Az Almár-völgyben járva ma már szinte semmi nem árulkodik arról, hogy ezen a csendes, erdős területen évszázadokkal ezelőtt templom, kerengő, kápolna, szerzetesi helyiségek, konyha, pince és gazdasági épületek álltak. Pedig Eger és Felnémet egyik különleges középkori emléke található itt: a Szent Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor. A régészek feltárták, majd – megóvása érdekében – visszatemették. Így története szó szerint a föld alatt folytatódik.
A kolostor helyét az Almár- és az Eger-patak találkozásának környezetében kell keresnünk. A Magyar Katolikus Lexikon szerint 1346-ban Dörögdi Miklós egri püspök az egri káptalan hozzájárulásával alapította a pálos remeték számára. A templomot ugyancsak 1346-ban szentelték fel.
Szőlők, malmok és földek biztosították a szerzetesek megélhetését
A kolostor nem csupán vallási központ volt. Miklós püspök földeket, szőlőket és malmokat adományozott a pálosoknak, amelyek a közösség gazdasági hátterét biztosították. A fennmaradt adatok alapján a monostor gazdálkodása hosszú időn keresztül nyomon követhető.
A helyszín megválasztása sem lehetett véletlen. Az Almár-völgy vízben gazdag, védett területe kiváló környezetet biztosított egy olyan szerzetesi közösség számára, amelynek mindennapi életéhez a gazdálkodás ugyanúgy hozzátartozott, mint az imádság és az elvonultság.
A feltárások alapján a kolostor mellett víztározó, illetve tó is lehetett, a külső udvar nyugati részén pedig pincét és borházat találtak.
Még 1520-ban is építkeztek
A monostor a késő középkorban sem volt jelentéktelen vagy elhagyott hely. 1520-ban Csanádi Kelemen egri kanonok saját költségén javíttatta az épületeket: rendbe hozták a templom boltozatát és bővítették a szerzetesek hálótermét.
Ez azért különösen érdekes, mert mindössze néhány évtizeddel vagyunk az 1552-es egri ostrom előtt.
A források szerint 1549-ben még szerzetesek éltek itt, a kolostor perjele Deési Péter volt. Ezt követően azonban a vidék háborús eseményei megpecsételték a monostor sorsát. Az 1552-es török hadjárat idejére a szerzetesi élet megszűnt, és a kolostor később sem népesült be újra.
Évszázadokra eltűnt a kolostor
A természet lassan visszafoglalta a területet, az épületek pedig eltűntek a felszínről.
Annyira, hogy a pálos kolostor pontos helyét hosszú ideig elsősorban történeti források és helyi hagyományok alapján ismerték. 1922-ben a szarvaskői szénbányához vezető iparvasút építésekor falmaradványokra és faragott kövekre bukkantak.
Ezzel kézzelfogható bizonyíték került elő arra, hogy a középkori monostor valóban itt állt.
A régészek egy egész kolostort találtak a föld alatt
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa az Eger, Felnémet–Almár-völgy lelőhelyet kolostor, templom, temető és sírok lelőhelyeként is nyilvántartja. A kutatásokhoz többek között Szabó János Győző, Kovács Béla és Fodor László neve kapcsolódik.
A nagyobb régészeti kutatások az 1970-es években indultak. Fodor László később külön tanulmányban dolgozta fel eredményeiket „A Felnémet-Almárvölgyi Mária-Magdolna kolostor feltárásának eredményei” címmel; a munka 1994-ben jelent meg a Varia Paulina – Pálos rendtörténeti tanulmányok I. kötetben.
A föld alól előkerült többek között a templom, a kerengő, a sekrestye, egy kisebb kápolna, valamint a szerzetesi és gazdasági épületek számos részlete.
A kutatók borospincét és konyhát is azonosítottak. Különleges leletnek számított egy fűtőfolyosó, amelyben három különböző korú fűtési rendszer nyomait figyelték meg. Az egyik legkésőbbi egy XVI. század eleji, zöld mázas szemeskályhához kapcsolódott.
Könyvveretek, ostyatartó és középkori pénzek kerültek elő
A kisebb leletek még közelebb hozzák az egykori kolostor mindennapjait.
A régészek bronz könyvvereteket, egy tűzaranyozott, fedeles ostyatartó szelencét, kocsivasalásokat, zablát, fúrót, patkót és láncmaradványokat is találtak. A feltárt sírok némelyikében I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond és I. Ulászló korából származó ezüstpénzek feküdtek.
Az egyik legszemélyesebb emlék egy 1352-ből származó sírkő, amely János priorhoz köthető.
Ezek a tárgyak azt mutatják, hogy nem egyszerű remetelakról beszélünk: egy összetett, hosszú ideig működő középkori szerzetesi gazdaság és közösség állt az Almár-völgyben.
Miért van ma a föld alatt?
Ez teszi igazán különlegessé az almári pálos kolostort.
A régészeti kutatás befejezése után a feltárt falakat visszatemették. Ez régészeti lelőhelyek esetében bevett állagvédelmi megoldás lehet: a föld bizonyos körülmények között hatékonyabban óvja a falmaradványokat az időjárástól, fagytól és folyamatos pusztulástól, mint ha megfelelő védelem nélkül szabadon maradnának.
Fodor László 2019-ben egy helyszíni séta során arról beszélt, hogy a föld alatt helyenként vállmagasságú falak maradtak meg.
Vagyis amikor ma az Almár-völgyben a kolostor helyén állunk, alattunk nem pusztán néhány szétszóródott kő található: egy középkori épületegyüttes jelentős maradványait rejti a föld.
2026-ban is vigyáznak a helyre
A történetnek van egészen friss fejezete is.
2026 áprilisában több mint hetven önkéntes dolgozott az almári pálos kolostor környezetének megtisztításán. A Föld napjához kapcsolódó akció résztvevői nemcsak rendbe tették a területet, hanem a hely történetével is megismerkedhettek.
Nem új keletű ez a helyi összefogás. Már 2005-ben elkezdték rendszeresen rendezni a területet, 2010-re pedig információs táblákkal, padokkal, asztalokkal és más pihenőhelyi elemekkel igyekeztek ismét kirándulóhellyé tenni a kolostor környezetét.
Így a több mint hatszáz éves emlék annak ellenére része maradt Felnémet és Eger történelmi örökségének, hogy magukat a falakat ma nem láthatjuk.
Egy láthatatlan középkori emlék Eger mellett
Az almári pálos kolostor talán éppen azért izgalmas, mert képzelőerő kell hozzá.
A mai erdőt nézve nehéz elképzelni, hogy ugyanitt egykor harangszó hallatszott, szerzetesek jártak a kerengőben, könyveket őriztek, bort tároltak a pincében, működött a konyha, és a közeli földek, szőlők és malmok biztosították a közösség megélhetését.
A kolostor nagy része eltűnt a szemünk elől – de nem semmisült meg teljesen. Ott van ma is, az Almár-völgy földje alatt.
Források
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Felnémet–Almár-völgy
A pálos rend építészeti emlékei – Szent Mária Magdolna kolostor, Eger-Felnémet
Magyar Katolikus Lexikon – Eger-Felnémet
Eger.hu – Egri séták: pálos kolostor Almárban
Eger.hu – Önkéntesek tucatjai dolgoztak az Almár-völgyben, 2026
Felnémet.hu – Almár településtörténete és kultúrtörténete
Középkori templomok – Mária Magdolna pálos monostor
Hungaricana – Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében