Eger Széchenyi István utcájának egyik régi barokk lakóháza a 40. szám alatt álló Végess–Rózsa-ház. Az 1765-ben épült, egyemeletes műemlék nemcsak építészeti részletei, hanem egykori tulajdonosainak története miatt is figyelemre méltó. A ház nevét két olyan birtokos család, illetve személy őrizte meg, akiknek neve szorosan összekapcsolódott az épület múltjával.
Végess János építtette 1765-ben
A műemléki nyilvántartás szerint a házat Végess János nemesember építtette 1765-ben. Az épület helyén korábban Simonyi András telke állt. Végess János az építkezést követően tulajdonosként szerepelt a korabeli adóösszeírásokban is.
A ház a 18. század második felének egri polgári lakóház-építészetét képviseli. Zártsorú beépítésű, egyemeletes, L alaprajzú épület, amelynek kialakítása a belső udvar felé is jelentős építészeti értékeket őriz.
Loggiák, boltozatok és barokk részletek
Az épület egyik legjellegzetesebb eleme a belső udvar két oldalán végighúzódó loggia. A földszinten pillérek, az emeleten toszkán oszlopok tartják a kosáríves árkádsort. Ez a megoldás a ház udvari homlokzatának különleges megjelenést ad.
A földszinti helyiségek boltozottak, az egyik teremben stukkódísz is található. Az utcai homlokzat enyhén előreugró középrizalitján, az emeleti szinten félköríves fülkében áll a ház egyik legszembetűnőbb dísze, az Immaculata-szobor.
Az épület az évszázadok során átalakításokon esett át, a későbbi időszakban tetőtér-beépítés is készült rajta.
Végess János örököseitől Rózsa Károlyig
Végess János halála után a ház az örököseihez került. Az 1785 és 1800 közötti időszakban már az ő tulajdonukban tartották számon.
A 19. század elején több tulajdonosváltás történt. Az 1805 és 1810 közötti években Bernáth János kereskedő birtokolta az épületet, majd 1815 és 1825 között Suhajda János tulajdonában volt. 1830-ban Madár György örökösei szerepeltek tulajdonosként.
A ház történetének következő fontos dátuma 1838. Ekkor vásárolta meg Rózsa Károly, aki a műemléki leírás szerint városi főbíró volt. Az épület ettől kezdve viseli a Végess–Rózsa-ház nevet. Rózsa Károly 1851-ig birtokolta a lakóházat.
A 19. század végétől a 20. századig
A 19. század második feléből és a századforduló időszakából is fennmaradtak tulajdonosi adatok. 1887 és 1903 között a Láng család birtokában volt a ház.
1920-tól dr. Ács József fogorvos tulajdonosként szerepelt, 1940-ben pedig dr. Csanády kanonok nevét jegyezték fel a tulajdonosok között.
A felsorolt adatok jól mutatják, hogy az épület a 18. század végétől a 20. század közepéig különböző nemesi, kereskedői, polgári és egyházi kötődésű tulajdonosokhoz tartozott.
Az Immaculata-szobor a homlokzaton
A Széchenyi utca 40. szám alatti ház egyik különleges dísze az emeleti homlokzati fülkében elhelyezett Immaculata-szobor. Az Immaculata a Szeplőtelen Szűz Mária ábrázolása, amely a katolikus művészetben a Mária-tisztelet egyik jellegzetes megjelenési formája.
A Köztérkép adatlapja szerint a szobor alkotóját és felállításának időpontját egyelőre nem sikerült azonosítani. A homokkőből készült alkotás az épület barokk jellegű díszítésének része.
Műemléki védelem alatt
A Végess–Rózsa-ház Eger nyilvántartott műemlékei közé tartozik. A műemléki jegyzékben az 5586-os azonosítóval szerepel, helyrajzi száma 4858.
A Széchenyi István utca 40. szám alatti épület története jól példázza, hogy Eger belvárosának régi lakóházai nem csupán egy-egy építészeti korszak emlékei. Falai, udvari árkádjai, boltozatai és homlokzati szobra egy több évszázados várostörténeti emléket őriznek.
Források
Műemlékjegyzék – Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
Köztérkép – Immaculata-szobor, Eger, Széchenyi István utca 40.
Wikimedia Commons – Végess–Rózsa-ház
Műemlékem.hu – Végess–Rózsa-ház állapotjelentései
Heves megye műemlékjegyzéke – Végess–Rózsa-ház
Summa Irat- és Könyvtári Katalógus – megadott rekord
Borítókép: A Végess–Rózsa-ház archív ábrázolása