Magángyűjtők és művészetkedvelők segítségét kéri a Dobó István Vármúzeum Nagy Ernő festőművész életművének minél teljesebb feltérképezéséhez. A kutatók azokat az alkotásokat is szeretnék dokumentálni, amelyek évtizedek óta egri és környékbeli otthonok falain, magángyűjteményekben vagy intézményekben találhatók.
A száz éve, 1926. augusztus 28-án Felnémeten született Nagy Ernő festőművész munkássága szorosan összefonódott Egerrel és környékével. A centenáriumi évhez kapcsolódva most újabb fontos munka kezdődött: a Dobó István Vármúzeum tudományos kutatással szeretné minél pontosabban feltérképezni az alkotó teljes életművét.
A TV Eger szeptember 9-i beszámolója szerint a múzeum ezért magángyűjtők segítségét is kéri. A közgyűjteményekben és a család tulajdonában lévő alkotások mellett ugyanis számos Nagy Ernő-kép lehet magántulajdonban, amelyekről jelenleg nincs teljes körű nyilvántartás.
Egy nagy egri életmű nyomában
A kutatás célja egy átfogó életmű-adatbázis, úgynevezett kataszter létrehozása. Ebben nemcsak az ismert festményeket és grafikákat rögzítenék, hanem az intézményeknél, magángyűjteményekben vagy akár jelenleg lappangó műveket is.
Ez különösen érdekes Egerben és Felnémeten, hiszen Nagy Ernő alkotásait az egriek szívesen vásárolták. Könnyen elképzelhető tehát, hogy ma is számos olyan kép függ helyi családok otthonában, amely fontos adalékkal szolgálhat az életmű pontosabb megismeréséhez.
A múzeum nem kizárólag festményeket keres. Grafikák esetében is várják azok jelentkezését, akik úgy gondolják, Nagy Ernő alkotása lehet a birtokukban.
Különösen hasznos lehet a mű címe, készítésének éve, technikája és mérete, valamint a hátoldalon található bármilyen felirat, pecsét vagy egykori kiállítási címke. Régi és jelenlegi fényképeket, illetve a kép történetére és korábbi tulajdonosaira vonatkozó információkat is várnak.
Eger és a Bükk vidéke újra és újra visszatért képein
Nagy Ernő művészetének egyik legfontosabb ihletője saját szűkebb hazája volt. Festményein megjelent a barokk Eger, Felnémet, a várost körülölelő hegyvidék, erdők, patakok, rétek és az évszakok változása.
Különösen érdekes az 1990-es években készült sorozata, amelyben Eger jellegzetes épületeit és tereit örökítette meg. Munkái ezért művészeti értékük mellett helytörténeti szempontból is figyelemre méltók: egy-egy alkotás az akkori városképből is megőrizhetett valamit.
A festő pedagógusként is évtizedeken át kötődött Egerhez. Az Egri Tanárképző Főiskola rajz tanszékén oktatott, később tanszékvezetőként dolgozott. Művészeti és közösségi munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 2013-ban Eger Csillagává választották, 2015-ben Eger díszpolgára lett, 2016-ban pedig átvehette a Magyar Érdemkereszt arany fokozatát.
Még szeptember 27-ig látható a „Derengő valóság”
A kutatás szorosan kapcsolódik a „Derengő valóság” című centenáriumi emlékkiállításhoz, amely június 20-án nyílt meg a Ziffer Sándor Galériában.
A tárlat Nagy Ernő olajfestményei mellett akvarelljeiből és rajzaiból is válogat, és 2026. szeptember 27-ig látogatható Egerben, a Kossuth Lajos utca 17. szám alatt.
Akinek Nagy Ernő-képe van, most segítheti a kutatást
A múzeum hangsúlyozza, hogy a tulajdonosok személyes adatait bizalmasan kezelik, és kérésre anonim módon is nyilvántarthatják a tulajdonost. Az összegyűjtött információkat tudományos dokumentáció céljára használják.
Aki Nagy Ernőnek tulajdonított festményt vagy grafikát őriz, H. Szilasi Ágota művészettörténésznél jelentkezhet a szilasi.agota@egrivar.hu címen, illetve személyesen a Ziffer Sándor Galériában, nyitvatartási vagy előre egyeztetett időpontban.
Érdemes tehát körülnézni a régi családi képek között is. Lehetséges, hogy egy régóta ismert egri vagy felnémeti tájkép nem csupán egy kedves családi emlék, hanem Nagy Ernő ma még nem dokumentált életművének egyik darabja.
Fotó: TV Eger
Források
TV Eger – Keresik Nagy Ernő festményeit
Dobó István Vármúzeum – Felhívás gyűjtőknek és művészetkedvelőknek!
Dobó István Vármúzeum – Derengő valóság, Nagy Ernő emlékkiállítása
Eger város – Nagy Ernő festményeiből nyílt emlékkiállítás