Szeptember 12-én a Máriákat köszöntjük névnapjuk alkalmából, de ez a nap az egyházi naptárban is különleges: Szűz Mária szent nevének emléknapja. Egerben talán az átlagosnál is több helyen találkozhatunk a Mária-tisztelet emlékeivel. Templomok, oltárképek, szobrok, harangok és egy évszázados búcsújáró hagyomány mesélnek róla.
A Mária Magyarország egyik legrégebbi és legelterjedtebb női neve. Szeptember 12-e azonban nem egyszerűen a Mária nevűek egyik névnapja: a katolikus egyház ezen a napon Szűz Mária szent nevét ünnepli.
Az ünnep európai elterjedése történelmi eseményhez kapcsolódik. Bécs 1683-as felszabadítása után XI. Ince pápa rendelte el Mária neve ünnepét, amely később az egész katolikus világban elterjedt. Közép-Európában ezzel párhuzamosan különösen népszerűvé vált a Segítő Boldogasszony – Maria Hilf – tisztelete. Magyarországon a kultusz terjedésében a török uralom megszűnése és a 18. századi vallásos megújulás is fontos szerepet játszott.
Eger történetében ugyanez az időszak hozta el a város barokk újjászületését.
Eger és Mária – egy évszázadokon átívelő kapcsolat
Eger történelmi belvárosában járva szinte észrevétlenül is újra és újra találkozhatunk Szűz Mária alakjával.
Az egyik legfontosabb hely kétségtelenül a Servita templom.
A Szűz Mária Szolgái, vagyis a szerviták 1689-ben telepedtek le Egerben, alig néhány évvel a török uralom megszűnése után. Templomuk és rendházuk a 18. század első felében épült fel.
A hely igazi jelentőségét azonban egy különleges Mária-szobor adta meg.
A Fájdalmas Anya – Eger egyik legfontosabb régi kegyszobra
A templomba Bécsből került egy fából készült Pietà, amely a keresztről levett Krisztust ölében tartó, fájdalmas Máriát ábrázolja.
A hagyomány szerint Preiner Ferenc egri várkapitány csodás gyógyulása után egyre többen keresték fel a szobrot és imádkoztak előtte.
A tiszteletből idővel olyan jelentős zarándoklat alakult ki, hogy a Fájdalmas Anya-, más néven Servita búcsú Eger legnagyobb búcsújává vált.
A 18. századi pestisjárványok idején sokan kerestek itt oltalmat. Később a háborúkban elesett katonák hozzátartozói is elzarándokoltak a Fájdalmas Anyához.
A kegyszobor előtt elhelyezett régi fogadalmi tárgyak és táblácskák szintén arról tanúskodnak, milyen mélyen élt ez a hagyomány az egri és környékbeli emberekben.
Nem csupán Egerből érkeztek ide.
A Servita búcsú a palócok, matyók és jászok kedvelt búcsújáró alkalma lett, vagyis az egri Mária-tisztelet jóval túlterjedt a város határain.
Szeptember Egerben különösen is Mária hónapja
Érdekes egybeesés, hogy több jelentős Mária-ünnep is egymást követi szeptemberben.
Szeptember 8-a Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe. Szeptember 12-e Mária szent nevének emléknapja, szeptember 15-e pedig a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe.
Ez utóbbihoz kötődik szorosan az egri Servita búcsú hagyománya is.
A több száz éves tradíció napjainkban sem tűnt el. Az Egri Főegyházmegye 2026-os programja szerint szeptember 19-én és 20-án rendezik meg az egri Fájdalmas Anya búcsút. A programban Mária keresztútja, Máriáról szóló katekézis, a Hétfájdalmú Szűzanya rózsafüzére, ünnepi szentmise, körmenet és loretói litánia is szerepel.
Vagyis egy több évszázados egri hagyomány 2026-ban is tovább él.
A Dobó téren is ott van Mária
Nem kell azonban a Servita utcáig mennünk ahhoz, hogy jelentős egri Mária-ábrázolást találjunk.
A Minorita templom főoltárának monumentális festménye Páduai Szent Antal látomását örökíti meg.
A képen Szűz Mária jelenik meg a felhők között, karján a gyermek Jézussal.
A festmény alkotója Kracker János Lukács, Eger barokk művészetének egyik legfontosabb mestere, aki élete jelentős részét a városban töltötte, és a Minorita templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Így Eger legismertebb terén is évszázadok óta jelen van Mária alakja.
Mária a Bazilika nagyharangján
Talán kevesebben tudják, hogy Mária alakját az Egri Bazilika egyik legfontosabb harangja is őrzi.
A több mint hattonnás Mihály-harang domborművei között megtalálható a Szeplőtelen Szűz Mária ábrázolása: tizenkét csillagos glóriával, lába alatt a Holddal, amint a kígyóra tapos.
Mellette Szent Mihály főangyal és Szent István király alakja is megjelenik.
Szép jelképe ez annak a történelmi hagyománynak, amelyben a keresztény Magyarország és Mária tisztelete évszázadokon keresztül összekapcsolódott.
Nem véletlenül nevezik Magyarországot Mária országának
A magyar vallásos hagyományban Szűz Mária különleges helyet foglal el. Ennek egyik alapja az a történeti hagyomány, amely szerint Szent István király halála előtt országát és koronáját Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Innen ered a Regnum Marianum – Mária országa gondolata is.
Ennek emlékei nem kizárólag a nagy kegyhelyeken találhatók meg. Ott vannak a falusi templomokban, út menti Mária-szobrokban, kápolnákban, festményekben, régi imádságokban és a búcsújárások hagyományában is.
Eger és környéke különösen gazdag ilyen emlékekben.
Eger környékén is tovább folytatódik a Mária-hagyomány
Ha kissé távolabb tekintünk a várostól, szintén jelentős helyeket találunk.
Bélapátfalván II. Kilit egri püspök 1232-ben alapította meg a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bélháromkúti ciszterci apátságot. A templom már a középkorban búcsújáró hely volt, hagyománya pedig a török idők után a 18. században újjáéledt.
Egerszalókon ugyancsak erős a Mária-tisztelet. A település templomában található Fájdalmas Anya-kegykép miatt Egerszalók a Mária Út egyik fontos állomásává vált.
Így az Eger körüli tájban valóságos történelmi Mária-út rajzolódik ki: Eger – Egerszalók – Bélapátfalva, valamint a környező falvak templomai és kápolnái évszázadok óta őrzik ennek a vallásos kultúrának az emlékeit.
Több mint egy névnap
Amikor tehát szeptember 12-én felköszöntjük a Máriákat, egy olyan név ünnepét tartjuk, amely Eger történetéhez is számtalan szállal kapcsolódik.
Ott van a Servita templom évszázados kegyszobrában, a Dobó téri Minorita templom barokk oltárképén, a Bazilika hatalmas harangján és az Eger környéki búcsújáróhelyeken.
A régi egri emberek számára Mária alakja nem pusztán templomi ábrázolás volt. Hozzá fordultak járvány idején, hozzá vitték betegségeiket, veszteségeiket és reményeiket, és tiszteletére indultak el messzi falvakból az egri búcsúba.
Ennek az évszázados hagyománynak egy része ma is él.
Szeptember 12-én pedig természetesen szeretettel köszöntjük a Mária nevű olvasóinkat is névnapjuk alkalmából!
Kapcsolódó cikkeink
Séta a város szívében – Dobó tér, Minaret, Servita templom és Piac
Európa egyik legszebb barokk temploma Eger főterén
Romantikus hegyi tó a Bükk ölelésében – Bélapátfalva és a Nagyboldogasszony-apátság
Források
Egri Főegyházmegye – Szűz Mária szent neve és a Segítő Boldogasszony tisztelete
Egri Főegyházmegye – A szeretet együtt jár a szenvedéssel: Fájdalmas Anya búcsú Egerben
Egri Főegyházmegye – 2026-os Fájdalmas Anya búcsú Egerben
Dobó István Vármúzeum – Az egri Fájdalmas búcsú története
Magyar Néprajz – Mária nevenapja és a Hétfájdalmú Szűzanya hagyománya
Borítókép:
Az egri Servita templom – a Fájdalmas Anya évszázados tiszteletének és Eger egyik legjelentősebb Mária-hagyományának őrzője. Fotó: 2022. szeptember 18. Vozáry Róbert