Újabb rendkívüli adat érkezett a Tiszáról: Kisköre-alsónál szeptember 7-én és 8-án is mínusz 385 centiméter körüli vízállásokat mértek. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság friss felvételein jól látható, mit jelentenek a számok a valóságban: zátonyok, kövek és korábban víz alatt lévő mederrészek kerültek felszínre. A Tisza-tó Heves vármegyei településein egész nyáron érezhető volt a rendkívüli vízhiány hatása.
A 2026-os nyár után szeptember elején sem enyhült érdemben a Tisza rendkívüli kisvizes helyzete. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szeptember 7-i hidrometeorológiai tájékoztatójában már hivatalosan is extrém kisvizes időszakról ír.
A Kiskörei Vízlépcső alatti folyószakasz most olyan arcát mutatja, amelyet ritkán láthatunk.
Mínusz 385 centiméter – de mit jelent valójában?
Fontos tisztázni, hogy a negatív vízállás nem azt jelenti, hogy a folyóban „mínuszban van a víz”, és azt sem, hogy a Tisza kiszáradt.
A vízállást minden vízmércén egy meghatározott nullponthoz viszonyítják. Kisköre-alsónál ennek a vízmércének a nullpontja 81,320 méter Balti-tengerszint feletti magasságban található. A negatív érték azt jelenti, hogy a vízfelszín a mérce nullpontja alatt helyezkedik el.
A rendkívül alacsony szám ennek ellenére nagyon is beszédes.
Az országos vízügyi adatbázisban szeptember 7-én több alkalommal –385 és –386 centiméter közötti értékek jelentek meg Kisköre-alsónál. Szeptember 8-án hajnalban –384 és –382 centiméter körül alakult a vízállás; egy szeptember 8-án reggel frissített országos összesítés –384 centimétert közölt. Vagyis az érték óráról órára néhány centimétert ingadozik.
Ezért a pontos megfogalmazás jelenleg az, hogy Kisköre-alsónál mínusz 385 centiméter körüli a Tisza vízállása.
Még a korábbi történelmi minimum alá is került
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti egy másik adat.
A vízügyi nyilvántartás Kisköre-alsó korábbi legkisebb vízállásaként –342 centimétert tüntet fel, miközben 2026 júliusában a KÖTIVIZIG már arról számolt be, hogy a Tisza elérte a valaha mért legalacsonyabb szintet Kisköre-alsónál.
A mostani, –380 centiméter alatti értékek tehát jól mutatják, milyen rendkívüli hidrológiai helyzet alakult ki 2026-ban.
A fotókon már maga a meder rajzolódik ki
A Tóth Gábor által készített drónfelvételeken egészen különleges látvány tárul elénk.
A folyó közepén kisebb-nagyobb zátonyok és köves részek emelkednek ki, máshol sekély vízzel borított mederrészletek rajzolódnak ki. A magasból különösen jól érzékelhető, hogy az egyébként széles Tisza víztömege milyen kis területre húzódott vissza egyes szakaszokon.
A Kiskörei Vízlépcső környezetében készült felvételek azért is érdekesek, mert egyszerre látható rajtuk az ember által szabályozott Tisza-tó felvízi oldala és az extrém kisvizes alvízi Tisza.
Ez fontos különbség: amikor Kisköre-alsó mínusz 385 centiméter körüli értékéről beszélünk, nem közvetlenül a Tisza-tó vízszintjéről beszélünk, hanem a vízlépcső alatti Tiszáról.
A Tisza-tó helyzete azonban szintén rendkívüli
A két jelenség mégis szorosan összefügg.
Szeptember 7-én reggel a Tisza-tó Kisköre-felső vízmércéjén 610 centimétert mértek. A KÖTIVIZIG számítása szerint a Tisza-tóban és a Kisköre–Tiszalök közötti folyószakaszon mintegy 113,5 millió köbméter vizet tároztak.
A 610 centiméter fölötti úgynevezett hasznosítható vízkészlet azonban ekkorra nullára csökkent.
Ez sem azt jelenti, hogy elfogyott a Tisza-tó vize. Azt jelenti, hogy az üzemi szempontból hasznosítható, 610 centiméter fölötti tartalék elfogyott.
A különbség még látványosabb, ha felidézzük a tavaszt.
Márciusban a vízügy az aszályos időszakra készülve a megszokottnál magasabb, 735±5 centiméteres nyári vízszintet állított be. Ezzel mintegy 10 millió köbméter többletvizet tároztak el.
Szeptember elejére ebből a tartalékból gyakorlatilag semmi sem maradt.
Szolnoknál is extrém alacsony a Tisza
Nem kizárólag Kiskörénél látványos a kisvíz.
A KÖTIVIZIG szeptember 7-i adatai szerint:
- Kisköre-alsó: –384 cm, 32,5 m³/s vízhozam;
- Szolnok: –340 cm, 35,3 m³/s;
- Tiszaug: –339 cm, 39,0 m³/s.
Az igazgatóság szerint az előző 24 órában sem a működési területén, sem a Tisza részvízgyűjtőin nem hullott számottevő csapadék.
Miért lett ennyire kevés víz?
A rendkívüli helyzet nem néhány száraz szeptemberi nap következménye.
2026-ban már nyár elején extrém vízhiányos időszak alakult ki. Július végén a KÖTIVIZIG rendkívüli üzem keretében módosította a Kiskörei Vízlépcső működését, hogy a Tisza-tó megmaradó vízkészletét minél tovább megőrizhessék.
A probléma egyik alapvető oka az volt, hogy rendkívül kevés víz érkezett a Tisza felső vízgyűjtőjéről. Ehhez társult a tartós hőség, a csapadékhiány és a jelentős párolgás.
A folyó és a tározó tehát ugyanannak a rendkívüli vízhiányos időszaknak két különböző arcát mutatja.
Heves vármegye közvetlenül érintett
Eger ugyan nem a Tisza mellett fekszik, de a történetnek nagyon is van egri és Heves vármegyei kapcsolata.
A Tisza-tó nyugati és északnyugati partjának jelentős része Heves vármegyéhez tartozik, így Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána és Kisköre térségében közvetlenül érzékelhetők az idei vízhiány következményei.
Ezek a települések Egerből is kedvelt kirándulóhelyek, a Tisza-tó pedig Eger és Heves vármegye turizmusának egyik fontos közeli célpontja.
Az alacsony vízállás ezért nem távoli tiszai probléma: a Heves vármegyei strandokat, kikötőket, horgászatot, vízi turizmust és szolgáltatókat is érinti.
Tegnap már megmutattuk, mit jelent mindez a Tisza-tónál
A Minden, ami Eger szeptember 7-én részletesen foglalkozott a rendkívüli helyzettel.
Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó – elfogyott a hasznosítható vízkészlet
Abban a cikkben a Poroszlói- és Tiszavalki-medence visszahúzódó vízfelületeit mutattuk be. A mostani felvételek tulajdonképpen ugyanennek a történetnek a Kiskörei Vízlépcső alatti folytatását mutatják.
Korábban Tiszanána-Dinnyéshátról is beszámoltunk, ahol augusztus végére olyan mértékben visszahúzódott a víz, hogy idő előtt véget ért a strandszezon.
Érdekesség: két teljesen különböző vízszint lehet egymástól néhány száz méterre
Kisköre különlegességét éppen a vízlépcső adja.
A létesítmény fölött található a duzzasztott Tisza, illetve a Tisza-tó, alatta pedig ismét a folyó szabadabb vízjárású szakasza kezdődik. Emiatt a Kisköre-felső és Kisköre-alsó vízmérce számait nem szabad közvetlenül összehasonlítani.
A Tisza-tó vízszintjét a vízlépcső segítségével szabályozzák. Normális körülmények között nyáron magasabb, télen alacsonyabb vízszintet tartanak. A KÖTIVIZIG részletes ismertetője szerint a tó éves „arculatát” éppen ezek a vízszintváltozások alakítják.
2026 különlegessége az, hogy a rendkívüli vízhiány miatt már nyár végére a télihez hasonló vízszint alakult ki a tározóban, miközben a vízlépcső alatt történelmi mélységek közelében jár a Tisza.
A képek most többet mondanak a számoknál
A mínusz 385 centiméter önmagában csak egy adat.
A drónfelvételeken azonban láthatóvá válik, mit jelent az extrém kisvíz: előbukkanó meder, zátonyok, szűkülő vízfelületek és egy egészen szokatlan Tisza.
2026 nyara és kora ősze minden bizonnyal bekerül a Tisza és a Tisza-tó rendkívüli időszakai közé.
A következő hetek legfontosabb kérdése már az, hogy érkezik-e elegendő és tartós csapadék a Tisza hatalmas vízgyűjtőjére ahhoz, hogy megkezdődjön az extrém kisvizes helyzet érdemi enyhülése.
Források és kapcsolódó tartalmak
KÖTIVIZIG – Hidrometeorológiai tájékoztató, 2026. szeptember 7.
Vízügy – Kisköre-alsó aktuális vízmérceadatai
KÖTIVIZIG – Nyári vízszint a Tisza-tóban
KÖTIVIZIG – Üzemrendváltozás Kiskörén
KÖTIVIZIG – A Tisza-tó vízrendszere
Minden, ami Eger – Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó
Minden, ami Eger – Tiszanána-Dinnyéshát: itt is véget ért a strandszezon
Borítókép: Extrém kisvíz a Tiszán Kisköre térségében 2026 szeptemberében. Fotó: Tóth Gábor