Vámosgyörk neve évszázadok történetét őrzi: volt királyi birtok, az Aba nemzetség földje és vámhely, majd a vasút megérkezésével a térség egyik fontos közlekedési csomópontjává vált. A Heves vármegye déli részén fekvő község múltjában az őskori leletektől az 1848–49-es szabadságharcon át a vasútépítésig számos érdekes fejezetet találunk.
A Minden, ami Eger oldalán 2015-ben már bemutattuk Vámosgyörk történetét és fekvését. Több mint egy évtized elteltével érdemes újra elővenni a település történetét, immár újabb forrásokkal és érdekességekkel kiegészítve.
Évezredek óta lakott vidék
Vámosgyörk Heves vármegye déli részén, a Gyöngyösi járásban, sík vidéken fekszik. A község életében ma is meghatározó a közlekedési helyzet: a Budapest–Hatvan–Miskolc vasúti fővonal mellett található, az M3-as autópálya pedig mindössze néhány kilométerre húzódik.
A település környéke azonban jóval az első írásos említés előtt lakott volt. A község hivatalos történeti összefoglalója szerint kő- és bronzkori leletek, valamint kelta településnyomok bizonyítják, hogy az ember már évezredekkel ezelőtt megtelepedett ezen a vidéken.
Jurkból lett Vámosgyörk
A honfoglalást követően a terület királyi birtok volt, később pedig az Aba nemzetség tulajdonába került.
Az egyik legfontosabb dátum 1273: egy ebből az évből származó oklevél Jurk néven említi a települést. Később többféle névalakkal találkozhatunk: az 1332–1335-ös pápai tizedjegyzékben Geurk, 1394-ben Gurk, 1396-ban Gewrk alakban szerepelt.
A település nevének mai formájához a kereskedelem vezetett el. 1445–1446 körül már vámhelyként említették, és a 15. század második felében megjelent a Wamos Gyewrk névalak. Vagyis a mai „Vámos” előtag valóban a település egykori vámhelyi szerepét őrzi.
Birtokosok, pusztulás és újrakezdés
Vámosgyörk története szorosan összefonódott a környék nagy birtokos családjaival. A középkorban többek között a Kompolthiakhoz, később az Országh családhoz kötődött.
A török hódoltság azonban súlyosan érintette a települést. Eger 1596-os eleste után Vámosgyörk fokozatosan elnéptelenedett. A térség felszabadulása után sem népesült be azonnal: az újjátelepedés igazán a Rákóczi-szabadságharcot követően indult meg.
A 18–19. század már ismét a fejlődés időszaka lett. A község fekvése egyre fontosabbá vált, erősödött a mezőgazdaság, a kereskedelem és a vásározás.
Vámosgyörk és az 1848–49-es szabadságharc
Kevésbé ismert helytörténeti érdekesség, hogy 1849. április 2-án, a hatvani csata idején Vámosgyörk lakói is segítették az átvonuló honvédsereget. A helyi történeti összefoglaló szerint élelmiszer- és hadianyag-szállítással támogatták a katonákat.
Ez a mozzanat Vámosgyörk történetét közvetlenül is összekapcsolja a tavaszi hadjárat eseményeivel.
A vasút mindent megváltoztatott
A 19. század második fele hozta Vámosgyörk egyik legnagyobb átalakulását: megérkezett a vasút.
A Hatvan–Miskolc fővonal és a Vámosgyörk–Gyöngyös kapcsolat kiépülése új munkalehetőségeket teremtett, és bekapcsolta a települést az ország gazdasági vérkeringésébe. A korabeli fejlődés olyan jelentős volt, hogy a lakosság az 1860-as 1294 főről 1910-re 2207 főre emelkedett. A vasúthoz kapcsolódó új társadalmi réteg is megjelent, miközben üzletek, vendéglők, gyógyszertár és egyéb szolgáltatások telepedtek meg a községben.
1871-ben Vámosgyörköt nagyközséggé nyilvánították.
A vasúti szerep tovább erősödött, amikor 1909-ben megnyílt a Jászapáti és Vámosgyörk közötti, mintegy 29 kilométeres vonal. Az ünnepi menet Vámosgyörkről indult Jászapáti felé. A vasútvonal néhány nappal később már használatba is került.
Érdekesség, hogy a vámosgyörki állomáson 1962-ben helyezte üzembe a MÁV az első Integra-Domino rendszerű vasúti biztosítóberendezését.
Kastély és templom – Vámosgyörk épített öröksége
A község egyik meghatározó épülete a Visontai Kovách-kastély. A településképi arculati kézikönyv szerint az épületet 1852-ben Visontai Kovách János építtette nyári rezidenciának. A második világháború után új szerepet kapott, 1948-tól idősek otthonaként hasznosítják.
Vámosgyörk másik jellegzetes épülete a Mindenszentek római katolikus templom. A korábbi templomot 1895-ben lebontották, helyére Wind István tervei alapján épült fel az új templom, amelyet 1897-ben fejeztek be. Tornya a sík településszerkezet miatt messziről meghatározza Vámosgyörk látképét.
Egy régi szálloda is állt az állomás mellett
A vasút fejlődése a vendéglátást is magával húzta. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum egy régi képeslapot őriz, amelyen a vasútállomás mellett Weiner Bertalan Korona vendéglője és szállodája látható.
Az épület feltehetően a 19. század második felében készült. 1914-ben mindössze négy szobával rendelkezett, de még 1924-ben is működött. Egy ilyen kis szálloda létezése jól mutatja, milyen jelentős forgalmat hozott egykor a vasút Vámosgyörkre.
Vámosgyörk ma is őrzi közlekedési szerepét
A község közigazgatási területe mintegy 21,82 négyzetkilométer, és továbbra is Heves vármegye egyik jellegzetes dél-hevesi települése. A népességre vonatkozó különböző adatbázisok eltérő módszertan és időpont szerint közölnek adatokat, ezért a korábbi cikkekben szereplő lakosságszámokat érdemes mindig az adott évhez kötve kezelni. A KSH folyamatosan frissíti a területi és népességi statisztikákat.
Vámosgyörk történetének talán legérdekesebb vonása az állandó alkalmazkodás. Őskori településhelyből királyi birtok, abból középkori vámhely, majd mezőgazdasági község és végül vasúti csomópont lett.
A sík vidéken elterülő település első pillantásra talán csendes falunak tűnik, múltját közelebbről megvizsgálva azonban a magyar történelem számos korszakának nyomait fedezhetjük fel benne.
Források – aktív linkkel
Vámosgyörk Községi Önkormányzat – hivatalos honlap
Magyar Elektronikus Könyvtár – Borovszky Samu: Heves vármegye, Vámosgyörk
Magyar Nemzeti Levéltár – Egy 110 éves vasút emlékezete
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – a vámosgyörki Korona vendéglő és szálloda
Vámosgyörk Településképi Arculati Kézikönyve
Központi Statisztikai Hivatal – területi adatok
Minden, ami Eger – Vámosgyörk története és fekvése, 2015