Eger régi utcái sokkal több emléket őriznek, mint amennyit ma a házfalak, az utcatáblák vagy a történelmi épületek elárulnak. Vannak helyek, amelyek egykor a mindennapi élet fontos találkozópontjai voltak, mára azonban szinte teljesen eltűntek a város emlékezetéből. Ilyen a régi Csurgó és az egykor bő vizű Pince-kút is, amely hosszú időn keresztül biztosította a környék lakóinak ivóvízellátását.
A mai Servita utca és a Cifra hóstya találkozásánál egykor egészen más élet zajlott. Az emberek vödrökkel, korsókkal jártak vízért, a kút környékén beszélgettek, híreket cseréltek, és közben a város egyik legfontosabb természeti kincsét, a tiszta vizet használták. A Pince-kút nem egyszerűen vízvételi hely volt, hanem a környék mindennapjainak része.
Az egykori kút ma már nem működik, de emlékét egy kőfalba mélyített, boltíves fülke és egy 2021-ben elhelyezett emléktábla őrzi.
Csurgó – egy régi egri helynév nyomában
A Csurgó elnevezés eredete szorosan összefügg a környék vízrajzi adottságaival. A mai Servita utca felső részét a helytörténeti emlékezet Csurgóként is ismerte. A név feltehetően az itt fakadó, illetve elvezetett vízre utalt.
Érdemes azonban különbséget tenni a régi Csurgó helynév és a ma is létező Csurgó utca között. A történeti városrésznevek, a köznyelvben használt elnevezések és a hivatalos utcanevek nem feltétlenül ugyanazt a területet jelölték.
A Csurgó utca ma is megtalálható Egerben, a Cifra hóstya területén. A város hivatalos helytörténeti sétájának ismertetése is megemlíti, mint a régi hóstyai hangulatot őrző utcák egyikét.
A környék a régi Eger sajátos világához tartozott. A hóstyák lakosságának jelentős részét földműveléssel, szőlőtermesztéssel és különféle mesterségekkel foglalkozó családok alkották. A belvárosi polgárházak világától eltérő, falusiasabb életforma alakult ki, amelynek szokásai sokáig fennmaradtak.
Ebben a környezetben a víz közelsége különösen nagy jelentőséggel bírt.
A Pince-kút, amely generációkat szolgált
A vezetékes vízellátás elterjedése előtt a közkutak nélkülözhetetlenek voltak a város életében. Az otthonokban nem lehetett egyszerűen megnyitni a vízcsapot, ezért a háztartások vízszükségletét kutakból és természetes forrásokból kellett biztosítani.
A Pince-kút a Szervita-templom közelében működött, és a környék lakói rendszeresen innen hordták az ivóvizet.
A vízhordás a mindennapi házimunka része volt. Nemcsak iváshoz és főzéshez kellett víz, hanem mosáshoz, tisztálkodáshoz, takarításhoz és az állatok ellátásához is.
Egy ilyen kút ezért jóval többet jelentett egy egyszerű építménynél.
A vízért érkezők találkoztak egymással, beszélgettek, és értesültek a környék eseményeiről. A közös vízvételi helyek a városi közösségi élet természetes színterei voltak.
A Pince-kút jelentőségét az is mutatja, hogy a környék lakói még jóval később is fontosnak tartották emlékének megőrzését.
Már a 19. századi újságok is említették
A Pince-kút és Csurgó történetének különösen érdekes forrásai a régi egri újságok.
Az Eger Cifra Hóstya közösségi oldal helytörténeti összeállítása szerint az Eger című hetilap már 1870-ben említette Csurgót. Ez arra utal, hogy a helynév a 19. század második felében már ismert volt a városban.
Egy 1880-as sajtóhivatkozás különös téli problémáról számol be. A Pince-kút vize az utcára folyt, ahol a hidegben megfagyott, és jégréteg képződött.
A történet jól érzékelteti, hogy egy bő vizű kút nemcsak áldást, hanem időnként gondot is jelenthetett a környék számára.
A korabeli utcák burkolata és vízelvezetése jelentősen különbözött a maitól. A kifolyó víz télen csúszóssá tehette az úttestet, megnehezítve a gyalogosok és a lovas járművek közlekedését.
Az 1880-as újsághír azért is értékes, mert a kút működéséről árulkodik. Nem csupán egy név maradt fenn, hanem a mindennapi használat egyik problémája is.
A helytörténeti összeállítás egy 1916-os újsághivatkozást is említ, amely szerint a Pince-kút meghibásodása aggodalmat keltett a környék lakóiban.
Ez érthető, hiszen a vízellátásban bekövetkező fennakadás közvetlenül érintette a háztartásokat.
A három évszám – 1870, 1880 és 1916 – több évtizedet fog át. A korabeli lapszámok pontos szövegének és oldalszámának ellenőrzése azonban még szükséges, ezért ezek az adatok egyelőre a közösségi helytörténeti kutatás által közölt sajtóhivatkozásokként kezelhetők.
A Szervita-templom környékének történelmi világa
A Pince-kút története elválaszthatatlan a Szervita-templom és a környező utcák múltjától.
A szervita rend Eger török uralom alóli felszabadulása után telepedett meg a városban. A mai templom 1728 és 1738 között épült, a rendház pedig a 18. század végére készült el.
A templom környéke így évszázadokon keresztül fontos vallási és lakóterület volt.
A régi utcákon járva ma is érzékelhető a történelmi Eger sajátos szerkezete. A belváros sűrűn beépített részeiből néhány perc alatt eljuthatunk azokhoz az utcákhoz, amelyek egykor a hóstyák világához tartoztak.
A szervita rend temploma, a régi házak, az emelkedő utcák és a környék helynevei együtt őrzik az egykori város képét.
A Pince-kút ebben a környezetben szolgálta az itt élőket.
Amikor a vezetékes víz felváltotta a régi kutat
A Pince-kút történetének egyik legfontosabb fordulópontja 1968 volt.
A ma látható emléktábla felirata szerint a kutat a vezetékes vízrendszer kiépítése miatt ebben az évben lezárták.
A vízvezeték-hálózat fejlődése alapvetően változtatta meg a város lakóinak életét. A korábban nélkülözhetetlen közkutak fokozatosan elveszítették eredeti szerepüket.
A háztartások vízellátása kényelmesebbé vált, és megszűnt a rendszeres vízhordás szükségessége.
A változás a mindennapi élet egyik régi közösségi szokását is háttérbe szorította.
A Pince-kút lezárásával nemcsak egy vízvételi hely szűnt meg, hanem egy olyan találkozópont is, amely generációk életének része volt.
A régi kút környéke idővel átalakult, a vízhordás emléke pedig lassan a helytörténet részévé vált.
Egy emléktábla, amely visszahozta a múltat
A Pince-kút történetét ma a régi helyén kialakított kőfalas emlékhely idézi fel.
A boltíves, terméskőből épített fülkében két tábla látható. A felsőn a PINCEKÚT felirat olvasható, az alatta elhelyezett emléktábla pedig a kút egykori szerepére emlékeztet.
A felirat szerint ezen a helyen volt a környék lakóinak víznyerő helye, amelyet 1968-ban, a vezetékes vízrendszer kiépítésekor lezártak.
Az emléktáblát 2021-ben Eger város önkormányzata és a környék lakói állíttatták.
Az emlékhely jelentősége túlmutat a kút történetén.
Arra emlékeztet, hogy a város múltját nem kizárólag a nagy épületek, a történelmi események és a híres személyiségek alakították. Ugyanilyen fontosak voltak azok a hétköznapi helyszínek is, amelyekhez az itt élők élete kapcsolódott.
Egy régi kút, egy elfeledett utcanév vagy egy megszűnt közösségi találkozóhely is Eger történelmének része.
Csurgó emlékezete ma is él
A Csurgó és a Pince-kút története jó példája annak, hogyan őrizhetik meg a régi helynevek egy város eltűnő világát.
Aki ma végigsétál a Servita utcán, talán észre sem veszi, hogy egykor itt a környék lakói vízért jártak. A város mai életéből már hiányzik a kutak körül kialakult mindennapi nyüzsgés, a vízhordó emberek látványa és az a közösségi élet, amelyet a közös vízvételi helyek teremtettek.
Mégis maradt valami ebből a világból.
Megmaradt a Csurgó név, megmaradtak a régi újságokban fellelhető történetek, és megmaradt az emlékhely, amely ma is felidézi a Pince-kút szerepét.
A régi Eger megismeréséhez ezért nem mindig kell messzire mennünk. Néha elegendő megállni egy régi kőfal előtt, elolvasni egy emléktáblát, és belegondolni, milyen lehetett itt az élet száz vagy százötven évvel ezelőtt.
Mert Eger története nemcsak a vár falai között, a templomokban és a palotákban íródott, hanem a hóstyák utcáin, a régi házak udvarain és a közös kutak mellett is.
A Pince-kút vize már nem folyik, de története tovább él a város emlékezetében.
Források
Eger Cifra Hóstya – Csurgó, az eltűnt egri városrész emlékezete, helytörténeti bejegyzés
Levelek nyomában – amikor még a mai Servita utcában működött Eger postahivatala
Eger Megyei Jogú Város – Második séta: a Cifra hóstya
Magyar Nemzeti Levéltár – Eger Topotéka, helytörténeti gyűjtemény
Borítókép: A Pince-kút emlékhelye Egerben. Fotó: Eger Cifra Hóstya – Facebook.