Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Szeptember 27-én világszerte a turizmusra irányul a figyelem. A Turizmus Világnapját 1980 óta tartják meg ezen a napon, de számunkra talán akkor válik igazán érdekessé, ha körülnézünk a saját vidékünkön. Eger történelmi utcái, az Egri vár, a Szépasszony-völgy, a Bükk erdei, Szilvásvárad és Felsőtárkány, a Mátra kirándulóhelyei, Sástó és Kékestető együtt olyan kínálatot jelentenek, amely miatt Észak-Magyarország ezen része nem csupán egy úti cél, hanem egymásba kapcsolódó élmények egész sora.

Miért éppen szeptember 27.?

A Turizmus Világnapját – régebbi elnevezésével Idegenforgalmi Világnapot – 1980-ban tartották meg először. A dátum 1970. szeptember 27-éhez kapcsolódik, amikor elfogadták a Turisztikai Világszervezet alapszabályát.

A világnap célja kezdettől az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a turizmus gazdasági, társadalmi és kulturális jelentőségére.

Mert az utazás jóval több annál, hogy valaki lefoglal egy szállást, megnéz egy várat, majd hazautazik. A vendég szállást vesz igénybe, étterembe ül be, helyi terméket vásárol, múzeumba, fürdőbe vagy pincészetbe látogat, túrázik, kisvasútra ül, és közben megismeri annak a vidéknek a történetét és mindennapjait, ahová megérkezett.

Eger és környéke erre különösen jó példa.

Egerben szinte egymást érik a különböző turisztikai élmények

Eger turisztikai erejét nehéz egyetlen látványossággal megmagyarázni.

Természetesen ott van az Egri vár, amely Dobó István és az 1552-es ostrom történetével a magyar történelmi emlékezet egyik legismertebb helyszíne. Néhány perc sétával azonban már a Dobó téren, a Minorita templomnál, a minaretnél vagy a barokk belváros utcáin járunk.

A másik irányban ott a Bazilika és a Líceum, benne a Főegyházmegyei Könyvtárral és a Speculával. Ehhez kapcsolódik a török kori örökség, a fürdőkultúra, az érseki múlt, Gárdonyi Géza emlékezete, majd egy teljesen más világként a Szépasszony-völgy és az Egri borvidék.

Egyetlen városban jelen van a középkor, a török kor, a barokk, az egyházi örökség, az irodalom, a bor és a gyógyvíz.

Éppen erről írtunk nemrég a Minden, ami Eger oldalán is, amikor újra elővettük az „ötcsillagos város” régi gondolatát. Azóta sok minden megváltozott, de Eger egyik legfontosabb adottsága ugyanaz maradt: viszonylag kis területen rendkívül sokféle élményt kínál.

A számok mögött is látszik Eger turisztikai jelentősége

A turizmus világnapján érdemes megnézni azt is, hogyan alakult az idei év.

Eger önkormányzatának legfrissebb, szeptemberben közzétett összesítése szerint 2026 első hét hónapja országosan és helyben is változó képet mutatott. Az év eleje azonban kifejezetten erős volt a városban.

Az első negyedévben 46 763 vendég érkezett Egerbe, akik 92 675 vendégéjszakát töltöttek el a város szálláshelyein. Egy évvel korábban ugyanehhez az időszakhoz képest 3900-zal nőtt a vendégek, 13 700-zal pedig a vendégéjszakák száma. Az átlagos tartózkodási idő két vendégéjszaka volt. Eger

Az első öt hónap adatai ugyancsak figyelemre méltók voltak: az Egerben eltöltött belföldi vendégéjszakák száma 9,1 százalékkal, a külföldieké 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét. Eger

Júniusban ugyanakkor már csökkenést mértek, ami arra is figyelmeztet, hogy egy turisztikai város teljesítményét nem lehet egyetlen jó hónapból vagy szezonból megítélni. Eger

Eger szempontjából ezért különösen fontos az egész éves turizmus.

És ebben jön igazán képbe a Bükk és a Mátra.

Egerből néhány kilométer, és már a Bükkben járunk

Eger egyik legnagyobb előnye ugyanis nem ér véget a városhatárnál.

A városból rövid idő alatt elérhető Felsőtárkány, Szarvaskő, Bélapátfalva és Szilvásvárad, mögöttük pedig ott húzódik maga a Bükk.

Ez egészen különleges helyzetet teremt.

Aki Egerben száll meg, annak nem kell választania a városnézés és a természetjárás között. Egyik nap végigjárhatja a történelmi belvárost, a következő reggelen pedig már a Bükk valamelyik túraútvonalán lehet.

Felsőtárkány önmagában is Eger egyik természetes kirándulóhelye. A tó környéke, a kisvasút, a tanösvények és az innen induló túrák miatt akár egy egész napot el lehet tölteni a településen és környékén.

Szarvaskő már egészen más arcát mutatja a Bükknek. A szűk völgy, a sziklák, a várhegy és a település fölötti kilátópontok olyan tájat alkotnak, amely szinte átmenet nélkül következik Eger után.

Bélapátfalván az apátsági templom és a Bél-kő egyszerre kínál történelmi és természeti élményt.

Szilvásvárad pedig a Szalajka-völggyel, a Fátyol-vízeséssel, az erdei vasúttal és a környező túraútvonalakkal régóta a Bükk egyik legismertebb kirándulóhelye.

A Bükk értéke éppen abban van, amit nem lehet felépíteni

A turizmus jövőjéről beszélve azonban könnyű abba a hibába esni, hogy mindig újabb épületeket, attrakciókat és szolgáltatásokat keresünk.

A Bükk legfontosabb értékeinek jelentős része viszont nem megépíthető.

Az erdő.

A hegyek.

A források.

A sziklák.

A barlangok.

A csend.

A Bükki Nemzeti Park természeti értékei önmagukban is turisztikai vonzerőt jelentenek, miközben éppen ezek azok az értékek, amelyek különösen érzékenyek a túlzott terhelésre.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényei, bemutatóhelyei és vezetett programjai ezért nem pusztán kirándulási lehetőséget jelentenek: abban is segítenek, hogy a látogató megértse, mit lát maga körül. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A jó turizmusnak ugyanis nemcsak látogatót kell vinnie a természetbe, hanem segítenie kell annak megőrzését is.

Az erdei vasutak is hozzátartoznak a vidék különleges hangulatához

A Bükk és a Mátra turizmusának különleges szereplői az erdei kisvasutak.

A Minden, ami Eger oldalán nemrég külön összeállításban foglalkoztunk Heves vármegye három erdei vasútjával: a felsőtárkányi és szilvásváradi erdei vasúttal, valamint a Mátravasúttal.

Ezek egykor elsősorban gazdasági célt szolgáltak, ma viszont már maguk is turisztikai látványosságok.

Van bennük valami, ami különösen jól illik a hegyvidékhez.

Lassúak.

Nem arra valók, hogy minél gyorsabban eljussunk A pontból B pontba. Éppen az út a lényeg.

A vonat ablakából nézni az erdőt, leszállni egy túraútvonal közelében, majd gyalog folytatni az utat egészen más élmény, mint autóval áthajtani ugyanazon a vidéken.

A Mátra–Bükk turisztikai térség hivatalos fejlesztési koncepciója is az aktív turizmust tekinti a térség egyik meghatározó elemének, amelyhez a kulturális örökség, a fürdők, a bor és a gasztronómia kapcsolódik. Magyar Turisztikai Ügynökség

A Mátra – Magyarország teteje és sokkal több annál

Ha Egertől nyugatra indulunk, a Bükk után egy másik hegyvidéki világ vár bennünket.

A Mátra neve sokaknak elsőként Kékestetőt jelenti. Nem véletlenül: 1014 méteres magasságával Magyarország legmagasabb pontja a hazai turizmus egyik jelképes helyszíne.

De aki csak Kékestetőt látja a Mátrában, annak a hegység jelentős része rejtve marad.

Gyöngyös a hegység természetes kapuja, innen indul a Mátravasút is. Mátrafüred régóta kedvelt üdülő- és kirándulóhely, fölötte pedig sorra következnek a hegyvidék nevezetes pontjai.

Ott van Sástó, Mátraháza, Galyatető, Parádsasvár, Parád és a kisebb hegyi települések egész sora.

A Mátra ráadásul nemcsak nyári úti cél.

Tavasszal a természet ébredése, nyáron az erdők hűvöse, ősszel a lombszíneződés, télen pedig – ha az időjárás is úgy akarja – a havas hegyvidék ad egészen eltérő élményt.

Ez az egész éves használhatóság a térség egyik legnagyobb turisztikai értéke.

Sástó idei állapota azt is megmutatta, mennyire sérülékeny ez a világ

A turizmus világnapján nemcsak a sikerekről érdemes beszélni.

A Minden, ami Eger oldalán szeptemberben külön cikkben mutattuk meg Sástó rendkívül alacsony vízállását. A látvány azért volt különösen elgondolkodtató, mert Magyarország legmagasabban fekvő tavát sokan éppen a Mátra egyik állandó jelképének tekintik.

A kiszáradó tó azonban arra figyelmeztet, hogy a turizmus és a természet állapota nem választható el egymástól.

Ha egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakok, ha csökken a víz mennyisége, vagy megváltozik az erdők állapota, az előbb-utóbb a turizmusban is megjelenik.

Ezért a fenntarthatóság a Bükkben és a Mátrában nem divatos kifejezés, hanem nagyon is gyakorlati kérdés.

Eger lehet az a hely, ahonnan az egész vidéket felfedezzük

Talán éppen itt rejlik Eger egyik még jobban kihasználható lehetősége.

Nemcsak önálló úti célként érdemes gondolni a városra, hanem a Bükk és a Mátra felfedezésének egyik kiindulópontjaként is.

Egy Egerben eltöltött hosszú hétvége ugyanis könnyen sokkal több lehet egyszerű városlátogatásnál.

Az első nap lehet az Egri váré, a belvárosé, a Bazilikáé és a Líceumé.

Az este a Szépasszony-völgyé.

Másnap jöhet Felsőtárkány, Szarvaskő, Bélapátfalva vagy Szilvásvárad.

Egy hosszabb tartózkodásba pedig már a Mátra is beleférhet: Sirokon át Mátrafüred, Sástó vagy akár Kékestető.

Egyetlen utazáson belül így kapcsolódhat össze történelem, bor, gasztronómia, fürdőzés, erdei vasút és hegyi túrázás.

Kevés térség rendelkezik Magyarországon ilyen sűrű és ennyire változatos turisztikai kínálattal.

A cél nem feltétlenül az, hogy minél több ember érkezzen egyszerre

A turizmus sikeréről sokáig leginkább a vendégszámok alapján beszéltünk.

Hányan érkeztek?

Hány vendégéjszakát töltöttek el?

Mennyi volt a szálláshelyek kihasználtsága?

Ezek továbbra is fontos adatok. De egy város vagy térség szempontjából legalább ennyire fontos, hogy a vendég mennyi időt marad, visszatér-e később, eljut-e a környező településekre, vásárol-e helyi terméket, betér-e egy kisebb vendéglátóhelyre vagy pincészetbe.

Eger esetében különösen fontos lehet a tartózkodási idő növelése. A 2026 első negyedévében mért átlag két vendégéjszaka volt. Eger

Pedig Eger és közvetlen környéke ennél jóval több napra kínál programot.

A város, a Bükk és a Mátra összekapcsolása ezért nemcsak turisztikai reklámfogás lehet. Ha a látogató egy nappal tovább marad, annak haszna megjelenhet a szállásadóknál, éttermeknél, pincészeteknél, múzeumoknál, fürdőkben, kisvasutaknál és a környező településeken is.

Az ősz talán az egyik legjobb bizonyíték

Szeptember 27. ráadásul nálunk különösen jó időpont a turizmus megünneplésére.

Egerben javában tart a szüreti időszak.

Az Egri borvidék ilyenkor mutatja meg egyik legjellegzetesebb arcát. A nyári forróság már többnyire mögöttünk van, miközben a város szabadtéri látnivalói továbbra is kényelmesen bejárhatók.

A Bükk és a Mátra pedig lassan őszi színekbe öltözik.

Néhány hét, és a zöld erdők helyét egyre inkább a sárga, vörös és barna árnyalatok veszik át. Felsőtárkány, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Mátrafüred vagy Sástó ilyenkor egészen más látványt kínál, mint nyáron.

A turisztikai szezon tehát itt nem ér véget augusztus 31-én.

Talán éppen ez lehet Eger, a Bükk és a Mátra egyik legnagyobb erőssége.

Nem kell messzire utaznunk ahhoz, hogy úton legyünk

A Turizmus Világnapja természetesen a világ utazásairól szól, de érdemes ezen a napon a közvetlen környezetünkre is más szemmel nézni.

Sokszor éppen azok a helyek válnak megszokottá, amelyek mellett naponta elmegyünk.

Egy egri számára természetes lehet a vár látványa.

A Bükk közelében élőnek megszokott az erdő.

A Mátrában élőnek mindennapos lehet a hegyek látványa.

Egy több száz kilométerről érkező vendég számára azonban ugyanez az élmény lehet az utazás legemlékezetesebb pillanata.

Szeptember 27. ezért arra is jó alkalom, hogy mi magunk újra turistaként nézzünk arra a vidékre, ahol élünk.

Mert Egerből elindulva néhány kilométeren belül vár, barokk belváros, borospince, termálvíz, erdei vasút, apátság, hegyi tó, sziklaszirt, erdő és Magyarország legmagasabb pontja is elérhető.

Eger, a Bükk és a Mátra nem három különálló turisztikai célpont. Együtt adják ennek a vidéknek azt a különleges világát, amelyért érdemes ideérkezni – és amelyet nekünk, itt élőknek is érdemes újra és újra felfedezni.

Források

Minden, ami Eger – Eger, az „ötcsillagos város” – mennyit változott azóta, és miért érdemes ma is újra felfedezni?
Korábbi cikk a Minden, ami Eger oldalán

Minden, ami Eger – Mátra–Bükk: Eger a térség turizmusának egyik motorja – hegyek, borok, fürdők és történelmi városok
Korábbi cikk a Minden, ami Eger oldalán

Minden, ami Eger – Eger ősszel is megér néhány napot – történelem, bor, fürdő és kirándulás egy helyen
Korábbi cikk a Minden, ami Eger oldalán

Minden, ami Eger – Ősszel kisvasútra fel! – Heves vármegye három erdei vasútja különösen jó választás
Korábbi cikk a Minden, ami Eger oldalán

Minden, ami Eger – Kiszáradt a Sástó – alig maradt víz Magyarország legmagasabban fekvő tavában
Korábbi cikk a Minden, ami Eger oldalán

Eger Megyei Jogú Város – 2026. július és az első hét hónap turisztikai adatai
Eger.hu – Turisztikai adatok

Eger Megyei Jogú Város – Így alakult Eger idegenforgalma az első negyedévben
Eger.hu – első negyedéves turisztikai adatok

Magyar Turisztikai Ügynökség – Mátra–Bükk turisztikai térség
A Mátra–Bükk turisztikai térség bemutatása

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – aktuális látogatási információk

Ezen a napon – szeptember 27.
Szeptember 27. évfordulói

Borítókép: Eger, Dobó tér. Fotó: Szinok Gábor

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top