Az egri vár közvetlen közelében, a Tinódi Sebestyén téren áll egy épületegyüttes, amely mellett naponta turisták százai haladnak el. A Duka–Gallasy-ház története azonban jóval érdekesebb annál, mint amit első pillantásra elárul magáról. Török kori hagyomány, egy 1735-ös tűzvész, rác kereskedő, barokk részletek és egy egykor ide tervezett magángyűjtemény története kapcsolódik hozzá.
A vár felé vezető út egyik legjellegzetesebb pontja a Tinódi Sebestyén tér. Itt találjuk a Valide Szultána fürdő maradványait, Tinódi Lantos Sebestyén szobrát, és itt áll a műemléki védelem alatt álló Duka–Gallasy-ház is. A hivatalos műemlékjegyzékben Gallasy-ház néven, a korábbi Dózsa György tér 8. szám alatt szerepel.
Török dervisiskola állhatott itt?
A ház történetének talán legizgalmasabb része még az épület mai formájának kialakulása előtti időszakhoz kapcsolódik.
Az egri helyi hagyomány szerint a telken a török hódoltság idején dervisiskola működött. Ezt azonban érdemes pontosan megfogalmazni: nem bizonyított, hogy a ma látható ház török kori épület lenne. A források is úgy fogalmaznak, hogy a Duka–Gallasy-ház elődjében állítólag dervisiskola működött.
Ez nem lenne idegen a környék történetétől. A tér néhány lépésre van az egri vártól, és ugyancsak itt találhatók a Valide Szultána fürdő maradványai. Vagyis Eger török kori múltjának több emléke is ezen a kis területen sűrűsödik.
A dervisiskola történetét ezért inkább érdekes helyi hagyományként, és nem bizonyított történeti tényként érdemes továbbadni.
1735-ben tűz pusztított a helyén
A ma ismert épületegyüttes története már jóval biztosabban követhető.
A műemléki dokumentáció szerint egy korábbi ház 1735-ben leégett, és ennek helyén építtette fel házát Duka György rác kereskedő.
A „rác” elnevezést a történeti Magyarországon elsősorban a szerbek megnevezésére használták. Jelenlétük Eger történetében sem volt jelentéktelen: kereskedők és iparosok is érkeztek a városba, miközben a török uralom után Eger társadalma és városképe fokozatosan újjászerveződött.
A Duka-ház tehát nem egyszerűen egy régi lakóépület: története annak a korszaknak is emléket állít, amikor a 18. századi Eger új arculata kialakulóban volt.
Két eltérő épületrész alkotja
Ha a vár felől vagy a tér zöldterületéről nézzük az együttest, rögtön feltűnik, hogy nem egyetlen szabályos épülettömegről van szó.
A műemléki leírás szerint a két házrész derékszöget zár be egymással, közöttük pedig kapu teremt kapcsolatot. A nyugati épület egyemeletes, míg a keleti szárny földszintes. Az emeletes épület egyik földszinti helyisége boltozott, más helyiségei síkmennyezetesek. A földszinten fennmaradtak barokk vasrácsok is.
Különösen érdekes az emeletes szárny homlokzata.
Az emeleti középtengelyben Immaculata-falkép, vagyis a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló kép található. A műemlékjegyzék a 18. század második felére keltezi, és kérdőjellel Zirkler János nevét kapcsolja hozzá.
Ez is azok közé az apró egri részletek közé tartozik, amelyeket könnyű észrevétlenül hagyni, pedig érdemes néha a homlokzatokra is felnézni.
1843-ban került a Gallasy családhoz
A ház nevének második fele a 19. század közepének történetét őrzi.
1843-ban özvegy Gallasy Istvánné vásárolta meg az ingatlant, ettől kezdve kapcsolódott hozzá a Gallasy család neve.
Így alakult ki az a kettős elnevezés is, amely ma Duka–Gallasy-házként őrzi a két fontos tulajdonosi korszak emlékét.
1939-ben magángyűjtemény nyílhatott volna benne
A ház 20. századi történetének egyik különösen érdekes, ma már kevésbé ismert epizódja Barcsay Amant Zoltánhoz kötődik.
1939-ben azt tervezte, hogy értékes magángyűjteményét ebben az épületben teszi látogathatóvá. A terv azért figyelemre méltó, mert azt mutatja: a ház már a második világháború előtt is olyan történeti környezetnek számított, amelyet alkalmasnak tartottak kulturális, muzeális funkcióra.
A nagyközönség előtt megnyíló gyűjtemény terve végül nem vált a ház történetének olyan meghatározó fejezetévé, mint amilyenné válhatott volna – pedig Eger egy újabb különleges kiállítóhellyel gazdagodhatott volna.
A ház előtt Tinódi pengeti lantját
A tér mai arculatának meghatározó eleme Tinódi Lantos Sebestyén szobra. Pusztai Ágoston 2002-ben készült alkotásán Tinódi egy terméskövön ülve, lanttal jelenik meg. A szobor elhelyezéséhez kapcsolódott a korábbi Dózsa György tér átnevezése is.
Tinódi és Eger kapcsolata különösen erős: az 1552-es ostrom eseményeinek egyik legfontosabb krónikása volt. Az Egri históriának summája révén olyan részletek maradtak fenn az ostromról, amelyek nélkül ma jóval kevesebbet tudnánk Dobó István és a várvédők küzdelméről.
Így különös történelmi találkozási pont alakult ki ezen a néhány négyzetméteren: török kori fürdő, a dervisiskola hagyományát őrző telek, 18. századi barokk ház és az 1552-es ostrom krónikásának szobra áll egymás közelében.
Egy kis tér, amely Eger több évszázadát összesűríti
A Duka–Gallasy-ház talán éppen azért érdekes, mert nem tartozik Eger monumentális műemlékei közé. Nem versenyezhet méreteiben a várral, a Bazilikával vagy a Líceummal, mégis rétegenként olvasható le róla a város története.
A török kor emlékezete, a pusztulás utáni újjáépítés, a 18. századi kereskedőpolgárság, a barokk építészet, a Gallasy család és egy 20. századi magángyűjtemény terve egyaránt kapcsolódik hozzá.
És talán ez Eger egyik legnagyobb különlegessége: néha nem kell egy egész utcát végigsétálnunk ahhoz, hogy évszázadokon menjünk keresztül. Elég megállni egyetlen régi ház előtt.
Kapcsolódó cikkek
A Minden, ami Eger oldalán korábban külön is bemutattuk a teret:
Tinódi Lantos Sebestyén tér – Minden, ami Eger
A közvetlen környezethez kapcsolódik a Valide Szultána fürdőről szóló korábbi tartalmunk is:
Valide Szultana: Titokzatos hatalom a fátyol mögött
A közeli Dobó utca történetéről:
Ti mennyire kedvelitek a Dobó utcát? – Minden, ami Eger
Források
Minden, ami Eger – Tinódi Lantos Sebestyén tér
Nemzeti Jogszabálytár – műemléki nyilvántartás, Gallasy-ház
Qulto – egri helyismereti gyűjtemény
Magyarország műemlékjegyzéke – Heves megye, Gallasy-ház leírása
Borítókép: Eger, Duka–Gallasy-ház