlet, amelyről valószínűleg még a környéken élők közül is kevesen hallottak.
Csepellényi György vértanú története is Egerfarmoshoz vezet
A régi templom történetéhez egy tragikus 17. századi esemény is kapcsolódik.
A helytörténeti kutatás szerint 1674-ben Csepellényi György pálos szerzetest és vértanút az egerfarmosi templomban vagy a templomot körülvevő temetőben temették el.
Így az egyszerűnek tűnő falusi templom története az Árpád-kortól a török hódoltságon keresztül egészen az újkorig vezet.
Királyi birtokból kisnemesi falu
Egerfarmos birtokviszonyai is sokszor változtak. 1405-ben a település egy része királyi birtok lett, majd több jelentős nemesi família kezén fordult meg. A birtokosok között találjuk többek között a Rozgonyiakat, később a Báthory, Barius, Bosnyák és Kandó családokat, majd az újkorban további közbirtokos családokat.
A falu sajátos társadalmi világát a kuriális, vagyis kisnemesi jelleg határozta meg. Ezt dolgozta fel részletesen Szuromi Rita Kuriális nemesek földje – Egerfarmos és a Kandó család kapcsolata című helytörténeti munkájában. A kötetben külön fejezet foglalkozik az Árpád-kori régészeti emlékekkel, a román kori kápolnával, a középkori Szőke pusztával, a hódoltsággal, az egyháztörténettel és a Kandó családdal is.
1680-ra szinte eltűnt a település
A török kor Egerfarmost sem kímélte.
1550-ben már török adót fizetett, a 17. század végére pedig annyira megfogyatkozott a lakosság, hogy 1680 körül a falu pusztává vált. Lakói Eger török uralmának utolsó időszakában szétszóródtak.
1696-ban Pocska Levin egri hadi élelmezési biztos szerezte meg a lakatlan pusztát, majd megkezdődött az újratelepülés. 1701-ben már ismét jobbágycsaládok éltek Farmoson.
A falu tehát lényegében egyszer már eltűnt, majd újjászületett.
Egerfarmosnak saját csatája is volt 1849-ben
Az 1848–49-es szabadságharc történetének van egy kevésbé ismert egerfarmosi fejezete is.
1849. március 1-jén, a kápolnai csatát követően Poroszló felé visszavonuló, Klapka György vezette I. hadtest Egerfarmosnál ütközött meg a császári-királyi II. hadtest három dandárjával.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság adatai szerint a magyar fél vesztesége mintegy 120 fő volt. Négy ismeretlen szabadságharcost az egerfarmosi községi temetőben temettek el. Sírjuk fölött kezdetben egyszerű fa fejfa állt, majd 1906. március 15-én közadakozásból márvány emlékkövet avattak. A sírhely 2024-ben védetté vált.
Egerfarmos tehát nem csupán érintett települése volt a szabadságharcnak: fegyveres összecsapás helyszíne is lett.
Kandó Kálmán nevében is tovább él Egerfarmos
A település egyik legismertebb történelmi kapcsolata a Kandó családhoz fűződik.
A vasút-villamosítás világhírű magyar úttörője, Kandó Kálmán ugyan Pesten született 1869-ben, családja révén azonban erősen kötődött Egerfarmoshoz. Teljes neve és nemesi előneve is őrizte ezt a kapcsolatot: egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán. A település ma is ápolja a család és a mérnök emlékét.
Ez különösen érdekes kapcsolat egy olyan falu esetében, amelynek életét évszázadokon át elsősorban a mezőgazdaság határozta meg, miközben neve a modern magyar vasúttörténet egyik legjelentősebb alakjának nevében is fennmaradt.
Az Eger-patak köti össze a Bükköt és Egerfarmost
Egerfarmos történetének talán legállandóbb szereplője maga az Eger-patak.
A vízfolyás a Bükkből indulva Bélapátfalván, Szarvaskőn és Egeren keresztül halad dél felé, majd Andornaktálya, Nagytálya, Maklár, Füzesabony, Szihalom, Mezőtárkány és Mezőszemere után Egerfarmost is eléri. Innen Egerlövő és Borsodivánka felé folytatja útját. Erről korábban részletesen írtunk az Eger-patak történetét és nevének eredetét bemutató cikkünkben is.
Így Eger és Egerfarmos kapcsolata nem csupán a település nevében vagy az egyháztörténetben jelenik meg: ugyanaz a patak köti össze őket évszázadok óta.
Egy falu, amely sokkal több történetet őriz, mint elsőre gondolnánk
Egerfarmoson ma már kevés dolog árulkodik első pillantásra arról, hogy története legalább nyolc évszázadra tekint vissza.
Pedig az egykori Fornos megélte a tatárjárás utáni újjászerveződést, a középkori birtokosok világát, a török hódoltságot és az elnéptelenedést. Árpád-kori temploma részben túlélte az évszázadokat, határában és temetőjében pedig az 1848–49-es szabadságharc emlékei is fennmaradtak.
Talán éppen ezért érdekes Egerfarmos története: nem várromok és hatalmas kastélyok mesélnek itt a múltról, hanem egy templom falai, egy patak, régi oklevelek, síremlékek és egy ma is élő falu.
Kapcsolódó cikkek
Egerfarmos fekvése és története – Minden, ami Eger
Eger-patak – nevének eredete, elnevezései és forrása – Minden, ami Eger
Források
Egerfarmos Község – Szuromi Rita: Kuriális nemesek földje, Egerfarmos és a Kandó család kapcsolata
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Egerfarmos, római katolikus templom
Magyar Nemzeti Levéltár – Egerfarmos római katolikus anyakönyvei és a Szent Adalbert-templom történeti adatai
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – négy ismeretlen 1848/49-es szabadságharcos egerfarmosi tömegsírja
Miserend – Egerfarmos, Szent Adalbert-templom
A cikk helytörténeti és ismeretterjesztő céllal készült, több forrás adatainak összevetésével. A történeti források egyes részletekben eltérhetnek egymástól; ahol lehetett, az elsődleges, levéltári, régészeti és helytörténeti adatokat részesítettük előnyben.
Borítókép: Egerfarmos – falusi életkép a településről. Fotó: Magyar címerek.