Eger történelmi belvárosának egyik hangulatos épülete a Tinódi Sebestyén téren álló Duka–Gallasy-ház. A várhoz vezető út mentén található műemlék évszázadok emlékét őrzi. A hagyomány szerint elődjében a török hódoltság idején dervisiskola működött, ma pedig a város egyik kedvelt találkozóhelyének ad otthont. Az épület előtt Tinódi Lantos Sebestyén szobra idézi fel az 1552-es egri diadal emlékét.
Egy különleges ház az egri vár alatt
A Dobó tér felől az egri vár irányába sétálva egy apró, történelmi hangulatú térre érkezünk. Itt találkozik a Kossuth Lajos utca, az Almagyar utca és a Dobó utca. A környező épületek, a várfalak közelsége és a régi utcavonalak Eger sok évszázados történetét idézik.
A Tinódi Sebestyén tér egyik legjellegzetesebb épülete a Duka–Gallasy-ház, amelynek fehér homlokzata, vörös cseréptetője és nagyméretű, kőkeretes kapuja különösen szépen illeszkedik a történelmi környezetbe.
Az épület nem tartozik Eger legismertebb műemlékei közé, pedig elhelyezkedése és történeti kapcsolatai miatt figyelmet érdemel. Közvetlenül a vár alatt áll, azon az útvonalon, amely évszázadok óta összeköti a belvárost az erődítménnyel.
A ház előtt ma vendéglátóhely terasza fogadja a látogatókat. A történelmi épület így nem csupán a múlt emléke, hanem a város mindennapi életének is része.
A török kori Eger egyik érdekes emléke
A Duka–Gallasy-ház történetének egyik legérdekesebb vonatkozása a török hódoltság időszakához kapcsolódik.
Eger 1596-ban került oszmán uralom alá, és 1687-ig maradt török kézen. A több mint kilenc évtized alatt a város építészete, vallási élete és településszerkezete is jelentősen átalakult.
A keresztény egyházi épületek egy részét új célokra használták, mecsetek, fürdők és más, az oszmán városi élethez kapcsolódó létesítmények működtek Egerben.
A helytörténeti leírások szerint a mai Duka–Gallasy-ház elődjében egykor dervisiskola működhetett.
A dervisek az iszlám misztikus vallási hagyományainak követői voltak. Közösségeik a vallási tanítás, az elmélkedés és a szellemi élet fontos helyszíneiként működtek az Oszmán Birodalom különböző területein.
A házhoz kapcsolódó dervisiskola történetét azonban érdemes kellő óvatossággal kezelni. A helyi hagyomány és a várostörténeti ismertetések megőrizték ezt az adatot, de önmagában nem bizonyítja, hogy a ma látható épület falai is a török korból származnak.
A jelenlegi ház és feltételezett elődjének története tehát nem azonos. A helyszín történeti jelentősége ugyanakkor vitathatatlan, hiszen az egri vár közvetlen környezetének egy olyan részén található, ahol a középkori és török kori város emlékei különösen szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Valide szultána fürdőjének szomszédságában
A Duka–Gallasy-ház környezetének történetét a közelben található Valide szultána fürdőjének maradványai teszik még érdekesebbé.
Az egykori török fürdő az oszmán kori Eger egyik fontos építészeti emléke. A fürdők a tisztálkodás mellett a társasági életben is jelentős szerepet töltöttek be.
A Valide szultána fürdőjének maradványai arra emlékeztetnek, hogy a vár alatti városrész a török uralom idején is élénk élet színtere volt.
A fürdő történeti kutatása már a 19. században megkezdődött. Rómer Flóris 1863-ban készített felmérési vázlatot a maradványokról.
A környék történeti jelentőségét éppen az adja, hogy viszonylag kis területen több korszak emlékei találkoznak. A középkori eredetű utcahálózat, a török kori épületmaradványok és a későbbi évszázadok lakóházai együtt alakították ki a mai városképet.
Egy tér, amely többször is nevet változtatott
A Duka–Gallasy-ház előtti kis tér neve az évszázadok során többször megváltozott.
A várostörténeti források szerint korábban Mekcsey térként, XI. Ince pápa térként, majd Dózsa György térként is ismerték.
Ezek az elnevezések különböző történelmi korszakokat és emlékezetpolitikai hagyományokat tükröznek.
Mekcsey István neve az 1552-es egri várvédelemhez kapcsolódik, hiszen Dobó István egyik legfontosabb harcostársa volt.
XI. Ince pápa a törökellenes felszabadító háborúk támogatásával vált a magyar történelem jelentős alakjává. Eger 1687-es visszafoglalása is annak a hadjáratsorozatnak volt része, amely véget vetett az oszmán uralomnak Magyarország jelentős területein.
A Dózsa György tér elnevezés a 20. század második felében volt használatos.
A tér mai neve Tinódi Lantos Sebestyén emlékét őrzi, aki históriás énekeivel a magyar történelem egyik legjelentősebb várvédelmi győzelmét örökítette meg.
Tinódi Lantos Sebestyén szobra a ház előtt
A Duka–Gallasy-ház előtti kis zöldterületen áll Tinódi Lantos Sebestyén bronzszobra, amely Eger egyik kedves és sokat fényképezett köztéri alkotása.
Pusztai Ágoston szobrászművész alkotását 2002. október 17-én, az egri vár 1552-es diadalának 450. évfordulóján avatták fel.
A szobor egy terméskövön ülő, lantján játszó Tinódit ábrázol. A művész nem monumentális emlékművet készített, hanem emberközeli alakot formált, amely természetesen illeszkedik a tér hangulatához.
Tinódi Sebestyén a 16. század egyik legjelentősebb históriás énekszerzője volt. Műveiben a korabeli Magyarország hadieseményeit, várostromait és történelmi személyiségeit örökítette meg.
Az egri diadalról írt művei különösen fontosak, hiszen az ostrom történetének értékes korabeli forrásai közé tartoznak.
Az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri históriának summája nemcsak irodalmi alkotások, hanem történelmi dokumentumok is.
Tinódi szobra ezért különösen méltó helyen áll. A háttérben az egri vár falai emelkednek, előtte pedig az a város terül el, amelynek hőseit énekeivel halhatatlanná tette.
2026 októberében már 24 esztendeje, hogy a lantját pengető krónikás a vár alatti tér egyik meghatározó alakja.
A Duka–Gallasy-ház építészeti értékei
A ház történetének egyik meghatározó eseménye az 1735-ös tűzvész volt, amely elpusztította a telken álló korábbi épületet. Ezt követően Duka György rác kereskedő építtette fel új házát.
Az épületegyüttes két, egymással derékszöget bezáró részből áll. A nyugati szárny emeletes, a keleti földszintes. A kettő között kialakított kapu az udvar megközelítését szolgálja.
A homlokzat egyik legérdekesebb részlete az emeleti ablakok között látható, a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló falkép. A 18. század második felére keltezett alkotást a műemléki leírás feltételesen Zirkler Jánoshoz köti.
Az épület földszintjén barokk vasrácsok is fennmaradtak, amelyek a ház eredeti építészeti karakterének értékes részletei.
A 19. században újabb fontos változás következett: 1843-ban özvegy Gallasy Istvánné vásárolta meg az ingatlant. A ház ma használatos kettős elnevezése két jelentős tulajdonosi korszak emlékét őrzi.
Amikor múzeumot terveztek a régi házba
A Duka–Gallasy-ház 20. századi történetéhez egy kevésbé ismert elképzelés is kapcsolódik.
1939-ben Barcsay Amant Zoltán azt tervezte, hogy magángyűjteményét az épületben mutatja be a közönségnek.
Az elképzelés jól mutatja, hogy a házat már akkor is különleges történeti és kulturális értékként tartották számon.
Bár a tervezett gyűjtemény nem vált az épület meghatározó, tartós funkciójává, a kezdeményezés érdekes fejezete a ház történetének.
A múlt és a jelen találkozása
A Duka–Gallasy-ház ma is Eger történelmi városképének meghatározó része. Az épületben működő vendéglátóhely, az előtte elhelyezkedő terasz és Tinódi szobra együtt különleges hangulatot teremtenek.
A ház előtt megállva egyszerre láthatjuk a barokk építészet emlékeit, a török kori város történetéhez kapcsolódó helyszíneket és az egri vár falait.
A Tinódi Sebestyén tér ezért több egyszerű közlekedési csomópontnál. Olyan történelmi találkozóhely, ahol Eger múltjának különböző korszakai egymás mellett élnek tovább.
A Duka–Gallasy-ház történetét a Minden, ami Eger blog 2026 szeptemberében már részletesen feldolgozta. A mostani fénykép újabb alkalmat kínál arra, hogy megálljunk ennél a különleges épületnél, és észrevegyük azokat a részleteket, amelyek mellett a mindennapi sietségben gyakran elhaladunk.
Mert Eger történelme nemcsak a várfalakban és a nagy műemlékekben él tovább, hanem az ilyen régi házakban is, amelyek évszázadok óta őrzik a város változó arcát.
Források
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták nemcsak egrieknek
Qulto – Eger, helytörténeti képeslap és leírás
Nemzeti Archívum – Tinódi Lantos Sebestyén szobra
Köztérkép – Tinódi Lantos Sebestyén
Borítókép: A Duka–Gallasy-ház a Tinódi Sebestyén téren, Egerben. Fotó: Szinok Gábor.