Aranypénzek az ostromló törökök között, egy hírhedt rablólovag, fogságba hurcolt várúr és egy soha elő nem került kincs. A kisnánai vár történetéhez olyan legenda kapcsolódik, amely évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját. A történetnek ráadásul valós történelmi alapja is van: Móré László valóban itt került a törökök kezére, és egy korabeli történetíró szerint valóban aranyat és tallérokat szórt az ostromlók közé. De vajon mi lett a többi kincsével?
A Mátra déli lábánál fekvő Kisnána egyik legnagyobb kincse maga a vár. A késő középkori magyar nemesi rezidenciák különleges emléke nem hatalmas hegy tetején magasodik: szinte belesimul a településbe.
Falai között azonban olyan történetek születtek, amelyek jóval messzebbre jutottak a Mátra vidékénél.
Az egyik leghíresebb közülük Móré László elveszett kincsének legendája.
Az NLC 2020-ban a magyar falvak különleges mondái között idézte fel a történetet: eszerint a hajdan gazdag délvidéki főúr rengeteg összerabolt kincset vitt magával Nánára, amelynek egy részét a vár titkos pincerendszerében rejtette el.
A történet azonban ennél jóval régebbi.
Ki volt Móré László?
Móré László a 16. századi Magyarország egyik különös és meglehetősen rossz hírű alakjaként maradt fenn az emlékezetben.
Egykor jelentős birtokokkal rendelkező főúr volt, Mária királyné kegyenceként is említik, később azonban egyre inkább erőszakos, nyughatatlan ember hírébe került.
A kisnánai vár hivatalos története szerint a közvélekedésben olyan alakja maradt fenn, aki Nánáról kiindulva a vártól délre húzódó Eger–Buda útvonalon közlekedő karavánokat is fosztogatta.
Ez Eger szempontjából különösen érdekes részlet: a kisnánai történet nem elszigetelt mátrai legenda, hanem a térség egykori közlekedési útvonalaihoz is kapcsolódik.
A hagyomány szerint Móré végül olyan karavánba kötött bele, amelybe nem kellett volna.
A törökök megindultak Kisnána ellen
A történet szerint Móré emberei a budai pasa karavánját is kirabolták. A válasz nem maradt el: török sereg vonult a nánai vár ellen.
Itt azonban már érdemes különválasztani a legendát és a történelmileg jobban alátámasztható eseményeket.
Az NLC által felidézett mondaváltozat 1542-re helyezi a történetet. A kisnánai vár hivatalos történeti ismertetése szerint azonban 1543-ban foglalta el a török a várat Móré Lászlótól, és ez volt az erősség egyetlen olyan jelentős ostroma, amelyről részletesebb információink maradtak fenn.
A legenda szerint Móré emberei éjszaka feltörték a pincéket, bort ittak, lerészegedtek és énekelni kezdtek. Az ostromlók felismerték a lehetőséget, és ismét támadásba lendültek.
Móré számára egyre világosabbá vált: a vár elveszett.
Ekkor következett az a jelenet, amely miatt a történetet csaknem ötszáz évvel később is meséljük.
Aranypénzek hullottak a várfalról
Móré állítólag erszényekből kezdte az arany- és ezüstpénzt szórni az ostromló török katonák közé.
A terve egyszerű lehetett: amíg a katonák a földre hullott pénzt kapkodják össze, ő megszökik.
És itt érkezünk el a történet egyik legizgalmasabb részéhez.
Az aranypénzek szétszórása ugyanis nem pusztán egy modern legenda.
A kisnánai vár történeti összefoglalója Istvánffy Miklós 16–17. századi történetíró beszámolóját is idézi. Istvánffy szerint Móré valóban pénzt szórt a fal alatt lévő törökök közé azért, hogy a katonák annak felszedésével legyenek elfoglalva, amíg ő elmenekül.
A terv azonban nem sikerült.
Mórét elfogták.
Két fiával együtt Isztambulba vitték, ahol a híres-hírhedt Héttorony, a Jedikule foglya lett.
De hová lett Móré többi kincse?
Itt ér véget a történelem, és kezdődik igazán a legenda.
Ha Mórénak annyi pénze volt, hogy erszényszámra szórhatta az ostromlók közé, vajon hol volt vagyonának többi része?
A helyi monda szerint Móré nem vitte magával és nem is szórta szét valamennyi kincsét.
A történet úgy tartja, hogy még az ostrom előtt sok szekérnyi zsákmánnyal érkezett a várba, a vagyont pedig egy titkos pincerendszerben rejtette el. Amikor elfogták, már nem volt lehetősége visszatérni érte.
A kincset pedig állítólag azóta sem találták meg.
Így született meg Móré László elveszett kincsének legendája.
Egy titkos alagút és egy kódex tovább bonyolítja a történetet
A helyi mondavilágnak van egy még különösebb részlete.
Kisnána településképi arculati kézikönyve is megemlíti az úgynevezett Könnyűtárhoz kapcsolódó legendát. A hagyomány szerint ehhez az épülethez egy titkos alagút vezetett a várból, és ezen keresztül menekítették ki azt a kódexet, amely Móré László kincsének rejtekhelyéről tartalmazott információt.
Természetesen ez már a legenda világa.
Hiteles bizonyíték nincs arra, hogy valahol a kisnánai vár alatt valóban arannyal teli rejtekhely várná megtalálóját.
Éppen ettől izgalmas.
Egy jó legenda mindig hagy maga után egy apró kérdőjelet.
Gárdonyi Géza is megemlékezett Móréról
A történetnek van egy különösen érdekes egri kapcsolata is.
Móré László neve felbukkan Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében.
A kisnánai vár ismertetője szerint először akkor kerül szóba, amikor Dobóék Cecey udvarházánál keresik, később pedig az isztambuli Héttoronyban találkozunk vele ismét, Török Bálint és Majláth István mellett.
Így a kisnánai vár története különös módon összekapcsolódik Eger egyik legfontosabb irodalmi örökségével is.
A regény és a történelem természetesen nem ugyanaz, de Gárdonyi révén Móré alakja olyan olvasók millióihoz is eljutott, akik talán soha nem jártak Kisnánán.
A vár későbbi sorsa sem volt békés
Móré elfogása után Kisnána története nem ért véget.
A vár hivatalos története szerint a törökök 1543-ban még nem pusztították el az erősséget. A település ugyan átmenetileg elnéptelenedett, de 1550-ben már ismét lakosságot jegyeztek fel.
Az 1560-as évektől kisebb török őrség is állomásozott itt.
A döntő fordulat Eger 1596-os eleste után következett: az egri pasa leromboltatta a kisnánai várat. A település ezt követően hosszú időre lakatlanná vált.
Így Kisnána története még egyszer közvetlenül összekapcsolódott Eger sorsával.
Vajon ott van még a kincs?
Erre természetesen nincs válaszunk.
A mai kisnánai vár régészeti és történeti emlék, nem pedig szabadon bejárható kincskereső terület. A falak között azonban könnyű megérteni, hogyan maradhatott életben évszázadokon keresztül Móré története.
Várfalak, pincék, egykori lakóépületek maradványai, ostrom és egy valóban létezett főúr, akiről történeti forrás is feljegyezte, hogy pénzt szórt ellenségei közé.
Ehhez már csak egyetlen kérdést kellett hozzátennie az utókornak:
ha ennyi aranyat szétszórt, vajon mennyit rejthetett el?
Talán semennyit.
Talán Móré kincsének története csak évszázadok alatt kiszínezett monda.
De amikor az ember Kisnánán végigsétál a középkori falak között, és lenéz az egykori pincék irányába, nehéz teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a vár már minden titkát elárulta.
És talán jobb is így.
Források
NLC – Magyar falvak legendái: Móré elrejtett kincse
Kisnánai vár – A vár története
Kisnána hivatalos oldala – Legendák, Móré kincse
Kisnána településképi arculati kézikönyve
Légifelvétel a kisnánai várról, amelyhez Móré László elveszett kincsének évszázados legendája kapcsolódik. Fotó: AeroArt.hu