Dobó István, a végvári vitézek, Gárdonyi és Bródy, Tinódi, Petőfi vagy éppen a kevésbé ismert lakótelepi plasztikák: Eger utcái és terei valóságos szabadtéri galériát alkotnak. Az Egri Értéktárban külön nemzeti értékként szerepelnek az önkormányzat nyilvántartásában található közterületi képzőművészeti alkotások. A lista böngészése közben pedig kiderül: jóval több szobor és műalkotás vesz körül bennünket, mint amennyit elsőre fel tudnánk sorolni.
Az ember könnyen megszokja a saját városának látványát. Naponta elmegyünk ugyanazon szobor mellett, találkozási pontként használjuk, esetleg turistákat igazítunk útba vele – közben ritkán gondolunk arra, ki készítette, mikor került oda, vagy milyen történetet őriz.
Eger ebből a szempontból különösen gazdag város.
Az Egri Értéktár anyagában önálló kulturális örökségi értékként jelenik meg „Az egri önkormányzat által nyilvántartásban szereplő közterületi képzőművészeti alkotások” gyűjteménye. A javaslatot az Egri Városszépítő Egyesület nyújtotta be.
Az értéktári összeállítás szerint a Képzőművészeti Lektorátus Egert a közterületi képzőművészeti alkotások száma alapján jól ellátott városnak minősítette, és azt is kiemelte, hogy több jelentős művész kiemelkedő alkotása került a városba.
A legismertebb: Dobó István szobra
Ha egri köztéri szoborról beszélünk, szinte mindenki ugyanarra gondol először.
A Dobó téren álló monumentális szoborcsoport Strobl Alajos alkotása, amelyet 1907. augusztus 18-án lepleztek le az akkor még Kossuth térnek nevezett főtéren.
A kompozíció központi alakja természetesen Dobó István, az 1552-es várvédelem kapitánya. Mellette Mekcsey István és egy várvédő egri nő alakja jelenik meg.
A szobor történetének van egy kevésbé ismert érdekessége is.
Strobl Alajos Dobó megformálásához az egri várban őrzött eredeti Dobó-szarkofág fedőlapját tanulmányozta és arról gipszmintát készített. Mekcsey alakjának modellje Breznay Imre, a nőalak modellje pedig Hajdú Róza volt.
Vagyis a ma minden egri által ismert szoborcsoportban két, a művész korában élő ember arcvonásai is fennmaradtak.
A Dobó-szobrot 1962-ben nagyobb restaurálásra elszállították, majd 2014-ben ismét teljes körű felújítást kapott. Utóbbi után kissé módosult a helyzete is: új posztamense közelebb került az Eger-patakhoz.
A szobor, amelynek még a helyéről is hosszú vita folyt
Eger másik ikonikus köztéri alkotása Kisfaludi Strobl Zsigmond Végvári vitézek című szoborcsoportja.
Az alkotást 1967 őszén állították fel a Dobó téren. A mozgalmas kompozíció egy magyar végvári harcos és két török katona küzdelmét örökíti meg.
Évtizedeken keresztül szinte elképzelhetetlen volt nélküle a Dobó tér.
A belvárosi rehabilitáció azonban mindent megváltoztatott.
2014-ben a Dobó-szoborral együtt elszállították restaurálásra. Míg Dobó visszakerült a főtérre, a Végvári vitézek számára az egykori Szúnyog köz helyén kialakított új közterületet jelölték ki. A szoborcsoport 2015-ben már a róla elnevezett Végvári vitézek terén kapott helyet.
A költözés nem maradt vita nélkül. Már jóval az áthelyezés előtt tiltakoztak ellene, és 2024-ben ismét felmerült a szoborcsoport Dobó térre történő visszahelyezése.
A Minden, ami Eger oldalán korábban külön is bemutattuk a mai teret:
Végvári vitézek tere – ahol az Eger-patak, a vár és a történelem találkozik
Nem csak a belvárosban vannak értékes alkotások
Az értéktári lista egyik legérdekesebb tulajdonsága éppen az, hogy nem áll meg a turisták által jól ismert történelmi belvárosnál.
Megtalálható benne többek között Kerényi Jenő Thália című alkotása az Érsekkertben, Megyeri Barna Fekvő nő című szobra a Leányka utcában, Csikai Márta Termékenység című műve a Barkóczy utcai parkban, Csontos László Gyerekek a fán alkotása a Kodály Zoltán utcában, valamint Gádor Magdolna Nap, Hold, Csillagok című műve a Bartók Béla téren.
És akadnak egészen különleges nevű alkotások is: Sárkányeregető, Szőlőtartó nő, Vízbelépő, Szomjúság, valamint a Mátyás király út és a Sas út találkozásánál álló Szőlőfürtös seregély városköszöntő plasztika.
Ezek közül jó néhány mellett egriek ezrei járnak el úgy naponta, hogy talán a címét vagy az alkotóját sem ismerik.
Az Érsekkert külön kis szabadtéri galéria
Külön fejezetet érdemel az Érsekkert.
Itt található többek között a Thália-szobor, a Danubius-szökőkút és a zenepavilon, de a park egyik legérdekesebb része a Múzsák Ligete.
Itt egymás közelében találkozhatunk Eger két nagy írójával.
Varga Imre Bródy Sándort egy padon ülve, Gárdonyi Gézát pedig mellette állva ábrázolta. A Bródy-szobor 2004-ben, Gárdonyié 2005-ben került a parkba. A két alak elhelyezése különösen találó, hiszen Gárdonyi és Bródy nemcsak kortársak voltak, hanem baráti kapcsolatban is álltak egymással.
Korábban mi is végigsétáltunk ezen a környéken:
Stadion utca története – Érsekkert
Eger katonai múltja is ott van a szobrok között
A közterületi alkotások egy másik csoportja a város katonai múltját őrzi.
Ilyen a Hatvani kapu téren található Hatvanas ezred emlékmű, valamint ugyanitt Király Róbert 1956-os emlékműve. Az értéktári nyilvántartásban szerepel továbbá a Vitkovics Mihály utcában a Magyar Királyi 14. Dobó István honvéd gyalogezred második világháborús hősi halottainak emlékműve is.
A Hatvanas ezred történetével korábban részletesebben is foglalkoztunk:
Hatvanas ezred utca – Eger katonai múltjának élő emléke
Gárdonyiból sem csak egy van Egerben
Érdekes részlet, hogy az értéktári listán két Gárdonyi Géza-szobor is szerepel.
Az egyik Varga Imre már említett alkotása az Érsekkertben, a másik Kutas László Gárdonyi-szobra a Gárdonyi Géza téren, vagyis az író egykori otthonának és az egri várnak a közelében.
Ugyanebben a nyilvántartásban találunk Petőfi Sándor-, Deák Ferenc- és II. Rákóczi Ferenc-ábrázolást, Tinódi Lantos Sebestyén-szobrot, valamint számos emlékművet, díszkutat és modern plasztikát is.
Egy város története bronzban, kőben és fémben
Talán éppen ez teszi különlegessé Eger köztéri művészetét.
Nem egyetlen korszak alkotásairól van szó.
A történelmi személyiségek szobrai mellett ott vannak a 20. századi modern plasztikák, a katonai emlékművek, a holokauszt-emlékezés alkotásai, díszkutak, lakótelepi szobrok és olyan művek is, amelyek elsősorban a környezetük esztétikai formálására születtek.
A város így tulajdonképpen ingyenesen látogatható szabadtéri képzőművészeti gyűjtemény.
És éppen a kevésbé ismert alkotások miatt érdemes néha más szemmel végigsétálni Egeren. Nemcsak a Dobó térre vagy a vár környékére figyelni, hanem a Leányka utcára, a Hadnagy utcára, a Bartók Béla térre, a Kodály Zoltán utcára, a Bervára vagy az Érsekkert félreesőbb részeire is.
Ott vannak előttünk évtizedek óta – csak sokszor már nem vesszük észre őket.
Források
Eger Megyei Jogú Város – Egri Értéktár nemzeti értékei
Eger.hu – 110 éve áll a Dobó-szoborcsoport a város főterén
Egri Magazin – a Dobó-szobor története és modelljei
TV Eger – Elvitték, de itt marad: Egerben restaurálják a Dobó téri szobrokat
Nemzeti Archívum – Végvári vitézek szoborcsoport
Kapcsolódó cikkeink
Végvári vitézek tere – ahol az Eger-patak, a vár és a történelem találkozik
Stadion utca története – Érsekkert
Séta az Érsekkert rácsos kapujától
Hatvanas ezred utca – Eger katonai múltjának élő emléke
Borítókép: Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobra az egri Érsekkertben. Fotó: Szinok Gábor.