Amikor 2018-ban a Minden, ami Eger oldalán megjelent az „Egyre gyorsabban tűnnek el a világ őserdei” című cikk, riasztó adatok érkeztek a Föld még háborítatlan erdőségeinek fogyásáról. Az azóta eltelt nyolc évben sok minden változott: a globális erdőirtás hosszabb távú üteme mérséklődött, ugyanakkor az idős, természetes erdők pusztulása továbbra is súlyos probléma.
A legfrissebb, 2025-re vonatkozó adatok ráadásul jól mutatják, mennyire összetett a helyzet. A trópusi elsődleges esőerdők vesztesége 2025-ben jelentősen csökkent a rendkívül rossz 2024-es évhez képest – mégis 4,3 millió hektárnyi trópusi elsődleges erdő tűnt el egyetlen év alatt.
2024 rekordév volt, 2025-ben javult a helyzet
A World Resources Institute (WRI) és a University of Maryland GLAD laboratóriumának Global Forest Watch rendszerben közzétett legfrissebb adatai szerint 2025-ben 36 százalékkal kisebb volt a trópusi elsődleges esőerdők vesztesége, mint 2024-ben. Ez jelentős javulás, de fontos látni, honnan indultunk: 2024 rendkívüli, rekordnagyságú pusztulást hozott, amelyben az erdőtüzeknek is komoly szerepük volt.
A 2025-ben elveszett 4,3 millió hektár körülbelül Dánia területének felel meg. A WRI számítása szerint ez azt jelenti, hogy percenként több mint 11 futballpályányi trópusi elsődleges erdő tűnt el.
Még beszédesebb, hogy a 2025-ös veszteség a javulás ellenére is 46 százalékkal magasabb volt, mint egy évtizeddel korábban.
Vagyis az eredeti, 2018-as cikk címét ma már érdemes árnyalni: nem állíthatjuk egyszerűen, hogy évről évre egyre gyorsabban tűnnek el az őserdők. Vannak jobb és rosszabb évek, egyes országokban pedig az erősebb természetvédelmi intézkedések mérhető eredményeket hoznak. A probléma nagyságrendje azonban továbbra is óriási.
A világ szárazföldjeinek közel harmadát erdő borítja
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a Global Forest Resources Assessment 2025 jelentése szerint a világ erdőterülete mintegy 4,14 milliárd hektár, vagyis a szárazföldek körülbelül 32 százaléka.
A hosszú távú folyamatokban akad kedvező változás is. Az éves nettó erdőterület-veszteség az 1990-es évek mintegy 10,7 millió hektárjáról évi 4,12 millió hektárra csökkent 2015–2025 között.
Maga az erdőirtás azonban ennél nagyobb: a FAO szerint 2015 és 2025 között évente átlagosan 10,9 millió hektár erdőt irtottak ki. A nettó veszteség azért kisebb, mert közben máshol új erdők jönnek létre vagy az erdőterület növekszik.
Ez fontos különbség. Egy újonnan telepített erdő ugyanis területként ellensúlyozhat egy elveszett erdőt a statisztikában, ökológiai szempontból azonban nem helyettesít automatikusan egy évszázadok alatt kialakult természetes erdőt.
Az őserdőt nem lehet egyszerűen „visszaültetni”
A FAO jelenlegi becslése szerint legalább 1,18 milliárd hektár elsődleges erdő maradt a világon, ami a globális erdőterület közel 29 százaléka. Ezek olyan természetes erdők, amelyekben az emberi tevékenység hatása csekély, és az ökológiai folyamatok nagyrészt természetes módon működnek.
Éppen ezért különösen nagy veszteség egy ilyen terület eltűnése.
Az idős erdőkben nem egyszerűen sok fa található. Az öreg és odvas fák, a kidőlt törzsek, a holtfa, a különböző korú növényzet, a talaj és az évtizedek vagy évszázadok alatt kialakult mikroélőhelyek rendkívül összetett rendszert alkotnak.
A Global Forest Review is arra figyelmeztet, hogy egy elsődleges erdő elvesztése hosszú távú ökológiai változás. Még akkor is, ha a helyén később új erdő nő, annak szénmegkötő és biodiverzitási értéke évtizedekig vagy még tovább nem feltétlenül éri el az eredeti erdőét.
Mi pusztítja ma leginkább az erdőket?
A trópusi térségekben továbbra is a mezőgazdasági területek terjeszkedése az egyik legfontosabb hajtóerő. Ide tartozik az iparszerű mezőgazdaság mellett a helyi megélhetést szolgáló területfoglalás is.
Egyre nagyobb problémát jelentenek ugyanakkor a tüzek. A WRI szerint az elmúlt három évben globálisan több mint kétszer akkora fás terület égett le, mint két évtizeddel korábban. A szélsőséges hőség és a szárazság növeli a nagy kiterjedésű erdőtüzek kockázatát.
2025 kedvezőbb számaihoz jelentősen hozzájárult Brazília: ott a trópusi elsődleges erdők vesztesége 42 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Brazília ugyanakkor továbbra is a legnagyobb veszteséget elszenvedő országok között maradt.
És mindennek van egy nagyon közeli, bükki párhuzama is
A világ távoli esőerdeiről szóló adatok Egerből nézve elvontnak tűnhetnek, pedig alig néhány tíz kilométerre Egertől olyan erdő található, amelynek éppen a természetes folyamatok megfigyelése ad különleges jelentőséget.
A Bükki Nemzeti Park területén található Őserdő Erdőrezervátum magterülete 59,3 hektár, a védőzónával együtt pedig 375,3 hektárt foglal magába. Területe Bélapátfalva, Felsőtárkány és Szilvásvárad közigazgatási területét is érinti.
A „bükki Őserdő” elnevezés ugyanakkor némi magyarázatra szorul. Nem olyan értelemben vett érintetlen őserdőről beszélünk, amelyhez soha nem nyúlt ember. A terület különlegessége éppen az, hogy több mint száz éve biztosított a háborítatlansága, és a természetes erdődinamikai folyamatok egyre erősebben érvényesülhetnek benne. A legidősebb bükkfák életkora meghaladja a 200–220 évet.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 2026-os programismertetője szerint az erdőben több mint kétszáz éve nem folyik erdőgazdálkodás, a fokozottan védett terület pedig csak szakvezetővel látogatható.
2026-ban ismét vizsgálják a bükki Őserdőt
Az eredeti 2018-as cikkhez képest ez az egyik legérdekesebb friss helyi fejlemény.
A kutatók 2026 áprilisának végén ismét felmérték a bükki Őserdő felújulását és a fiatal növényzet vad általi rágottságát. A korábbi, 2008–2010 közötti alapfelmérés idején igen kevés volt az újulat, miközben annak jelentős részét érintette a vadrágás.
Most viszont változás látható.
A kutatók beszámolója szerint a kedvezőbb termőhelyű részek lékjeiben sűrű bükkújulat fejlődik, amely helyenként már közel két méter magas. Ugyanakkor a sziklásabb, meredekebb részeken továbbra is alacsony és erősen rágott az újulat. A 2026-os vizsgálatok adatainak részletes értékelése a beszámoló megjelenésekor még nem készült el.
Más jelek viszont aggodalomra adnak okot. A kutatók a Bükk-fennsíkon fokozódó szárazságot, kiszáradt lucfenyőket és helyenként a kőrisek pusztulását is megfigyelték.
Ez már közvetlenül összekapcsolja a globális folyamatokat a Bükkel: az erdők állapotát nemcsak a fakitermelés vagy más közvetlen emberi beavatkozás alakíthatja, hanem a megváltozó éghajlati körülmények is.
Az erdő sokkal több, mint fa
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk az „Az erdő sokkal több, mint fa – mit adhat nekünk egy természetközelibb erdőkezelés?” című cikkben. Az írás arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdők értékét nem lehet kizárólag a kitermelhető fa mennyiségével mérni.
Az erdők vizet tartanak vissza, mérséklik a szélsőséges mikroklímát, szenet raktároznak, élőhelyet biztosítanak, védik a talajt, és olyan ökológiai rendszereket tartanak fenn, amelyek kialakulásához sokszor évszázadokra van szükség.
A bükki Őserdő ezért nem csupán különleges kirándulóhely vagy természeti látványosság. Élő laboratórium, ahol megfigyelhető, hogyan működik egy erdő akkor, amikor hosszú időn keresztül nagyrészt a természet alakítja.
Nyolc évvel később sem veszített aktualitásából a figyelmeztetés
A 2018-as adatok mára elavultak, de a cikk alapvető üzenete nem.
A világ erdőirtási üteme hosszabb távon mérséklődött, és 2025-ben a trópusi elsődleges erdők vesztesége is jelentősen visszaesett a 2024-es rekordhoz képest. Ez azt mutatja, hogy a folyamat nem megállíthatatlan.
Ugyanakkor 4,3 millió hektár trópusi elsődleges erdő elvesztése egyetlen év alatt továbbra sem tekinthető kedvező állapotnak.
Az erdők jövőjéről szóló történet pedig nem csak Amazóniában, Kongóban vagy Délkelet-Ázsiában íródik. A Bükkben is láthatjuk, mennyire lassan alakul ki egy idős, természetes szerkezetű erdő – és azt is, hogy milyen érzékenyen reagálhat a szárazságra, az állatállomány nyomására és a változó éghajlatra.
Talán éppen ezért különösen értékes a bükki Őserdő: helyben mutatja meg azt, amit a globális statisztikák csak számokkal képesek leírni.
Források
Minden, ami Eger:
Egyre gyorsabban tűnnek el a világ őserdei – eredeti cikk, 2018
Az erdő sokkal több, mint fa – mit adhat nekünk egy természetközelibb erdőkezelés?
Aktuális és szakmai források:
World Resources Institute – Tropical Rainforest Loss Slowed in 2025
FAO – Global Forest Resources Assessment 2025
FAO – Global deforestation slows, but forests remain under pressure
Global Forest Review – Primary Forest Loss
Erdőrezervátum Program – Őserdő Erdőrezervátum, Bükk
Erdőrezervátum Program – Felmértük az Őserdő felújulását és rágottságát, 2026
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Őserdő túra
Borítókép: A bükki Őserdő a Bükk-fennsíkon. Fotó: Tóth Judit / Origo.