Az egri strand egyik legismertebb és legrégebbi különlegessége a dögönyöző. A magasból lezúduló vízsugarak évtizedek óta hozzátartoznak a fürdő arculatához. Sokan ma is szívesen állnak a víz alá, hogy a vállukra és a hátukra zúduló víz masszírozó hatását élvezzék. A különleges medence azonban nem új keletű élményelem: története legalább az 1930-as évek elejéig nyúlik vissza, és már a korabeli fényképek is megőrizték az elődjének számító kialakítást.
Már 1931-ben is ott volt a strandon
Az egri dögönyöző múltjának egyik legérdekesebb bizonyítéka egy 1931-ben készült fénykép. A Fortepan gyűjteményében található, 201281-es leltári számú felvétel már a korabeli strand dögönyözőjét mutatja. Ez azt bizonyítja, hogy a különleges vízsugaras fürdőzési lehetőség már több mint kilenc évtizeddel ezelőtt is létezett Egerben.
Az 1930-as években jelentős változások történtek a városi fürdő életében. A Városi Fürdő Részvénytársaság 1933. április 18-i közgyűlésén például napirendre került a korábbi női uszoda átalakítása, hogy a fürdő közös, női-férfi strandként működhessen. A régi érseki malmot 1930-ban lebontották, és 1933 tavaszára elkészült az új, 25 × 50 méteres nagymedence is.
A fejlesztések során megépült a mai felnőtt gyógymedence, a gyermekmedence és a korabeli elnevezéssel „dögönyözős” zuhanyzó is. Az 1933-as fejlesztésekről szóló történeti leírás tehát fontos támpont, ugyanakkor az 1931-es fénykép miatt a dögönyöző pontos építési évét nem lehet egyértelműen 1933-ra tenni. Elképzelhető, hogy egy korábbi kialakításról, majd annak fejlesztéséről volt szó.
Hat vízsugár, amelyek évtizedek óta ugyanazt az élményt adják
A dögönyöző működési elve egyszerű, de különleges. A fürdőző egy mélyebben kialakított medencébe lép, ahol a magasabban elhelyezett vízkiömlőkből erőteljes vízsugarak zúdulnak lefelé. A víz a vállat és a hátat éri, így a zuhanyozás mellett masszírozó hatást is biztosít.
A régi kialakítás részleteiről egy különösen értékes dokumentum, egy 1965-ben kiadott egri képeslap leírása is beszámol. A Bakonyi Béla nevéhez kötődő képeslap a Qulto helyismereti gyűjteményében található.
A korabeli ismertető szerint a dögönyöző három méter mélyre süllyesztett medence volt, amelyben hat vízkiömlő működött, körülbelül kétméteres magasságban. A leírás azt is rögzíti, hogy a medencét a Török és Tükör gyógyforrások, valamint az I. számú medence vize táplálta.
Ez a dokumentum azért különösen fontos, mert nem csupán egy régi fényképet őriz, hanem a dögönyöző korabeli műszaki kialakításáról és vízellátásáról is tájékoztat.
A Vénusz születése – a dögönyöző fölötti szobor
A medence látványának meghatározó része a fölötte álló szobor is. A Vénusz születése című alkotás Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész munkája, amelyet 1953-ban állítottak fel az egri strandon.
A szobor a dögönyöző fölötti tufakőből kialakított környezetben kapott helyet. A korabeli képeslap leírása is együtt mutatja be a medencét és a szobrot, vagyis az 1960-as évekre már a strand jellegzetes látványának szerves részét alkotta.
Az alkotást 2008-ban Deák Endre restaurálta. A szobor így nemcsak művészeti értéket képvisel, hanem az egri strand több évtizedes történetének is fontos emléke.
Régi fényképek őrzik a strand hangulatát
A dögönyöző múltját több korabeli fénykép is megörökítette. Az 1931-es felvétel mellett az 1937-ben készült strandképek is megmutatják, milyen népszerű volt a fürdő már a két világháború közötti időszakban.
A korabeli fotókon látható, hogy a strand nem csupán úszásra szolgáló hely volt. A fürdőzés, a pihenés és a társasági élet egyaránt fontos szerepet kapott. A dögönyöző pedig olyan különleges szolgáltatást jelentett, amely már akkor megkülönböztette az egri fürdőt más strandoktól.
Az 1950-es és 1960-as évekből származó fényképek és képeslapok tovább gazdagítják ezt az emlékképet. Az 1965-ös képeslap különösen értékes, mert a szoborral és a medencével együtt mutatja be a strand egyik jellegzetes részletét.
Mi maradt meg napjainkra?
Az egri strand az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Új medencék, élményelemek és korszerű szolgáltatások jelentek meg, a fürdő pedig a város egyik meghatározó turisztikai és gyógyászati helyszínévé fejlődött.
A dögönyöző azonban megőrizte régi, jellegzetes működési elvét. Az Egri Termálfürdő jelenlegi hivatalos medenceismertetője szerint ma is hat, két méter magasságban elhelyezett vízkiömlő biztosítja a dögönyözést. A medence három méter mélyre süllyesztett kialakítású, vizét radonos gyógyvíz táplálja.
A régi képeslap és a mai fürdő hivatalos leírása között különösen érdekes az egyezés: a hat vízkiömlő, a kétméteres magasság és a háromméteres medencemélység mindkét korszak dokumentumaiban szerepel.
Ez a folytonosság teszi igazán érdekessé az egri dögönyözőt. Miközben a strand környezete és szolgáltatásai sokat változtak, ez a különleges medence megőrizte azt a sajátos fürdőzési élményt, amely már a régi fényképeken is felismerhető.
Az egri strand dögönyözője így nem csupán egy medence a sok közül. A város fürdőkultúrájának olyan emléke, amelyet a régi fényképek, az 1965-ös képeslap és a mai fürdőleírás együtt tesznek különösen értékessé.
Források
Minden, ami Eger – A dögönyöző az egri strandon (2026. augusztus 11.)
Minden, ami Eger – Egykor és most: Az egri strandfürdő rövid története
Eger Magazin – Eger, egykor és most (2015. augusztusi szám, PDF)
Fortepan – Az egri strand dögönyözője, 1931, 201281-es felvétel
HEOL – 100 éve sem volt másképp: strandra menekültek a hőség elől az egriek
Qulto – Eger, 1965, Bakonyi Béla képeslapja
Borítókép: Az egri strand dögönyözője napjainkban. Fotó: Szinok Gábor