Eger északi városrészének egyik legjellegzetesebb műemléke a Rác templom, amelynek tornya évszázadok óta meghatározó eleme a környék látképének. A Vitkovics Mihály utca 30. szám alatt álló épület azonban nemcsak vallási emlék, hanem az egykori egri szerb és görög közösség történetének fontos tanúja is.
Egy 1973-ban készült fénykép egészen más arcát mutatja a környéknek. A felvételen a Rákóczi út és a Malom út sarka látható, a háttérben a Rác templommal. Akkor még a régi utcakép fogadta az erre járókat, néhány évvel később azonban olyan közlekedési beruházás kezdődött, amely alapjaiban változtatta meg ezt a városrészt.
Kik voltak az egri rácok?
A Rác hóstya története a török kori Egerig nyúlik vissza. A szerbek betelepülése Eger 1596-os török elfoglalása után kezdődött. A török uralom megszűnését követően tovább növekedett az ortodox lakosság száma, és a 17–18. században görög kereskedők is érkeztek a városba.
A korabeli szóhasználatban a rác elnevezést az ortodox vallású közösségre is alkalmazták, amelynek tagjai között szerbek és görögök egyaránt voltak. Nem alkottak azonban egységes nemzetiségi közösséget: különböző származású emberek éltek és kereskedtek egymás mellett.
A szerb és görög kereskedők jelentős szerepet vállaltak az egri bor értékesítésében. A görög kereskedők közül többen komoly vagyont szereztek, és a város gazdasági életében is meghatározó szerephez jutottak.
A görögök egri jelenlétének egyik korai emléke 1688-ból származik. Ebben az évben Görög Miklós megvásárolta azt a földterületet, amelyen ma az ortodox templom áll. Az 1775-ös összeírás már 138 görögöt tartott nyilván Egerben.
A kereskedelem mellett az iparban is megjelentek. Az egri görög-rác kereskedők 1778-ban timsógyárat indítottak, 1787-ben pedig Zsuppán Demeter és társai posztómanufaktúrát működtettek.
Hosszú küzdelem előzte meg a templom felépítését
Az ortodox közösség korábbi temploma az idő múlásával egyre rosszabb állapotba került. A hívek már a 18. század első felében szerettek volna új, nagyobb templomot építeni, de a kérelmeik nem vezettek gyors eredményre.
1731-ben már arról számoltak be, hogy az épület düledezik. Az 1740-es és 1750-es években újabb beadványok születtek a templom bővítése és helyreállítása érdekében. Az építkezés körül a helyi egyházi vezetés és az ortodox közösség között is voltak nézeteltérések.
1777-ben ugyan engedélyt kaptak egy új templom építésére, de a korábbi terveket a közösség nem tartotta megfelelőnek.
A fordulat 1784 októberében következett be, amikor II. József Egerbe látogatott. Az uralkodó megismerte az ortodox hívek helyzetét, és engedélyezte az új templom felépítését. A görög anyanyelvű oktatás céljára egy külön ház építéséhez is hozzájárult.
Az új templom terveit végül Povolni János egri építész készítette el. A copf stílusú épület építése 1785-ben kezdődött. A templomot Szent Miklós püspök tiszteletére emelték, és 1788-ban már felszentelték. Belső berendezése a következő évtizedekben, 1810-ig készült el.
A templom belseje különleges művészeti értékeket őriz
A Rác templom egyik legértékesebb része a rokokó stílusú ikonosztázion, vagyis a szentélyt a templomhajótól elválasztó képfal.
A gazdagon díszített, zöld alapszínű, aranyozott ikonosztázion Jankovics Miklós görög származású fafaragómester műhelyének alkotása. A rajta található szentképek jelentős részét Anton Kuchelmeister bécsi festő készítette. A képfalon mintegy hatvan kép sorakozik, a feliratok görög nyelvűek.
A templom déli díszkapujának kőfaragványait az olasz Giovanni Adami készítette. A kapuzat kialakítása az egri ferences templom bejáratának kődíszeivel is rokonságot mutat.
A belső tér az ortodox templomok hagyományos elrendezését követi. A hajóban eredetileg nem voltak hagyományos padsorok, a hívek állva vettek részt az istentiszteleten. A férfiak és a nők számára elkülönített helyet alakítottak ki, a falak mentén pedig különleges, úgynevezett sztaszidionokat helyeztek el. Ezek olyan magas támlájú állószékek voltak, amelyekre a hosszú szertartások alatt támaszkodni lehetett.
Érdekesség, hogy bár a templom tornyán kialakították a toronyóra helyét, végül nem került oda óra.
1803-ban vita alakult ki a görögök és a szerbek között
A közös templom használata nem mindig volt konfliktusmentes. A görög és szerb közösség tagjai eltérő nyelvi és liturgikus hagyományokat őriztek.
1803-ban komoly vita alakult ki közöttük az istentiszteletek nyelve miatt. A görögök még az egyházközösségből való kiválást és egy új templom felépítését is kilátásba helyezték, de a Helytartótanács nem engedélyezte a különválást.
A közös templom története így nemcsak az együttélés, hanem a különböző hagyományok és érdekek találkozásának emléke is.
1976-ban megkezdődött Eger egyik nagy közlekedési beruházása
A Rác templom környezetének történetében új korszak kezdődött 1976 februárjában. Ekkor indult el a 25-ös főút egri átkelő szakaszának építése, amelyhez az érintett közműhálózat felújítása is kapcsolódott.
A beruházás jelentős városrendezési változásokkal járt. A régi utcák, házak és telkek egy részének helyét fokozatosan átvette az új közlekedési rendszer.
1978-ra jutott el a kivitelezés ahhoz a szakaszhoz, amely az egyik legnagyobb műszaki feladatot jelentette: megkezdődhetett a Ráckapu tér fölé tervezett viadukt építése.
A környék átalakulása nem csupán az útpálya kialakításából állt. A tereprendezés, a földmunkák és a közművek áthelyezése mellett az új út nyomvonalába eső épületek egy részét is el kellett bontani.
A Rác templom azonban megmaradt. Az új közlekedési csomópont kialakítása után a történelmi épület már egy jelentősen átalakult városi környezetben állt tovább.
Egy 1973-as fénykép, amely megőrizte a régi Eger egy darabját
A bemutatott, 1973-ban készült felvétel különösen érdekes várostörténeti dokumentum. A Rákóczi út és a Malom út sarkát mutatja, a háttérben a Rác templommal.
A fénykép néhány évvel az 1976-ban kezdődő útépítés előtt készült. Így olyan állapotot őrzött meg, amelyből ma már sok minden megváltozott.
A kép segítségével felidézhető az a városrész, amelynek utcái, közlekedési kapcsolatai és épített környezete az 1970-es évek második felében jelentős átalakuláson ment keresztül.
A Rác templom viszont ma is őrzi az egykori görög és szerb közösség emlékét. A város egyik különleges műemléke, amelynek története egyszerre szól Eger soknemzetiségű múltjáról, a kereskedők egykori világáról és a modern város kialakulásáról.
Források
https://gorogokegerben.hu/rolunk/gorogok-egerben/
https://eger.hu/public/uploads/varosiujsag/0809.pdf
https://www.doki.net/tarsasag/mrtos/upload/mrtos/magazine/84krutsay.pdf
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/r/rackapu_ter
Borítókép: Eger, 1973. A Rákóczi út és a Malom út sarka, háttérben a Rác templom. Fotó: Molnár István Géza.