A Mátra és a Bükk közötti dombvidék egyik apró települése Fedémes, amely méreténél jóval gazdagabb történelmet őriz. Középkori emlékek, egy dombtetőn álló templom, régi falusi hagyományok és egy ma is működő papírmerítő műhely teszi különlegessé a Pétervásárai járásban fekvő községet.
Fedémes nem tartozik Heves vármegye legismertebb turisztikai célpontjai közé. Éppen ez adja egyik vonzerejét. A település a Fedémesi-patak völgyében, a Heves–Borsodi-dombság területén bújik meg, távol a nagyobb városok nyüzsgésétől.
A falu hivatalos honlapja is elsősorban történelmi múltját, táji környezetét, rendezett faluképét és közösségét emeli ki. Fedémes azonban sokkal több egy csendes észak-hevesi falunál: története legalább a 13. századig dokumentálható.
Már 1261-ben írtak Fedémesről
Fedémes első ismert okleveles említése 1261-ből származik, amikor Fedemus néven szerepelt. Borovszky Samu Heves vármegyét bemutató monográfiája szerint az egri püspökség részére 1261-ben kiadott megerősítő levél már a püspökség ősi birtokaként említi a települést.
Az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben Fedémes már a hevesi főesperesi kerület plébániái között szerepelt. A 15. században az egri püspökség mellett más birtokosokról is tudunk: 1414-ben például a Szuhai Jákófiak és a Fedémesiek is rendelkeztek itt birtokkal.
A település hivatalos történeti összefoglalója szerint Fedémes nevének eredete a régi magyar méhészkedéssel állhat kapcsolatban. A magyarázat szerint a „fedemezés” a méhek, a méz és a viasz után járó tizeddel kapcsolatos fogalom lehetett. Ez azonban inkább történeti névmagyarázatként kezelendő, nem teljes bizonyossággal igazolt eredetként.
Egy középkori település nyomai a mai házak között
Fedémes múltja nem csupán régi oklevelekből ismerhető.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a Petőfi utca 43. környezetében középkori templomot és templom körüli temetőt tart nyilván. A lelőhelyen késő középkori település nyomait, 15–16. századi pénzleletet és 16. századi kerámiát is dokumentáltak.
A helyszínen 1966-ban régészeti ásatás is folyt.
Mindez arra utal, hogy a mai Fedémes területén a középkorban már kialakult települési és egyházi élet létezett. A falu mai csendes utcái alatt és környezetében tehát évszázadok történetének emlékei rejtőznek.
Mit meséltek Fedémesről a 19. században?
Különösen érdekes forrás Pesty Frigyes 19. századi helynévgyűjtése.
Az 1860-as években lejegyzett helyi hagyomány szerint Fedémest egykor hatalmas erdőségek vették körül, és a kuruc idők táján mindössze néhány család élt a szűk völgyben.
A helyi emlékezet négy régi családnevet is megőrzött: Tóth, Vincze, Sike és Szabó. Később Varga és Csehi nevű családok is érkeztek a környező településekről.
Pesty leírásakor a faluban 45 lakóházat említettek, földesura pedig az egri érsek volt.
Ez különösen érdekes adalék Fedémes történetéhez, mert megmutatja, hogyan élt saját múltja a helyiek emlékezetében több mint másfél évszázaddal ezelőtt.
A falu fölött áll a Szent István király-templom
Fedémes egyik legjellegzetesebb épülete a dombon álló Szent István király templom.
A késő barokk templom építését 1811-ben kezdték Grossmann József terve alapján, az építkezés hat évig tartott, felszentelésére pedig 1819-ben került sor.
A templom főoltárképe Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja a koronát. A boltozaton Takács István freskója látható.
Különleges történeti emlék a templom egyik harangja is. 1837-ben az egri Jüszt Anna műhelyében készült, köpenyét Szent Mihály és Szent Katalin domborműve díszíti. Ez szép közvetlen kapcsolatot jelent Fedémes és Eger régi kézműves múltja között.
A templomhoz vezető lépcsősor mellett 1996-ban stációsort állítottak fel, amely Varga Károly fazekasmester munkája.
Egy kézműves műhely, amely messze vitte Fedémes nevét
Fedémes egyik legkülönlegesebb mai értéke a Vinczemill papírmerítő műhelye.
Vincze László papíripari mérnök 1985-ben alapította vállalkozását, és a hagyományos kézi papírmerítés több évszázados technológiáját elevenítette fel. A vállalkozás központja Szentendrén található, az alaptevékenységet jelentő papírmerítő műhely azonban ma is Fedémesen működik.
A Vinczemill jelenlegi honlapja szerint a fedémesi műhelyben készülnek a valódi, kézzel merített papírok. A családi vállalkozás termékeit többek között művészek, restaurátorok, könyvtárak, levéltárak és múzeumok is használják.
A műhely tehát nem egyszerűen turisztikai érdekesség: egy ma is élő kézműves hagyomány helyszíne.
A település honlapja szerint előzetes egyeztetéssel a látogatók a papírmerítés folyamatába is betekintést nyerhetnek.
Asszonykórus, kocsmagaléria és régi mesterségek
Fedémes kulturális múltjának fontos része volt a Fedémesi Asszonykórus, amely országos és nemzetközi elismeréseket is szerzett a helyi népdalkincs gyűjtésével, megőrzésével és előadásával.
A csoport ma már nem működik, de emléke és hagyatéka része a falu örökségének. Jellegzetes viseletük Fehér Jánosné Vincze Irén népi iparművész munkája volt.
Fedémesen egy időben különleges kiállítóhely, úgynevezett „kocsmagaléria” is működött. A helyi hagyományőrzők emellett régi mesterségek eszközeit, többek között kovácsműhelyhez és méhészkedéshez kapcsolódó tárgyakat is igyekeztek megőrizni.
A Fedémesi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület 1996-ban alakult. Tevékenységéhez kapcsolódott a templomhegyi stációk kialakítása, a fotótörténeti gyűjtemény és több faluszépítő kezdeményezés.
Fedémes ma is változik
A település hivatalos honlapja ma is működik és frissül. A jelenlegi fejlesztések között szerepel a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója, korábban pedig támogatást nyertek többek között belterületi vízelvezetésre, az egykori általános iskola tetőhéjazatának cseréjére, falubuszra, falugondnoki szolgálatra, valamint településüzemeltetési eszközök beszerzésére.
Ezek talán kevésbé látványos változások, mint egy turisztikai beruházás, egy ilyen kis település életében azonban különösen fontosak.
Egy falu, amelyet érdemes lassan felfedezni
Fedémes nem az a hely, ahová hatalmas látványosságok hosszú listája miatt érkezik az ember.
Értéke éppen másban rejlik.
A szűk völgyben meghúzódó településen egymás mellett található meg az Árpád-kori múlt, a középkori templom és temető régészeti emléke, a 19. századi falusi világ öröksége, a dombtetőn álló templom, a népi hagyomány és egy napjainkban is működő különleges kézműves műhely.
Fedémes jó példája annak, hogy Heves vármegye legkisebb településeinek történetében is mennyi felfedezésre váró részlet rejtőzik.
Források
Fedémes község hivatalos honlapja
Fedémes – Szent István király-templom története és leírása
Fedémes – Egyesületek és hagyományőrzés
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Fedémes, Petőfi u. 43.
Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára – Hungaricana
Borovszky Samu: Heves vármegye – Fedémes történeti leírása
Vinczemill – a fedémesi papírmerítő műhely hivatalos oldala
Kultúra.hu – Vincze László, a papírmerítés mestere
Borítókép: Fedémes látképe. Fotó: fedemes.hu