Eger egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja, a Ráckapu tér az 1970-es években még egészen más képet mutatott, mint napjainkban. A II. Rákóczi Ferenc utca, a Malom utca és a Széchenyi utca találkozásánál régi házak, középületek és újonnan emelt létesítmények álltak egymás mellett. A városrész ekkor már jelentős átalakulás előtt állt: néhány évvel később megépült a Ráckapu téri Viadukt, amely alapvetően megváltoztatta Eger északi részének közlekedését és városképét.
A Ráckapu tér látképe 1977-ben
Az 1977-ben készült színes felvétel különleges időszakot örökített meg Eger történetéből. A magasból a Ráckapu tér és környéke látható, balra a II. Rákóczi Ferenc utca, szemben a Malom utca, jobbra pedig a Széchenyi utca épületei sorakoznak.
A kép bal oldalán a korszak modern építészeti megoldásait képviselő épületek láthatók, míg az előtérben a régebbi, cseréptetős házak őrzik a város korábbi arculatát. A háttérben az Eger környéki dombvidék emelkedik.
A Malom utca irányában már megjelentek az újabb, többszintes épületek, amelyek az 1960-as és 1970-es évek városfejlesztésének emlékei.
A felvétel egyik legérdekesebb részlete maga az úthálózat. A Ráckapu téren még nem áll a később megépített Viadukt, így jól megfigyelhető, hogyan kapcsolódtak egymáshoz az utcák a nagy közlekedési beruházás előtt.
A Rác kapu – Eger egykori északi kijárata
A Ráckapu tér elnevezése évszázados várostörténeti emléket őriz.
Eger történelmi városszerkezetében a kapuk fontos szerepet töltöttek be. Ezeken keresztül lehetett megközelíteni a várost, és itt találkoztak a belső utcák a környező települések felé vezető utakkal.
A Rác kapu a város északi részén állt, a mai Széchenyi utca végének környékén. Elnevezése a közelében kialakult Rác hóstyához kapcsolódott, amelynek története szorosan összefonódott Eger szerb, illetve görögkeleti lakosságával.
A hóstya elnevezés Egerben a történelmi külvárosi településrészeket jelölte. Ezek a városrészek sajátos utcahálózattal, lakóházakkal, kertekkel és gazdasági épületekkel rendelkeztek.
A Rác hóstya egyik legjelentősebb műemléke a Szent Miklós görögkeleti szerb templom, közismert nevén a Rác templom.
Az egykori városkapu már régen eltűnt, de emlékét a Ráckapu tér neve napjainkig megőrizte.
Amikor II. Rákóczi Ferenc Egerbe érkezett
A város északi kapujához egy jelentős történelmi esemény is kapcsolódik.
február 28-án Telekessy István egri püspök itt fogadta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet. Az esemény a Rákóczi-szabadságharc egri történetének egyik nevezetes mozzanata.
A fejedelem egri tartózkodása a város történelmi jelentőségét is mutatja. Eger a szabadságharc idején fontos politikai és katonai szerepet töltött be.
A történelmi találkozás emlékét a Széchenyi utca északi részén álló egykori iskolaépület emléktáblája is őrzi.
Érdekesség, hogy a mai II. Rákóczi Ferenc utca neve szintén a fejedelem emlékét idézi, így a környék történelme és mai utcanevei között közvetlen kapcsolat fedezhető fel.
Az Orsolya-rend egykori zárdája és iskolája
A felvétel jobb oldalán, a Széchenyi utca sarkán álló épületnek külön története van.
Itt működött korábban a Szent Orsolya-rend zárdája és iskolája. A rend elsősorban a leánynevelés és az oktatás területén végzett jelentős munkát.
Az orsolyiták története a 16. századig nyúlik vissza. A rend alapítója Merici Szent Angéla volt, aki a leányok nevelését és oktatását tekintette egyik legfontosabb feladatának.
Egerben az Orsolya-rendhez kapcsolódó oktatás a város egyházi és iskolatörténetének fontos fejezete.
A Ráckapu tér közelében álló, barokk jellegű iskolaépületet 1927-ben létesítették. Az intézmény az államosítást követően is oktatási célokat szolgált.
Az épület falán elhelyezett emléktábla a II. Rákóczi Ferenc 1705-ös fogadásához kapcsolódó történelmi eseményt idézi fel.
Az egykori zárda és iskola története arra is emlékeztet, hogy a Széchenyi utca északi szakasza nem csupán közlekedési útvonal volt, hanem Eger oktatási és vallási életének egyik helyszíne is.
A Széchenyi utca északi részének különös múltja
A mai Széchenyi utca Eger egyik legrégebbi és legfontosabb utcája, amely évszázadokon keresztül meghatározta a város észak–déli közlekedését.
Kevésbé ismert érdekesség, hogy az utca északi részét egykor Rácz utcának is nevezték.
A terület régen jóval vizenyősebb volt, mint napjainkban. A közlekedést a sáros útszakaszok is nehezítették, ezért a korabeli leírások szerint rőzsekötegekkel próbálták járhatóbbá tenni az utat.
A város fejlődésével a terület fokozatosan beépült, a korábbi kertek és alacsonyabb házak helyét újabb épületek foglalták el.
A Széchenyi utca és a Ráckapu tér környéke így évszázadokon keresztül folyamatosan változott, miközben közlekedési jelentősége megmaradt.
A hetvenes években már egy új Eger épült
Az 1977-es városkép egy olyan időszakot mutat, amikor Egerben jelentős lakótelep-építések és közlekedésfejlesztések zajlottak.
A város északi részén ekkor már épült a Csebokszári lakótelep, a mai Felsőváros. Az első háztömbök az 1970-es évek elején készültek el, majd egyre több új lakóépület jelent meg.
A növekvő lakosság és a motorizáció fejlődése új közlekedési megoldásokat követelt.
A Rákóczi út és a Malom utca térsége különösen fontos szerepet kapott, hiszen itt találkozott a belváros, a régi északi városrészek és az új lakótelepek forgalma.
A régi utcák azonban egyre nehezebben tudták kiszolgálni a növekvő gépjárműforgalmat.
Eger városvezetése ezért egy új, korszerű észak–déli közlekedési útvonal kialakítása mellett döntött.
Néhány évvel később megépült a Ráckapu téri Viadukt
Az 1977-es fénykép különlegességét az adja, hogy a környék nagy átépítése előtti állapotot mutatja.
A 25-ös főút új egri átkelési szakaszának nyomvonaláról 1974-ben döntöttek, a kivitelezés pedig 1976-ban kezdődött.
A Ráckapu téri csomópont jelentős átépítése 1979 nyarán indult meg.
A munkálatok során épületeket bontottak le, közműveket helyeztek át, pincéket szüntettek meg vagy erősítettek meg, és jelentős földmunkákat végeztek.
A beruházás leglátványosabb eleme a Ráckapu tér fölött átvezetett vasbeton Viadukt volt.
A felüljáró hét nyílással, 147 méteres hosszúsággal és 12,7 méteres szélességgel épült meg. A korabeli adatok szerint a létesítmény megépítése önmagában mintegy 50 millió forintba került.
A munkálatok idején a helyi autóbuszok közlekedése is jelentősen megváltozott.
július 31-től lezárták a Rákóczi út egy szakaszát, emiatt az 1-es, 1/A, 1/E és 5-ös járatok útvonalát módosították. A Főiskola és a Gyermekváros között közlekedő 2-es járatot pedig megszüntették.
Az új, négysávos egri átkelési szakaszt végül 1982. május 21-én adták át teljes hosszában a forgalomnak.
A beruházás teljes költsége a korabeli tudósítások szerint 550 millió forint volt.
A fejlesztés jelentősége túlmutatott a közlekedés korszerűsítésén: lehetőséget teremtett arra is, hogy a történelmi belvárosból az átmenő forgalom jelentős részét eltereljék.
Ugyanaz a környék 1982-ben – már a kész Viadukttal
A Fortepan gyűjteményében egy 1982-ben készült felvétel is megtalálható, amely a Ráckapu téri Viaduktot és a Szent Miklós görögkeleti szerb templomot mutatja.
A fénykép a Malom utcai toronyház tetejéről készült.
Az 1977-es és az 1982-es városképek összehasonlítása jól érzékelteti, milyen jelentős változás történt néhány év alatt.
A korábbi, hagyományos utcai csomópont fölött ekkor már a modern közúti felüljáró vezette át a forgalmat.
A Viadukt azóta Eger városképének egyik meghatározó eleme lett.
A Ráckapu tér napjainkban
A Ráckapu tér ma is Eger egyik fontos közlekedési csomópontja, ahol a történelmi városrészek és a modern úthálózat találkoznak.
A Viadukt alatt továbbra is megmaradtak a helyi közlekedési kapcsolatok, miközben a felüljáró a 25-ös főút észak–déli forgalmát vezeti át a térség fölött.
A környék közlekedési jelentőségét az is mutatja, hogy 2026-ban ismét jelentős útfejlesztések kezdődtek Egerben, többek között a 25-ös főút városi szakaszán. A felújításból azonban magát a Viaduktot kihagyták.
Az egykori Rác kapu már csak a tér nevében él tovább, a régi házak egy része eltűnt, és az úthálózat is jelentősen átalakult.
Az 1977-es felvétel ezért különösen értékes várostörténeti dokumentum. Megmutatja azt az átmeneti időszakot, amikor a régi Eger épületei és utcái mellett már megjelentek a modern városfejlesztés első eredményei, de a Ráckapu tér későbbi, ma ismert arculata még nem alakult ki.
A fénykép nemcsak egy régi városképet őriz, hanem Eger történetének egy olyan korszakát is, amikor néhány év alatt alapvetően megváltozott a város északi kapujának környezete.
Források
Fortepan – Malom utca, szemben a Ráckapu tér, 1977, 219651. képszám
Fortepan – Ráckapu téri Viadukt és Rác templom, 1982, 66968. képszám
Az egri városi autóbusz-közlekedés története – 4. rész, BusworldBlog
Egri Magazin – 2014. szeptember, az Orsolya-rend történetéhez kapcsolódó visszaemlékezés
Borítókép: Kilátás a Ráckapu térre. Balra a II. Rákóczi Ferenc utca, szemben a Malom utca, jobbra a Széchenyi utca sarkán álló egykori Orsolya-rendi zárda és iskola épülete. Eger, 1977. Fotó: Mezey András / Fortepan, 219638.