A mai Pyrker János tér egészen más arcát mutatja, mint azon a festményen, amelyet az Egerben született Meilinger Dezső készített. Az Egri vásár című alkotáson sátrak, földre terített portékák, árusok és vásárlók népesítik be a Bazilika mögötti területet. A háttérben pedig ott magasodik Eger egyik legkönnyebben felismerhető épülete, a kéttornyú főszékesegyház.
A festmény egyszerre műalkotás és különleges várostörténeti emlék: megmutatja, milyen lehetett az egri vásárok világa a 20. század első felében.
A Bazilika mögött nyüzsgött a vásár
Mai szemmel különösen érdekes végignézni Meilinger Dezső képének apró részleteit. A vásári sátrak szinte az egész teret elfoglalják. Az árusok egy része egyszerűen a földön vagy alacsony asztalokon kínálja portékáját, miközben a vásárlók közöttük járnak.
Nem egy ünnepi eseményt látunk, hanem a régi Eger hétköznapjainak egy mozgalmas pillanatát. A vásár egyszerre volt kereskedelmi és társadalmi esemény: találkozóhely, ahol a városiak mellett a környékbeli falvakból érkezők is megfordultak.
A festmény helyszínének azonosításában a legfontosabb támpont maga a Bazilika. A ma is meghatározó épület Pyrker János László érseksége idején készült: Hild József tervei alapján építették, és 1837-ben szentelték fel.
Egy egri festő képe a régi Egerről
A kép alkotója külön is figyelmet érdemel. Meilinger Dezső 1892. október 3-án Egerben született, és 1960. május 11-én Miskolcon hunyt el. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a szolnoki művésztelepen is képezte magát.
Életének jelentős része később Miskolchoz kötődött, ahol rajztanárként és festőként dolgozott, valamint alapító tagja lett a Miskolci Művészek Társaságának. Munkásságában tájképek, városképek és életképek egyaránt megjelentek. Művészetére többek között a nagybányai plein air festészet és az alföldi realizmus is hatott.
Szülővárosáról azonban nem feledkezett meg. 1926-ban Egerben gyűjteményes kiállítása is nyílt.
Az Egri vásár ezért több egyszerű városképnél. Egy Egerben született művész örökítette meg azt a városi életet, amelyet személyesen is ismerhetett.
Ami megváltozott – és ami megmaradt
A Pyrker János tér azóta természetesen jelentősen átalakult. A festmény vásári sátrai eltűntek, a környezet rendezettebbé vált, a tér pedig ma többek között az Országzászlónál tartott városi megemlékezéseknek is helyet ad.
Van azonban egy különösen szép kapcsolódás a régi kép és a jelen között.
A vásár ugyanis nem tűnt el teljesen a Bazilika mögül.
Napjainkban a Pyrker János tér az egri régiségvásár helyszíne. A 2026-os vásárnaptárban is szerepel Eger és a Pyrker János tér: például szeptember 20-ra és október 18-ra is meghirdettek itt régiségvásárt.
Így több évtized elteltével is van valami ismerős abban, amit Meilinger Dezső megfestett. Mások a sátrak, mások a portékák és természetesen mások az emberek – de időről időre ma is árusok és vásárlók töltik meg ugyanazt a teret.
Talán éppen ettől olyan különleges az Egri vásár. Nem csupán egy letűnt világot mutat meg, hanem egy olyan egri hagyomány pillanatát őrzi, amelynek nyomai a város életében ma is felfedezhetők.
Források
Kieselbach Galéria – Meilinger Dezső életrajza
Magyar Nemzeti Levéltár – Meilinger Dezső életéről és pályájáról
Egri Főegyházmegye – Pyrker János László és az egri főegyházmegye története
2026-os vásárnaptár – Egri Régiségvásár, Pyrker János tér
Borítókép: Meilinger Dezső (1892–1960): Egri vásár – a Bazilika mögötti vásári forgatag a mai Pyrker János tér területén.
