Van egy időszak, amikor a Szalajka-völgy talán még a megszokottnál is látványosabb. Amikor a Bükk erdei lassan levetik nyári zöldjüket, a lombok sárgára, vörösre és barnára váltanak, a tavak felszínén pedig megjelennek az őszi erdő tükörképei.
Pintér István több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2013 őszén örökítette meg ezt a különleges világot. A felvételekből készült film 2014-ben került fel az internetre „Szilvásvárad Szalajka-völgy csodái, AZ ŐSZ VARÁZSLATOS SZÉPSÉGE, Bükki Nemzeti Park” címmel.
A képsorokat ma, 2026 őszén nézve talán még érdekesebb az élmény. Sok minden változhat tizenhárom év alatt, de a Szalajka-völgy legfontosabb értéke ugyanaz maradt: maga a természet.
Egy 2013-as ősz, amelyet érdemes volt megőrizni
Pintér István a filmhez írt eredeti gondolataiban úgy fogalmazott, hogy a Szalajka-völgy minden évszakban elbűvöli az ide látogatókat, de számára talán az ősz a legszebb.
A 2013-as ősz különösen emlékezetes lehetett.
A színes lombkorona, a kék ég, a tavak vizében tükröződő fák, a hosszú árnyékok és a lenyugvó nap fénye együtt olyan pillanatokat teremtettek, amelyeknél valóban nehéz eldönteni, ki az alkotó: a fényképezőgépet vagy kamerát tartó ember, vagy maga a természet.
A film éppen azért több egyszerű tájfelvételek sorozatánál, mert nemcsak a legismertebb szilvásváradi látványosságokat mutatja.
Emberek jelennek meg benne, akik ugyanúgy részesei az őszi völgynek, mint a víz, az erdő vagy az állatok. Láthatunk dámszarvasokat a nászidőszak idején, foltos szalamandrát és a vízen úszó vadkacsákat is.
Egy rövid időre szinte életre kel előttünk a több mint egy évtizeddel ezelőtti Szalajka-völgy.
A Szalajka-völgy ma is a Bükk egyik legfontosabb természeti területe
A hely jelentősége azóta sem csökkent. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a Szalajka-völgyet a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb területeként tartja számon.
Nem véletlenül.
A völgy 558 hektáros területét már 1957-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Napjainkban a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területének része.
A legismertebb látványosság természetesen a Fátyol-vízesés, amelynek szépségét sokszor fényképezték már, kialakulása azonban legalább annyira érdekes, mint maga a látvány.
A közeli karsztforrásokból származó Szalajka-patak vize forrásmészkőből kialakult lépcsősoron halad lefelé. Ezeken a természetes teraszokon szétterülve válik a víz fátyolszerűvé – innen ered a jól ismert elnevezés.
Ősszel mindehhez hozzáadódnak a környező fák színei. A sárga, vörös és rozsdabarna levelek, a víz és a mésztufalépcsők együtt egészen más arcot adnak a helynek, mint amit egy nyári kiránduláson láthatunk.
Nemcsak a vízesés miatt érdemes végigsétálni rajta
A Szalajka-völgy egyik különlegessége, hogy viszonylag rövid útvonalon meglepően sok természeti és kultúrtörténeti értéket lehet felfedezni.
A természetvédelmi bemutatóösvény a Szalajka-patak mellett halad. Állomásai között szerepel a völgy élővilága, víztani értékei, madárvilága, az égerláp, a Szikla-forrás, a Fátyol-vízesés és a Szalajka-forrás, majd az út az Istállós-kői-barlang irányába vezet.
Közben ott van a Szabadtéri Erdészeti Erdei Múzeum és a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum is.
A Szabadtéri Erdészeti Erdei Múzeum ráadásul nem új látványosság: 1974-ben nyitották meg, és az EGERERDŐ tájékoztatása szerint egész évben szabadon látogatható.
A név egy régi mesterség emlékét őrzi
A mai kiránduló számára a „Szalajka” elsősorban patakot, erdőt, vízesést és kisvasutat jelent. A név mögött azonban egy egészen más világ emléke húzódik meg.
A völgyben egykor hamuzsírégetéssel is foglalkoztak. A hamuzsír fontos ipari alapanyag volt, előállítása pedig jelentős mennyiségű fához kapcsolódott. A Szalajka elnevezést a források a sal alcali, vagyis a hamuzsírhoz kapcsolódó kifejezésből eredeztetik.
A Bükk erdei tehát évszázadokon keresztül nem csupán kirándulóhelyek voltak. Fakitermelés, faszénégetés, mészégetés és más erdei mesterségek biztosították az itt élők megélhetését.
Ma ezekből sokszor már csak az emlékeket látjuk, miközben a természet ismét átvette a főszerepet.
2026-ban is zakatol a kisvasút
A Szalajka-völgy másik jelképe az erdei vasút.
Az EGERERDŐ 2026-ra is meghirdette a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút menetrendjét. Az idei szezon március 7-én kezdődött, és az őszi kirándulások idején is érdemes számolni a kisvasúttal – indulás előtt természetesen célszerű ellenőrizni az aktuális közlekedési rendet.
Erről korábban a Minden, ami Eger is beszámolt, ahogy arról is, hogy Heves megye különleges helyzetben van: három különböző erdei vasúttal is találkozhatunk, Szilvásváradon, Felsőtárkányban és a Mátrában.
A szilvásváradi vonal azonban talán mind közül a legismertebb, hiszen szinte összeforrt a Szalajka-völgy képével.
A völgy élővilága legalább olyan fontos, mint a látvány
Pintér István filmjének egyik értéke éppen az, hogy nem pusztán szép őszi tájat mutat.
Megjelenik benne az állatvilág is.
A foltos szalamandra például a Bükk egyik különösen látványos kétéltűje. Esős, nedves időben nagyobb eséllyel kerülhet szem elé, de védett állatként természetesen nem szabad megfogni vagy háborgatni.
Ugyanez a tisztelet illeti meg az erdő valamennyi lakóját.
Az ősz ráadásul az állatok életében is mozgalmas időszak. Ezért egy őszi bükki kirándulás során nemcsak azt érdemes nézni, milyen színűek a fák. Érdemes időnként megállni, csendben maradni és figyelni.
Néha egy nesz, egy mozdulat a lombok között vagy egy vízen úszó madár többet ad a kiránduláshoz, mint bármelyik kötelező látnivaló.
Tizenhárom év telt el, a varázslat maradt
A Minden, ami Eger oldalán idén többször is visszatértünk Szilvásváradra.
Nyáron bemutattuk a Szalajka-völgy legfontosabb értékeit, szeptemberben pedig Pintér István egyik felvételén keresztül Szilvásvárad egy kevésbé turistás arcát: azt a vidéket, ahol a faluszéli földek mögött már a Bükk erdős vonulatai emelkednek.
Most egy még régebbi felvétel vezet vissza ugyanide.
2013 őszére.
A videóban látható levelek azóta régen lehullottak. Azóta újabb és újabb tavaszok, nyarak, őszök és telek érkeztek a Szalajka-völgybe.
Mégis ismerős minden.
Ugyanúgy folyik a patak, ugyanúgy visszatükröződik az erdő a vízen, ősszel pedig ma is elkezdődik az a néhány hét, amikor a Bükk szinte naponta változtatja a színeit.
Talán éppen ezért jó elővenni egy ilyen régi filmet.
Nem azért, mert azt mutatja meg, milyen volt valaha a Szalajka-völgy, hanem mert arra emlékeztet, hogy vannak dolgok, amelyekhez érdemes újra és újra visszatérni.
Pintér István 2013 őszén úgy érezte, hogy ezeknek a képeknek nem az ember az igazi művésze, hanem maga a természet.
A filmet végignézve nehéz lenne ennél pontosabban megfogalmazni.
Források
Minden, ami Eger – Ahol a Bükk mesél – fedezd fel Szilvásvárad és a Szalajka-völgy legszebb titkait
Minden, ami Eger – Ahol a Bükk leér a faluszéli földekhez – Szilvásvárad egy másik arca
Minden, ami Eger – Ősszel kisvasútra fel! – Heves megye három erdei vasútja különösen jó választás
Minden, ami Eger – Elkészült a 2026. évi kisvasúti menetrend
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szalajka-völgyi természetvédelmi bemutatóösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
EGERERDŐ Zrt. – Elkészült a 2026. évi kisvasúti menetrend
Borítókép: Őszi Szalajka-völgy, Szilvásvárad. Fotó: Pintér István