A vadaskertek ma elsősorban történelmi érdekességnek tűnnek, évszázadokon keresztül azonban a királyi, főúri és egyházi birtokok fontos részei voltak Magyarországon. Nem egyszerűen bekerített erdőkről beszélünk: vadgazdálkodási területek, reprezentatív vadászhelyek, olykor pedig különleges állatfajok meghonosításának helyszínei voltak.
Eger és környéke különösen gazdag emlékeket őriz ebből a világból. A mai Érsekkert helyén is vadaskert húzódott, Felsőtárkányban pedig évszázadokon keresztül működött az egri püspökök, majd érsekek egyik jelentős vadaskertje.
Már a középkorban megjelentek a vadaskertek
A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárának összefoglalása szerint Magyarországon a vadaskertek megjelenése a 11–12. századra tehető. A nagyobb királyi és főúri rezidenciák, illetve nyaralóhelyek mellett gyakran alakítottak ki olyan bekerített területeket, ahol a vadat helyben tarthatták és félvad körülmények között tenyészthették.
A vadaskertek több célt szolgáltak. Biztosították a vadászatokhoz szükséges vadállományt, vadhússal látták el az uradalmakat, és egyes helyeken új állatfajok meghonosításával is kísérleteztek.
A magyar vadaskertek történetének egyik fontos összefoglaló munkája Csőre Pál 1997-ben megjelent „Vadaskertek a régi Magyarországon” című kötete, amely a középkortól egészen a 20. századig követi végig ezeknek a különleges területeknek a történetét.
Egerben is hatalmas Vadkert terült el
A történet számunkra talán legérdekesebb része Egerhez kapcsolódik.
A 15–16. századi források a mai Érsekkert környékét még dúsan erdős területként említik. Itt feküdt az egykori Vadkert, illetve vadaskert, amely jóval nagyobb területet foglalt el a ma ismert parknál.
A középkori vadaskerthez a mai Érsekkert mellett a strandfürdő, valamint a Csákó városrész egy része is hozzátartozhatott, és a terület egészen a mai vasútállomás környékéig húzódott.
Eger város értéktári dokumentuma szerint a 15–16. században ezen a területen három nagy „Vadkert” feküdt. A középkori vadaskert tekinthető a mai Érsekkert egyik történelmi elődjének.
A vadaskertből díszkert lett
Fotó: www.panoramio.com
A terület funkciója az évszázadok során fokozatosan megváltozott.
A 18. században már egy összetett püspöki kert alakult ki: a mai Érsekkert helyén díszkert, az Eger-patak túloldalán virágkertészet, távolabb pedig veteményeskert helyezkedett el.
Az 1730-as évektől megindult a terület tudatos díszkertté formálása. Barkóczy Ferenc püspök idején tovább fejlődött a park, Eszterházy Károly püspöksége alatt pedig 1769-ben a korábbi kerítések helyett kőfal is épült.
A vadászterületből így fokozatosan reprezentatív püspöki, majd érseki kert született.
Szmrecsányi Lajos érsek 1919-ben nyitotta meg a kert kapuit Eger lakói előtt. Az egykori püspöki magánkert ettől kezdve fokozatosan valódi városi közparkká vált.
Felsőtárkány még különlegesebb történetet őriz
Eger mellett Felsőtárkány vadaskertjéről is rendkívül gazdag dokumentáció maradt fenn.
A Magyar Nemzeti Levéltár kutatásai szerint története egészen a középkorig vezethető vissza. Az 1493-ban készült Bakócz-kódex a település határában püspöki díszkertet, pisztrángos tavat, majorházat és püspöki palotát is említ. A kutatók feltételezése szerint a vadaskert kialakulása is erre az időszakra tehető.
A környék vadászati jelentőségéről egészen különleges történetek maradtak fenn.
- február 21-én Estei Hippolit egri püspök a felsőtárkányi Vár-hegy környékén rendezett vadászaton egy hatalmas medvét ejtett el.
Még érdekesebb az 1550-ből fennmaradt adat.
Dobó István lakodalmához is vadászat kapcsolódott
- október 17-én Dobó István lakodalma alkalmából Felsőtárkányban rendeztek vadászatot. A levéltári forrás szerint ezen Dobó felesége, Sulyok Sára egy gímszarvast ejtett el.
Alig két évvel később következett Eger 1552-es ostroma.
A harcok után az egrihez hasonlóan a felsőtárkányi vadaskert is elpusztulhatott, mert hosszú időre eltűnik az írott forrásokból.
Barkóczy Ferenc újjáélesztette a vadaskertet
A török hódoltság után ismét megjelent a vadaskert.
Újjáépítése Barkóczy Ferenc egri püspökhöz köthető. Valószínűleg a Felsőtárkánytól északra emelt Fuorcontrasti kastély környezetét is bevonták a kialakításába.
A méreteket jól érzékelteti, hogy a kert bekerítéséhez a levéltári kutatás szerint mintegy 102 ezer deszkát és 840 faoszlopot használtak fel. Az ehhez szükséges faanyagot a környező erdőkből termelték ki.
Eszterházy Károly püspök később lebontatta Barkóczy pompás felsőtárkányi kastélyát, a vadaskert azonban továbbra is fontos része maradt az érseki uradalomnak.
Szarvasokat hoztak Gödöllőről Felsőtárkányba
A 19. századból már egészen részletes adatok állnak rendelkezésünkre.
Egy 1799-es uradalmi leltár megemlíti a vadaskertet és az azt felügyelő fővadász házát is. 1830-ban ismét létrehozták, illetve átszervezték a felsőtárkányi vadaskertet.
Pyrker János László egri érsek 1831-ben a gödöllői Grassalkovich-uradalomból két szarvasbikát és tizenkét szarvastehenet hozatott Felsőtárkányba tenyésztési céllal.
Ettől kezdve az állományról rendszeres kimutatások készültek.
Fekete Vadas Kert és Veres Vadaskert
Egy 1840-ben készült térkép két különleges elnevezést is megőrzött.
A vaddisznók számára elkülönített részt Fekete Vadas Kertnek, míg a gímszarvasok és őzek tartására kijelölt területet Veres Vadaskertnek nevezték.
A vadak gondozása szervezett gazdálkodást igényelt. 1846-ban például mintegy 54 kilogramm kősót helyeztek ki az erdőben, a vaddisznóknak pedig kukoricát biztosítottak.
A levéltári adatok szerint a vadaskert területe ebben az időszakban mintegy 6300 hektár volt.
1846-ban 23 gímszarvast, 12 dámvadat és 29 őzet tartottak nyilván. A következő évben az állomány további tíz szarvassal, négy dámmal és négy őzzel gyarapodott.
A 20. századig híres vadászterület maradt
Felsőtárkány és a környező bükki erdők még a 20. század elején is rendkívüli vadbőséggel rendelkeztek.
Egy 1909-es adat szerint az érseki uradalom erdeiben évente 8–10 szarvasbikát, 80–100 szarvastehenet, 60–80 őzet és 8–10 vaddisznót ejtettek el.
A vidék a két világháború között is Magyarország nevezetes vadászterületei közé tartozott. Egy 1929. január 21-én rendezett főúri vadászaton tizenkét vaddisznót ejtettek el; közülük négyet Bethlen István miniszterelnök hozott terítékre.
A felsőtárkányi vadaskert megszűnésének pontos időpontját nem ismerjük. Egy 1936-os alispáni jelentés a vármegye vadaskertjei között már nem sorolja fel. Az egri érsekség birtokainak 1945 utáni államosítása pedig végleg lezárta ennek a több évszázados uradalmi rendszernek a történetét.
A vadaskertek eltűntek, emlékeik azonban itt maradtak
A történelmi vadaskertek többségét ma már hiába keresnénk eredeti formájában. Tájnevek, térképek, levéltári dokumentumok és egykori kertek őrzik emléküket.
Eger ebből a szempontból különleges helyzetben van.
A mai Érsekkertben sétálva tulajdonképpen egy több évszázados tájtörténet egyik utolsó fejezetében járunk. A középkori Vadkertből püspöki díszkert, majd érseki magánpark, végül mindenki számára nyitott városi park lett.
Felsőtárkány erdei pedig egy másik történetet őriznek: az egri püspökök és érsekek évszázadokon át működő vadgazdálkodásának, főúri vadászatainak és hatalmas vadaskertjeinek emlékét.
A két hely története ezért szorosan összetartozik – és jól mutatja, hogy Eger és a Bükk kapcsolatát nemcsak a kirándulás és a turizmus, hanem évszázadokra visszanyúló gazdasági, egyházi és vadászati hagyományok is formálták.
Források és további olvasnivaló
Magyar Nemzeti Levéltár – Heves Vármegyei Levéltár:
A felsőtárkányi vadaskert – részletes levéltári feldolgozás
Eger Megyei Jogú Város – Értéktár:
Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület
Csőre Pál: Vadaskertek a régi Magyarországon, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997.
A kötet bibliográfiai adatai és tartalomjegyzéke
Kapcsolódó cikkeink
Egri Érsekkert, a Bükk lábánál elterülő legendás település tüdeje
Az Érsekkert kőhídja – több mint két és fél évszázad történelme Eger szívében
Az Érsekkert szívében csobog Eger egyik különleges emléke – az érsekkerti szökőkút története