Hiába emelkedtek jelentősen a fizetések Magyarországon, a mezőgazdaságban dolgozók keresete továbbra is messze elmarad az országos átlagtól. A legfrissebb statisztikák szerint az agráriumban foglalkoztatottak havonta bruttó több mint 200 ezer forinttal keresnek kevesebbet az átlagos munkavállalóknál. A különbség Heves megye szempontjából is figyelmeztető, hiszen a térség gazdaságában a szőlőtermesztés, a borászat, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés egyaránt fontos szerepet tölt be.
Több mint 200 ezer forintos különbség a fizetésekben
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2026 első fél évében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete országosan 772 751 forint volt. Ezzel szemben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban dolgozók átlagosan mindössze 563 457 forintot kerestek havonta.
A két összeg közötti különbség 209 294 forint, ami azt jelenti, hogy az agráriumban dolgozók bruttó átlagkeresete 27,1 százalékkal maradt el a nemzetgazdasági átlagtól.
A nettó fizetések esetében is jelentős az eltérés. Miközben országosan 541 244 forint volt a havi nettó átlagkereset, addig a mezőgazdasági ágazatban 398 779 forintot mértek. Ez havi 142 465 forintos különbséget jelent.
Éves szinten a nettó bérhátrány meghaladja az 1,7 millió forintot, ha a havi átlagok különbségét tizenkét hónapra vetítjük.
A Világgazdaság október 18-án közzétett elemzése arra is rámutatott, hogy nem csupán a fizetések szintje alacsonyabb az agráriumban, hanem a béremelkedés üteme is elmarad az országos átlagtól.
Heves megyében különösen fontos a mezőgazdaság helyzete
Heves megye gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság hagyományosan meghatározó szerepet játszik. A megye természeti adottságai változatos gazdálkodási lehetőségeket kínálnak: az északi domb- és hegyvidéki területektől a déli síkságokig számos mezőgazdasági ágazat van jelen.
Az Egri borvidék és a Mátrai borvidék szőlőültetvényei, a Hevesi-sík szántóföldi gazdaságai, valamint a megye kertészeti és állattenyésztő vállalkozásai egyaránt hozzájárulnak a térség gazdasági teljesítményéhez.
Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves és Füzesabony térségében eltérő gazdálkodási formák alakultak ki, amelyek foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a kisebb települések lakóinak is.
A mezőgazdasági bérek országos elmaradása ezért nem csupán statisztikai kérdés. A gazdaságok munkaerő-megtartó képességét, a fiatalok pályaválasztását és a vidéki települések jövőjét is befolyásolhatja.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a most közzétett ágazati átlagok országos adatok. Nem áll rendelkezésre ezek alapján olyan külön Heves megyei kimutatás, amelyből pontosan megállapítható lenne a helyi mezőgazdasági alkalmazottak átlagkeresete.
Az Egri borvidéken is egyre fontosabb kérdés a munkaerő
Heves megye egyik legismertebb mezőgazdasági ágazata a szőlőtermesztés és a borászat. Az Egri borvidék gazdaságai nemcsak a helyi bortermelés hagyományait őrzik, hanem jelentős munkaerőigényű tevékenységet is folytatnak.
A szőlő művelése egész éven át feladatot jelent. A metszéstől és a növényvédelmi munkáktól kezdve a zöldmunkákon át a szüretig számos olyan munkafolyamat van, amelyhez megfelelően képzett és megbízható dolgozók szükségesek.
A korszerű borászatokban emellett gépkezelőkre, pincészeti szakemberekre, műszaki dolgozókra és technológiai ismeretekkel rendelkező munkatársakra is szükség van.
Az alacsonyabb ágazati bérszínvonal nehezítheti a megfelelő munkaerő megtartását. Különösen akkor, ha a munkavállalók más gazdasági ágazatokban magasabb fizetésre számíthatnak.
Eger környékén ez azért is lényeges kérdés, mert a mezőgazdasági és borászati vállalkozásoknak a kereskedelem, a vendéglátás, az ipar és más szolgáltatások munkaerőigényével is számolniuk kell.
A szőlőtermesztés jövedelmezőségét ráadásul az időjárási szélsőségek, a növényvédelmi költségek, az energiaárak és a borpiaci kereslet változásai egyaránt befolyásolják. Mindez korlátozhatja a gazdaságok lehetőségeit a bérek emelésére.
A Hevesi-sík gazdálkodói előtt is komoly kihívások állnak
A megye déli területein, különösen Heves, Füzesabony, Kisköre és a Tisza-tó környékén a szántóföldi növénytermesztés jelentős gazdasági tevékenység.
A gabonafélék, az olajos növények és más szántóföldi kultúrák termesztése egyre korszerűbb technológiát igényel. A modern mezőgazdasági gépek kezelése, karbantartása és a precíziós gazdálkodási rendszerek alkalmazása olyan szakértelmet követel, amelynek megszerzése időt és képzést igényel.
A mezőgazdasági vállalkozásoknak ezért nem elegendő csupán megfelelő gépparkkal rendelkezniük. Olyan munkatársakra is szükségük van, akik képesek a korszerű berendezések hatékony üzemeltetésére.
A képzett gépkezelők és műszaki szakemberek azonban az iparban vagy más ágazatokban is elhelyezkedhetnek. Ha a mezőgazdasági fizetések tartósan alacsonyabbak maradnak, az hosszabb távon munkaerőhiányhoz és a gazdaságok működési nehézségeihez vezethet.
A Hevesi-síkon az időjárás alakulása különösen fontos tényező. Az aszályos időszakok, a csapadék egyenetlen eloszlása és a termelési költségek emelkedése a gazdaságok jövedelmezőségét is befolyásolhatja.
Egy kedvezőtlen termelési évben a gazdálkodóknak a működés fenntartása és a következő szezon finanszírozása is komoly feladatot jelenthet. Ilyen körülmények között a munkabérek jelentős emelése különösen nehézzé válhat.
Lassabban emelkednek a mezőgazdasági fizetések
A statisztikai adatok szerint 2026 első hat hónapjában országosan 11,5 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest.
A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban azonban mindössze 8,4 százalékos növekedést mértek.
A nettó keresetek országosan 13,7 százalékkal, az agráriumban viszont 10,5 százalékkal emelkedtek.
Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban dolgozók fizetése ugyan növekedett, de a bérek felzárkózása nem tartott lépést a nemzetgazdaság egészével.
A helyzetet árnyalja, hogy az országos átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolták az év eleji egyszeri kifizetések. Ezek nélkül a bruttó keresetek országos emelkedése 8,5 százalék lett volna, vagyis alig haladta volna meg a mezőgazdasági ágazatban mért növekedést.
Az adatok értékelésénél ezért nemcsak a százalékos változást, hanem a tényleges bérszínvonalat is figyelembe kell venni.
Nem minden mezőgazdasági dolgozó keres ugyanannyit
Az országos ágazati átlag természetesen jelentős különbségeket takarhat.
Más kereseti lehetőségekkel rendelkezhet egy szezonális mezőgazdasági munkás, egy szakképzett traktorvezető, egy agrármérnök vagy egy nagyobb gazdaság műszaki vezetője.
A munkáltató mérete, a gazdaság jövedelmezősége, a dolgozó szakképzettsége és a földrajzi elhelyezkedés egyaránt befolyásolja a fizetéseket.
A KSH által közölt adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetére vonatkoznak. Nem mutatják meg a saját gazdaságukban dolgozó őstermelők és egyéni vállalkozók tényleges jövedelmét, és nem adnak teljes képet az alkalmi, illetve idényjellegű foglalkoztatásról sem.
Ez Heves megyében különösen fontos különbség, hiszen a szőlőtermesztésben, a kertészetekben és a betakarítási munkák során az idényjellegű foglalkoztatásnak is szerepe van.
A vidéki fiatalok megtartása is múlhat a fizetéseken
A mezőgazdasági bérek alakulása hosszabb távon a vidéki települések népességmegtartó képességére is hatással lehet.
Heves megye számos kisebb településén a mezőgazdaság nemcsak gazdasági tevékenység, hanem családi hagyomány és megélhetési lehetőség is.
A fiatalabb generációk számára azonban egyre fontosabb szempont a kiszámítható jövedelem, a korszerű munkakörnyezet és a szakmai előrelépés lehetősége.
Ha egy képzett fiatal a mezőgazdaságban lényegesen kevesebbet kereshet, mint más ágazatokban, könnyen dönthet a pályaelhagyás mellett.
Ez különösen nagy veszteséget jelenthet azoknak a gazdaságoknak, amelyek már most is nehezen találnak megfelelő szakembereket.
A modern mezőgazdaság ugyanis egyre kevésbé képzelhető el kizárólag hagyományos fizikai munkaként. A digitalizáció, a precíziós növénytermesztés, az automatizált gépek és az adatvezérelt gazdálkodás új ismereteket és magasabb szintű szaktudást követelnek.
A megfelelő munkaerő biztosítása ezért a következő évek egyik meghatározó kérdése lehet a megye mezőgazdaságában is.
A béremeléshez versenyképesebb gazdaságokra van szükség
A mezőgazdasági bérek felzárkóztatása nem oldható meg kizárólag a munkáltatók döntéseivel. A fizetések emeléséhez megfelelő gazdasági teljesítményre, kiszámítható bevételekre és hosszabb távon fenntartható működésre van szükség.
A termelési költségek, az időjárási károk és a piaci árak ingadozása egyaránt korlátozhatják a vállalkozások mozgásterét.
Heves megyében a korszerű öntözési megoldások, a technológiai fejlesztések, a feldolgozott termékek arányának növelése és a helyi értékesítési lehetőségek bővítése is hozzájárulhat a gazdaságok versenyképességéhez.
A borvidékeken a magasabb hozzáadott értékű termékek, a minőségi bortermelés és a borturizmus jelenthet további lehetőségeket. A szántóföldi gazdálkodásban a termelés hatékonyságának javítása, a korszerű gépek alkalmazása és a termelési kockázatok mérséklése lehet meghatározó.
Ezek azonban nem jelentenek automatikus béremelkedést. A fejlesztéseknek a gazdaságok jövedelmezőségében is meg kell jelenniük ahhoz, hogy a munkavállalók keresete tartósan növekedhessen.
Heves megye mezőgazdaságának jövője a dolgozókon is múlik
A mezőgazdaság helyzetét gyakran a terméshozamokkal, a felvásárlási árakkal vagy a támogatások nagyságával jellemzik. A friss béradatok azonban arra emlékeztetnek, hogy az ágazat működésének egyik legfontosabb feltétele maga a munkaerő.
A szőlőültetvények, a gyümölcsösök, a szántóföldek és az állattartó telepek mögött olyan emberek dolgoznak, akiknek megélhetése közvetlenül függ az ágazat gazdasági helyzetétől.
Heves megye számára ezért a mezőgazdasági bérek kérdése túlmutat az országos statisztikákon. A vidéki munkahelyek megtartásáról, a gazdaságok versenyképességéről, a fiatal szakemberek jövőjéről és a helyi termelés fennmaradásáról is szól.
A legfrissebb számok világosan mutatják, hogy az agráriumban továbbra is jelentős a bérhátrány. A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, sikerül-e úgy javítani a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági helyzetén, hogy abból az ott dolgozók is érezhetően részesüljenek.
Mert Heves megye mezőgazdaságának jövőjét nemcsak a földek termőképessége és a termés mennyisége határozza meg, hanem az is, hogy lesznek-e olyan emberek, akik hosszú távon is megtalálják számításukat ebben az ágazatban.
Források
Központi Statisztikai Hivatal – Hivatalos statisztikai adatok
Borítókép: H. Szabó Sándor felvétele.