Eger, 1970-es évek
Van a régi Egernek egy olyan arca, amelyet ma már nehéz elképzelni. A Rákóczi út környékét ma meghatározza a Ráckapu tér fölött átívelő Viadukt, a négysávos főút és a Felsőváros sűrű beépítése. Molnár István Géza 1970-es években készült felvételén azonban még egy átmeneti város látható: a régi, földszintes Eger előterében már megjelentek az új város hatalmas épülettömbjei, de a Viaduktnak még nyoma sincs.
A fénykép éppen ezért több egyszerű városképnél. Egy olyan évtizedet őrzött meg, amikor Eger északi része néhány év alatt alapvetően átalakult.
Két Eger találkozik a fényképen
A kép előterében még a hagyományos, földszintes beépítés uralkodik. Cseréptetős házak, udvarok, keskeny utcák rajzolják ki azt a városszerkezetet, amely hosszú évtizedeken keresztül jellemezte Egernek ezt a részét.
A háttér azonban már egészen más.
Ott sorakoznak az akkor még új Csebokszári lakótelep házai. A mai Felsőváros építése az 1970-es évek elején indult, első háztömbje 1971-re készült el. Az építkezés aztán az 1980-as évek közepéig folytatódott. Ez volt Eger történetének egyik legnagyobb lakásépítési programja, amely teljesen megváltoztatta a város északi látképét. Mindenami Egér
A régi Nagylapos helyén egy új városrész született. Az önkormányzat várostörténeti ismertetője is megemlíti, hogy a terület korábban Eger egyik zöldségtermelő, kertes vidéke volt. Eger
Molnár István Géza fényképe tehát szinte pontosan a váltás pillanatát mutatja.
A Viadukt ekkor még nem létezett
Ma erről a környékről szinte lehetetlen úgy beszélni, hogy ne kerüljön szóba a Ráckapu téri Viadukt. Pedig az 1970-es évek elejének Egerében még nem volt ott.
A város növekedése azonban egyre sürgetőbbé tette a közlekedés átalakítását. Nemcsak a Felsőváros épült: nőtt az autóforgalom, egyre nagyobb lett az észak–déli átmenő forgalom is, miközben Eger történelmi utcahálózata nem ilyen terhelésre született.
A 25-ös főút új egri átkelési szakaszának építése 1976-ban kezdődött. Ez nem egyszerű útépítés volt, hanem több városrészt érintő hatalmas beavatkozás. Hungaricana Könyvtár
A beruházás nagyságát jól érzékeltetik a korabeli adatok: 94 épületet bontottak le, és 74 pince tömedékelését vagy megerősítését kellett elvégezni. Közműveket helyeztek át, új csomópontokat alakítottak ki, és két jelentős hidat építettek. Hungaricana Könyvtár
Az egyik ezek közül lett a Ráckapu tér fölött ma is álló Viadukt.
Miért éppen itt kellett hidat építeni?
A választ maga Eger domborzata adja.
A Rác hóstya területén jelentős szintkülönbségek vannak, a Ráckapu tér pedig a környék egyik legmélyebb pontja. Eger településrendezési dokumentuma szerint a Szala-patak völgye és a Baktai út között közel negyvenméteres szintkülönbség alakult ki. A Viadukt segítségével az észak felé tartó főutakat lényegében azonos magasságban lehetett továbbvezetni. Eger
A Ráckapu tér ugyanakkor már jóval a modern közlekedés megjelenése előtt is fontos kapuja volt Egernek. A régi városból észak felé vezető utak itt találkoztak.
A Viadukt tehát nem véletlenül került ide: egy évszázadok óta fontos közlekedési pontot alakított át a 20. század igényeinek megfelelően.
1979-ben már közvetlenül a Ráckapu tér következett
Az évtized végére az átalakulás már elérte a Ráckapu teret is.
1979 nyarán megkezdődött az új csomópont kialakítása, és július 31-től a Rákóczi út egy szakaszát is lezárták. Az építkezés miatt a helyi autóbuszok útvonalát is módosítani kellett. Bartók Ter Panzió Eger
A munkálatok jóval túlmutattak magán a felüljárón. A Szala-árkot körülbelül hetvenméteres zárt szakaszba vezették, támfalakat építettek, közműveket helyeztek át, és az egész tér közlekedési rendszerét átszervezték. Bartók Ter Panzió Eger
Vagyis az a környék, amely Molnár István Géza képén még nagyrészt a régi Eger képét mutatja, néhány esztendővel később hatalmas építési területté változott.
Hét nyílás és 147 méter – megszületett a Viadukt
Az elkészült Ráckapu téri felüljáró hét nyílású vasbeton szerkezet lett. Hossza mintegy 147 méter, szélessége 12,7 méter, az útpálya pedig ívben halad a tér fölött. A kapcsolódó támfalak teljes hossza megközelíti a 480 métert. Bartók Ter Panzió Eger
A felüljáró azonban csak egy látványos része volt a sokkal nagyobb beruházásnak.
A cél egy új észak–déli közlekedési tengely kialakítása volt, amely lehetővé tette, hogy az átmenő forgalom jelentős része elkerülje Eger történelmi belvárosát.
Ez később a belváros közlekedésének átalakításához és a gyalogos területek kialakításához is lehetőséget adott. Hungaricana Könyvtár
1982-ben már egészen más kép fogadta volna a fotóst
A teljes új egri átkelési szakaszt 1982. május 21-én adták át a forgalomnak. A Népújság másnapi tudósítása szerint az építkezés egy hónappal a tervezett határidő előtt fejeződött be. A beruházás akkori költsége 550 millió forint volt. Hungaricana Könyvtár
Az út akkor a Lenin út–Árpád utca–Koháry utca–Vörösmarty utca–Bartalos utca–Kisasszony utca–Ráckapu tér–Rákóczi út–Felnémet vonalon teremtett új közlekedési kapcsolatot.
Ha Molnár István Géza néhány évvel később ugyanerről a pontról készítette volna el fényképét, már egy alapvetően megváltozott város tárult volna elé.
Ott lett volna a Viadukt.
Másképpen futottak volna az utak.
És közben a háttérben is tovább terjeszkedett volna a Csebokszári lakótelep.
A háttérben közben egy új város nőtt ki a földből
A fénykép egyik legérdekesebb részlete éppen az, hogy a Viadukt még hiányzik, a Felsőváros viszont már nagyon is jelen van.
Az első lakótelepi háztömb 1971-re elkészült, majd sorra követték az újabb épületek. A városrész eredeti neve Csebokszári lakótelep volt, amelyet Eger akkori szovjet testvérvárosáról kapott. A név később eltűnt a hivatalos használatból, de az egriek nyelvében a „Csebokszári”, illetve „Csebox” mindmáig fennmaradt. Mindenami Egér
A lakótelep építése és a 25-ös főút korszerűsítése valójában ugyanannak a várostörténeti korszaknak két oldala.
Új lakások ezrei jelentek meg, észak felé terjeszkedett Eger, növekedett a közlekedési igény, ehhez pedig már új úthálózatra volt szükség.
Egy fénykép a két korszak határáról
Molnár István Géza felvétele azért különösen értékes, mert nem egyszerűen azt mutatja meg, milyen volt Eger az 1970-es években.
Azt mutatja meg, milyen volt közvetlenül a nagy átalakulás előtt.
Elöl még ott van a régi, földszintes város. Távolabb már állnak a panelházak. A Rákóczi út megvan, de a Viadukt még hiányzik. Néhány év múlva pedig ezen a területen már Eger egyik legnagyobb 20. századi közlekedési beruházása határozta meg a látványt.
Ma annyira természetesnek vesszük a Ráckapu tér fölött kanyarodó felüljárót, hogy nehéz elképzelni nélküle ezt a városrészt.
Ez a fénykép megmutatja.
És talán éppen ettől olyan érdekes: egy olyan Egert őriz, amelyből már megszületett az új város, de a mai Eger egyik meghatározó útja még nem készült el.
Források
Minden, ami Eger – A 25-ös út – amikor még Lenin útnak hívták Eger egyik legfontosabb útját
Minden, ami Eger – Az első háztömb 1971-re készült el, Felsőváros (Eger)
Hungaricana – Népújság, 1982. május 22.: Határidő előtt – útavatás Egerben
Eger város – Rác hóstya városrész településrendezési ismertetése
Eger város – Harmadik séta: A Rác hóstya felé
Borítókép: Rákóczi út és a mai Felsőváros a Viadukt megépítése előtt, Eger, 1970-es évek. Fotó: Molnár István Géza