A mai Végvári vitézek terén sétálva már nehéz elképzelni azt a látványt, amely 2014 nyarán fogadta az egrieket. A rendezett tér, a patakhoz vezető széles lépcsők és a Végvári vitézek szoborcsoportja helyén hatalmas régészeti munkaterület húzódott. A földből egymás után rajzolódtak ki falak, pincék, épületrészletek és egykori utcák nyomai.
A feltárás nem egyszerűen néhány régi falat hozott felszínre. Kiderült, hogy az egykori Szúnyog köz alatt egy olyan városrész maradványai rejtőznek, amelynek története több évszázadon keresztül követhető.
A hely ma ismét egészen más arcát mutatja. Éppen ezért különösen érdekes egymás mellé tenni a 2014-es légifelvételt és azt, amit ma látunk ugyanott.
A belváros átépítése hozta felszínre a régi városrészt
A 2010-es évek nagy egri belvárosi rehabilitációja nemcsak a Dobó teret érintette. A fejlesztés része volt az Eger-patak környezetének rendezése és az egykori Szúnyog köz átalakítása is.
A tervek szerint itt új közösségi teret alakítottak ki, amely közvetlenebb kapcsolatot teremt a belváros és az Eger-patak között. Ide került később a Dobó térről áthelyezett Végvári vitézek szoborcsoportja is.
Csakhogy Eger történelmi belvárosában szinte lehetetlen úgy nagyobb földmunkába kezdeni, hogy ne kerüljön elő valami a múltból.
A Szúnyog köz esetében pedig jóval több került elő annál, mint amire egy kívülálló talán számított.
2014 nyarán szinte egy egész régi városrész rajzolódott ki
A régészeti próbafeltárást követően 2014. július 3. és szeptember 22. között végezték el a megelőző feltárást. Először kutatóárkokkal vizsgálták a területet, majd ezeket fokozatosan egybenyitották.
A mellékelt légifelvétel éppen ennek az időszaknak az egyik legérdekesebb dokumentuma.
Felül az Eger-patak látható, mellette a ma is könnyen felismerhető épületsor, alul pedig szinte teljes szélességében feltárva az egykori Szúnyog köz területe. A szabálytalan kőfalak első pillantásra kusza rendszernek tűnhetnek, régészeti szempontból azonban egy évszázadokon át változó városrész lenyomatai.
A kutatás összesítő alaprajzán már jól elkülöníthetők a különböző építési periódusok. A régészek a középkor végére és a kora újkorra keltezhető falakat, később átépített korábbi falakat, újkori épületeket és még későbbi építményeket is azonosítottak.
Vagyis nem egyetlen házat találtak.
Egymásra épülő Eger került elő.
Házak, pincék, falak és egy régi utca nyomai
A feltárásról készült régészeti alaprajz különösen beszédes. Feltűnik rajta többek között egy barokk ház, pince, különböző falak, kövezett felületek, árkok és csatornák.
Az egyik legérdekesebb részlet az egykori Mecset utca nyomvonala.
Ez azért fontos, mert a régészeti kutatás nem csupán az épületekről szolgáltatott új adatokat, hanem arról is, hogyan nézhetett ki Eger utcahálózata évszázadokkal korábban.
A terület ugyanis korántsem volt mindig olyan nyitott, mint amilyennek ma ismerjük. A feltárás bizonyította, hogy a patak mellett egykor sűrűbb beépítés állt.
A mai nagy, levegős tér helyén tehát házak, udvarok, pincék és közlekedési útvonalak váltották egymást.
A török kor előtti Egerről is meséltek a falak
A feltárás jelentősége túlmutatott magán a Szúnyog közön.
Eger középkori és kora újkori városszerkezetének számos részlete ma sem ismert teljes bizonyossággal. A modern város évszázadokon keresztül ráépült a korábbi településre, ezért sok esetben csak egy-egy építkezés vagy régészeti feltárás kínál lehetőséget arra, hogy belenézzünk a mélyebb rétegekbe.
A Szúnyog köz ásatása azért is fontos, mert a patakpartnak ezen a részén olyan beépítés nyomait sikerült dokumentálni, amelyek a török hódoltság előtti város képének pontosításában is segítséget nyújtanak.
Eger történetének egyik érdekes sajátossága éppen ez: a ma ismert barokk város alatt sok helyen ott rejtőzik a középkori és a török kori település.
2014-ben ebből egyszerre szokatlanul nagy terület vált láthatóvá.
A régészet még a tér terveibe is beleszólt
A feltárás eredményeit nem lehetett egyszerűen figyelmen kívül hagyni az építkezés folytatásakor.
Bizonyos falmaradványokat meg kellett őrizni, egyes barokk kori lábazati köveket pedig megmentettek. Emiatt a közösségi tér eredeti tervein is kisebb módosításokat kellett végrehajtani.
Ez az egyik legérdekesebb kapcsolat a 2014-es ásatás és a mai tér között.
Ami ma építészeti kialakításnak látszik, abban részben ott van a föld alatt megtalált múlt hatása is.
A régészeti emlékek egy részét pedig nem tüntették el teljesen: az elkészült téren bemutattak olyan falmaradványokat is, amelyek a feltárás során kerültek napvilágra.
Közben a Dobó tér alatt is előkerült egy másik Eger
A Szúnyog köz kutatása egy nagyobb egri régészeti időszak része volt. A belvárosi rehabilitációhoz kapcsolódó munkák során a Dobó téren, a Zalár utcában és más környező területeken is régészeti megfigyeléseket, illetve feltárásokat végeztek.
A Dobó téren például egy 16. századi ház maradványai, kályha- és csempetöredékek, valamint egy bőrkikészítő műhely nyomai kerültek elő. Találtak bőr lábbeliket, baltatöredéket, láncpáncél-maradványt, állatcsontokat és mázas kerámiákat is.
A nedves, iszapos környezetnek köszönhetően még olyan szerves anyagok is fennmaradtak, amelyek más körülmények között évszázadokkal korábban elpusztultak volna.
A 2013–2014-es belvárosi munkálatok ezért valóságos régészeti ablakot nyitottak Eger korábbi évszázadaira.
És mi lett a Szúnyog köz helyén?
A változás szinte teljes.
A régi Szúnyog köz helyén 2015-re elkészült a Végvári vitézek tere. A közterület nevét az ide áthelyezett, Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített Végvári vitézek szoborcsoportról kapta.
Az alkotás 1967-től évtizedeken át a Dobó tér meghatározó eleme volt. A belvárosi rehabilitáció idején restaurálták, majd új helyét az átalakított Szúnyog közben jelölték ki.
A tér egészen más városszerkezeti szerepet kapott, mint elődje.
Széles lépcsősor vezet le az Eger-patakhoz, teraszok, ülőfelületek és gyalogos területek jöttek létre. A kialakításnál az is cél volt, hogy a hely kisebb rendezvényeknek adjon otthont. Tulajdonképpen egy amfiteátrum jellegű belvárosi közösségi tér született.
Az egykori szűkebb, beépített városrész helyén ma nyitott tér kapcsolja össze a Dobó tér környékét az Eger-patakkal.
2026-ban már nehéz elképzelni, mi volt itt
Több mint egy évtized telt el a feltárás óta.
A Végvári vitézek tere mára beépült Eger mindennapi életébe. Turisták fényképezik a szoborcsoportot, az egriek átsétálnak a téren, jó időben sokan leülnek a patakhoz vezető lépcsőkre, és rendezvények is rendszeresen megjelennek itt.
A Minden, ami Eger oldalán 2017-ben már bemutattuk a Szúnyog köz feltárását, 2026 augusztusában pedig külön cikkben jártuk körül a mai Végvári vitézek terét is.
A két történet valójában ugyanannak a helynek két arca.
Az egyik képen régészek dolgoznak a földből előbukkanó falak között. A másikon már egy modern belvárosi tér áll ugyanott.
Pedig a régi Eger nem tűnt el.
A feltárt falak egy részét visszatemették vagy az új tér kialakítása alá került, az ásatás eredményeit viszont dokumentálták, így ma sokkal többet tudunk arról, milyen volt ez a városrész évszázadokkal korábban.
Talán ettől igazán érdekes a mellékelt 2014-es légifelvétel is. Nem romokat látunk rajta, hanem Eger egy olyan rétegét, amely néhány hónapra ismét napvilágra került, mielőtt fölötte megszületett volna a ma ismert Végvári vitézek tere.
Források
Minden, ami Eger – Feltárul Eger múltja: Szúnyog köz
Minden, ami Eger – Végvári vitézek tere – ahol az Eger-patak, a vár és a történelem találkozik
Régészeti Kutatások Magyarországon 2014 – Eger, Szúnyog köz, Végvári vitézek tere
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Belváros, történeti városmag
Dobó István Vármúzeum – 2014. évi szakmai beszámoló
TV Eger – Régészeti feltárás: láncpáncél, bőr lábbelik és kerámiák
Eger Magazin – a Végvári vitézek tere és a feltárt falmaradványok
Eger Magazin – elkészült a Végvári vitézek tere
Borítókép: A Szúnyog köz régészeti feltárása Egerben, 2014 – légifelvétel.